M�snap csod�k csod�j�ra nem fejf�j�ssal �bredtem. Bill m�g aludt, az �jjeliszekr�nyemen pedig egy friss vir�gcsokrot tal�ltam. „J� reggel sz�ps�gem! Rem�lem, mindk�t napod j�l fog telni �s k�rlek ne besz�lj�nk a kapcsolatunkr�l, csak �rezz�k j�l magunkat �s hagyd, hogy megh�d�tsalak! A te dr�ga herceged.” H�ha! Na erre nem sz�m�tottam. T�k aranyos, hogy pr�b�lja helyrehozni a dolgokat, mikor a napn�l is vil�gosabb, hogy mindent �n rontottam el. De megfogadom a tan�cs�t. Hagyni fogom, hogy megh�d�tson. K�v�ncsi vagyok, milyen lesz. Bepakoltam a b�r�nd�mbe, ugyanis Barcelon�ba ment�nk. 11-kor indulunk �s most 10 �ra van. Bill m�g alszik. Felkeltettem �s �tmentem a fi�khoz. Khm…Tom m�g aludt.

-         Felkelt m�r? – �n.

-         Reggel elt�nt egy f�l �r�ra, de am�gy nem. – v�laszolta Gustav.

-         Aha, �rtem. Mindj�rt j�v�k. – �s elt�ntem a f�rd�be.

K�t poh�r v�zzel t�rtem vissza. Amelyb�l az egyik term�szetesen Tom nyak�ban landolt.

-         ���������������������! – ki�ltott fel. – Kiny�rom azt, aki ezt csin�lta! Ki volt az? – n�zett r�nk t�k komolyan, de mi csak r�h�gt�nk. Azt�n megl�tta a poharat a kezemben.

-         Lya! – kiab�lt r�m.

-         Tess�k! – pr�b�ltam komolya lenni �s odaadtam neki az egyik poharat, amelyikben m�g volt v�z. – Ett�l tal�n lenyugszol! – de erre m�g jobban r�h�gt�nk.

-         Na ezt nem kellett volna! – a poharat letette az asztalra �s elkezdett fel�m l�pdelni.

-         Mit akarsz csin�lni? Leord�tod a fejem? – k�rdeztem m�g mindig nevetve.

-         Rosszabb. – �s egyre k�zelebb j�tt.

Erre �n h�tr�lni kezdtem, majd kirohantam az ajt�n, ahol Billbe botlottam.

-         Bocsi! – �s m�r szaladtam is tov�bb a folyos�n, ahol fell�ktem a velem szembe j�v� Jasont.

-         Te norm�lis vagy? – kiab�lt ut�nam.

-         Bocsi!

H�tran�ztem �s Tom m�g mindig futott ut�nam. Na most a k�vetkez� jelenetet kell elk�pzelni: egy l�ny egy b� p�l�ban �s bugyiban „menek�l” egy boxeres sr�c el�l. Besz�lltam a liftbe, de „sajna” Tom is el�rte. H�tulr�l �t�lelt �s megpuszilt.

-         De nagy b�ntet�s! – mosolyogtam.

-         Ez csak az�rt van, mert itt a liftes sr�c �s nem akarom, hogy h�ly�nek n�zzen.

-         Szerintem m�r �gy is annak n�z.

Ekkor egy �rdekes pillant�st vetett r�nk.

-         Bocsi! – mondtam �s pont le�rt a lift, mi pedig kisz�lltunk.

-         Na j�, hogy egyenl� es�lyekkel induljunk, engedj el!

-         Nem engedlek el soha! Maradjunk �gy �r�kre!

-         Ok�, te akartad! – gyorsan kiszabad�tottam magam az �lel�s�b�l �s az uszoda fel� vettem az ir�nyt.

� is futott ut�nam. Bementem a szaun�ba, de oda m�r nem j�tt be. Kin�ztem �s l�ttam, hogy keres, azt�n pedig kimegy. Kimer�szkedtem, majd a kij�rat fel� mentem, ahol felkapott.

- H�! Mit csin�lsz? – senki nem volt ott rajtunk k�v�l.

Mondjuk meg�rtem. Ki az, aki Madridban a d�lel�ttj�t pont a sz�lloda fedett medenc�j�ben fogja elt�lteni?

-         Ne merd!

-         Dehogynem!

