Mikor befejezték a pakolást (mert ugye időközbe kiderült, hogy mégis kell segítség XD) Bill megfogta Helga kezét és megcsókolta és Helga visszacsókolt és ezzel úgy elvoltak. XD

Pár perc múlva valaki benyitott a szobába…

Tommal nem vettük észre és tovább folytattuk a smárolást.

-         Khm. Ezt nem most kéne! Ráértek este is! – szólal meg Georg.

Erre mindketten leszálltunk az ágyról.

-         De este van! – szólal meg Tom. – És semmi közötök hozzá, hogy mit csinálok a csajommal. – vágja be a műdurcit.

-         Jaj, te szegény kicsi Tom! – vigasztalom.

-         Bill? – Gustav.

-         A fürdőben van Helgával. – válaszolom.

Bementünk és őket is úgy találtuk, mint minket. XD

-         Oké, nekem ez mára kicsit sok volt. Két Kaulitz pont egyszerre? – Georg.

-         Ööö…mi van? – Bill.

-         Semmi. – én.

-         De… - Tom.

-         De nincs semmi. – én.

-         Tőlem. – Bill.

Végül amellett döntöttünk, hogy nézzünk meg valami filmet. A többség a Hannibál ébredésére szavazott, így azt raktuk be. Már tök késő volt, így kb. fél óra után elaludtam. Reggel Tom mellett ébredtem. Próbáltam úgy kimászni az ágyból, hogy ne ébresszem fel, de nem sikerült.

-         Szia drága! – Tom.

-         Ööö…hello! Nem akartalak felkelteni, nyugodtan aludj még, én megyek! – elindultam, de aztán visszafordultam. – Csak egy kérdés. Este ugye nem történt semmi köztünk?

-         Az attól függ mire gondolsz. – Tom és már korán reggel vigyorogni látom, tök jó. XD

-         Hát… - itt egy kicsit zavarba jöttem.

-         Nem volt semmi. – Tom.

-         Oké. Na megyek! Szia! – én.

-         Várj! – Tom.

-         Mi az? – én.

-         Gyere ide! – Tom. Odamentem az ágya mellé, erre ő visszahúz az ágyba. – Van egy kis meglepetésem!

-         És mi lenne az? – én.

-         Mindjárt hozom! – Tom. Felállt és eltűnt a fürdőbe. Közbe én becsuktam a szemem és nem vettem észre amikor visszajött.

-         Áááááááááááááááá! Ez hideg! – én. Leöntött vízzel. – Te nem vagy normális! – de erre már Bill is felébredt.

-         Most ezt muszáj volt? – Bill.

-         Mit? – kérdezi Tom értetlenül.

-         Felébreszteni! – Bill.

-         Igen Tom. Muszáj volt? – én.

-         Amúgy meg nem én voltam. Lya ébresztett fel a kiabálásával! – Tom.

-         Lya? – néz rám.

-         Oké, én voltam. Tom leöntött hideg vízzel, erre felordítottam és erre ébredtél fel. De akkoris Tom hibája az egész. – én.

-         Így van. – helyeselt Bill. Közbe Helga is átjött és ő is jót röhögött az egész sztorin csakúgy, mint Gustav és Georg.

-         Találjunk ki valamit Tom ellen! – vetem fel az ötletet.

-         Oké. – mondja egyszerre mindenki.

-         Mi? Hogy ellenem? Kizárt! – védekezik Tom.

Pár perc múlva megegyeztünk.

-         Egy szál boxerben kell 3x körbefutnod a szállodát! – adom ki a parancsot Tomnak.

-         Mi van? – Tom.

-         Jól hallottad. – én.

-         Hideg van! – Tom.

-         Az nem baj! – én.

-         Amúgy meg nem félsz, hogy valaki meglátja a pasid és ráveti magát? – Tom.

-         Ettől az egytől nem félek! – én.

-         Akkor oké. – Tom.

-         Mi van? – Bill.

-         ? – néz rá mindenki kérdően.

-         Te csak úgy belemész ebbe az egészbe? – Bill.

-         Aha. Miért ne? – Tom.

-         Máskor mindig ellenezted és sose csináltál meg semmit. – Bill.

-         Változik az ember. – Tom.

Kimentünk a szálloda elé. Pár ember hülyének nézte Tomot, de hát ez most kit érdekel. XD Végül megcsinálta és jót röhögött rajta mindenki, főleg a szállodába érkezők. J Később visszamentünk, megkajáltunk és a fiúk készültek az esti koncertre. Mikor Bill átjött hozzánk én átmentem Tomhoz.

-         Szia! – köszönök be.

-         Szia! -  kép ki a fürdőből egy szál törölközőben.

-         Oké, úgy látom zavarok. Akkor visszajövök később. – nyitottam ki az ajtót.

-         Nem kell. Maradj nyugodtan! – Tom. Majd bevitt pár cuccot a fürdőbe, én meg leültem az ágyra és így beszélgettünk.

-         Mi volt ez az egész? – kérdezem.

-         Mi? – kérdezi ő. XD

-         Hát, hogy azelőtt soha semmi nem csináltál meg, most meg igen. – én.

-         Mondtam. Mindenki változik. – Tom.

-         Oké, ezt nem hiszem el. – én.

-         Pedig muszáj lesz. – Tom.

-         De most komolyan! – én.

-         Csak azért csináltam, hogy megláss félmeztelenül és még vonzóbbnak találj és lefeküdj velem! – Tom.

-         Hahaha. – én.

-         Ez most komoly! – Tom.

-         És ilyen könnyen bevallod? – én.

-         Miért ne? – Tom.

-         Oké, ha nem akarod elmondani, ne mondd! Megértem, de akkor inkább mondd azt, hogy nem akarod elmondani. Ok? – én.

-         Ok. – Tom.

-         Szóval? – én.

-         Nincs semmi. – Tom.

-         Egyszer úgyis kiszedem belőled. – én.

Mindenki elkészült és indultunk a koncertre. Ahogy közeledtünk egyre jobban hallatszott  a lányok sikongatása. Odaértünk és fél óra a múlva már kezdődött is…