�s bedobott a v�zbe.

-         Na milyen �rz�s vizesnek lenni? – guggolt le Tom el�gedett vigyorral az arc�n.

-         Ez volt a legrosszabb h�z�sod!

-         Hogy bedobtalak a v�zbe?

-         Nem. Az, hogy leguggolt�l. – �s azzal a lend�lettel beh�ztam �t is.

Ezzel elvoltunk, azt�n Tom mag�hoz h�zott �s megcs�kolt. Olyan j� volt megint �rezni, hogy �t�lel �s itt van velem. Amikor elengedett egym�s szem�be n�zt�nk �s elmosolyodtam.

-         Min mosolyogsz? – k�rdezte.

-         Semmin. – v�laszoltam.

-         Mondd el!

-         Nem.

-         �gyis el fogod mondani.

-         Honnan tudod?

-         Majd �n meggy�zlek!

-         �s m�gis hogy?

-         �gy. – �s ism�t megcs�kolt.

-         Ez m�g nem el�g.

-         T�bbet akarsz? – ism�t megcs�kolt, de kezdt�nk egyre vadabba lenni.

-         Ok�, ennyi el�g. – toltam el magamt�l.

-         Valami gond van?

-         Nem, csak ez nekem egy kicsit gyors. Bocsi. A k�vetkez� m�sf�l napban lesz m�g id�nk.

-         Mi lenne, ha mondjuk nem 2, hanem 4 nap lenne?

-         Megl�tjuk. Fogadhatunk m�g egyszer.

-         Ti mit kerestek itt? – l�pett be Gustav �s olyan fura arca volt.

Mondjuk nem csod�lom. A l�tv�ny szerintem el�gg� meglepte.

-         H�t… - kezdett bele Tom.

-         Tom idekergetett �s sajna el is kapott, amint l�thatod.

-         Tudj�tok, mennyi az id�? – Gustav.

-         Nem. – v�gtuk r� egyszerre.

-         10:45 – Gustav.

-         Basszus! Pontban 11-kor indulunk? – �n.

-         Aha. – Gustav.

Gyorsan kisz�lltunk. �t�lt�ztem �s megsz�r�tottam a hajam. 11:10-re k�szen lett�nk.

-         10 perc k�s�s m�g belef�r. – Bill.

-         Rem�lem. – k�r�ln�ztem. – L�tom a cuccaimat m�r „elt�ntett�tek”.

-         Levitt�k a kocsiba.

-         Ok�.

Lement�nk �s besz�lltunk, majd a rept�r fel� vett�k az ir�nyt. Viszonylag hamar oda�rt�nk �s az utols� ut�ni pillanatban be is sz�lltunk. 1-kor m�r a hotel szob�j�ban �lltam kipakolva. a fogad�s miatt Tommal voltam egy szob�ban, a t�bbiek pedig szint�n egyben 3 �ggyal term�szetesen. 

-         Te sose pakolsz ki, csak az utols� nap? – k�rdeztem.

-         Majd k�s�bb. – d�lt hanyatt az �gy�n. – Nem pakolsz ki helyettem?

-         A m�ltkor is volt ebb�l el�g baj. – n�ztem szomor�an.

Erre fel�llt, odaj�tt hozz�m, megfogta a kezem �s m�lyen a szemembe n�zett.

-         H�! Az v�letlen volt. A telefonsz�m m�r r�gi volt, a baleset pedig baleset volt.

-         Szerintem ne besz�lj�nk err�l, hiszen pont te mondtad. Vagyis �rtad. Am�gy k�sz�n�m sz�pen a csokrot. Gy�ny�r�.

-         Sz�vesen. �s igazad van. Ez a nap �s a holnapi is t�k j�l fog telni, megl�tod.

-         �s Bill�k? Nem akarom elhanyagolni �ket.

-         Besz�ltem vel�k �s azt mondt�k, nyugodtan legy�l velem, a t�bbi id�t majd vel�k t�lt�d. Na meg rem�lem velem is. – mosolygott kaj�nul.

Visszamosolyogtam. Legsz�vesebben minden percben vele lenn�k, de tudom, hogy �gyis f�jdalmat fog okozni �s nem akarok megint boldogtalan lenni. Egyel�re ez a 2 nap, ami �ltet �s rem�nyt ad, hogy tal�n m�gis van k�z�s j�v�nk.