- Nah, nem akarunk mi neked rosszat. Csak túl sok Red Bullt ittunk – Bill

- Csoda hogy nem kaptatok szárnyra – forgatom a szemem – De legközelebb értékelném ha nem rajtam vezetnétek le a fölös energiátokat

- Okay – mosolygott

- Nem jöttök át TV-zni? Fél óra és készülődhetünk. 9-re megyünk – rontott be Tom – Oh, bocs, zavarok? – vigyorog

- Neem, nem zavarsz! Nem volt semmi. – pattanok fel – Átmehetünk – egyeztem bele

- Oké, akkor majd gyertek – ment ki

- El kellett volna vele hitetni, hogy igenis megzavart valamit – vigyorog ő is

- Hülye! – forgatom a szemem – Jössz?

- Aha – állt fel és átmentünk Tomhoz.
Már ott volt Georg meg Gustav is, már csak mi hiányoztunk. Valami hülye német vígjátékot néztek. Vagyis állítólag horror volt, de nem tudom mi volt benne a félelmetes… Meg hát még nincs is este, ilyenkor hülyék lesznek horrort adni. De azért ott volt a 18-as karika. Nah mindegy. Miután ezt meguntuk, Tom átkapcsolt a vivára. Valami toplista volt régi slágerekből összeállítva. Elég jó számok voltak rajta, ezért néztük azt, és néha kicsit nagyon felhalkítottuk. :D
Aztán bemondták hogy a 4. helyezet az Aqua-tól a Barbie Girl.

- Ezt ismerem – mosolyodtam el – Kiskoromban mindig ezt énekeltem. Nem nehéz a szövege

- Én is ismerem. Párszor már hallottam, és bennem is megmaradt a szöveg – Bill – Pedig tiszta hülyeség.

- Az hát. – én

- Énekeljétek már – vigyorog Gustav

Ekkor elkezdődött a klip:
”Hi Barbie
  Hi Ken” > itt elkezdtem mondani, és innen már Bill is folytatta

Elég jól elszórakoztunk, meg szórakoztak rajtunk. A hangunkat kicsit olyan… nyálasabbra vettük, nyávogósabbra. Vagyis csak én, Bill meg erősebbre, keményebbre, mert a számban is úgy van a csaj meg pasi hangja.
(Aki meg akarja hallgatni a számot, az keresse itt: www.muvids.com. És ennek a keresőjébe írjátok be: Barbie Girl)

Teljesen beleéltük magunkat a szerepbe, elég jól ment. Végigvigyorogtuk az egész számot, én voltam Barbie, Bill meg Ken. Tiszta izé már hogy milyen gyerekesek vagyunk xD Nah nem baj. Jó volt, az a lényeg.

- Ez jó volt, Barbie! – vigyorog Bill

- Tudom Ken! – mosolygok

- Ilyet többször is csinálhatnánk – Tom

- Összeillik a hangotok – Georg

- Jah. Pár számot kettőtöknek kéne énekelni. Komolyan – Gustav

- Mi? Neeeem. Nem. – tiltakoztam

- Szerintem jó ötlet – Bill

- Nem hinném – csóválom a fejem

- Barbieee – kérlelt bociszemekkel

- Áhh nem. Na én megyek készülődni – álltam fel

- Ja tényleg. Mindenki kifele! Barbi, te maradhatsz – vigyorog Tom

- 1. mostantól ha valaki Barbi-nak hív, akkor meghal! 2. hülye perverz állat!

- Tudom hogy ellenállhatatlan vagyok – egozza magát

- Nem. Te letagadhatatlanul egoista vagy! – mondtam és Billel együtt visszamentünk a saját szobánkba

- Te hova jössz? – állok meg az ajtónk előtt

- Hát be – mondta furán

- De én öltözni akarok – én

- Én is – Bill

- Akkor én a fürdőbe megyek – mentem be, utánam Bill (a szobába)

- Okay – Bill

Összeszedtem pár jó kis cuccost: farmermini, fekete necharisnya, fehér playboy-os topp , ami hátul ilyen csíkosan lyukas. xD tehát mintha egy tigris karmolta volna végig hátul vízszintesen. :D Még feltettem egy ezüst, vékony hajráfot, egy vastag playboy-s karkötőt, meg egy playboy-os nyakláncot. Ha kurva nagy buli lesz, akkor kurva jól kell kinézni, nem?! :P Ezután még kivasaltam a hajamat, és a felső részét betupíroztam, olyan japán emo módra xD Az alja meg persze tiszta egyenes volt. Meg még alapozó, smink, parfüm. Már kb. fél órája voltam bent, mikor Bill szólt be:
- Kész vagy már? – kérdezte

- Majdnem – válaszoltam

- Szerinted kivasaljam a hajamat? – Bill

- Nem. Állísd fel – én

- Okay – mondta egy kis gondolkozás után

Még utolsó simításként feltettem egy playboy-os gyűrűt.

- Hány óra van? – kiabálok ki

- Fél 9. Tom mondta hogy siess! – Bill

- Nem muszály megvárni, ki tudok menni egyedül is – mondtam

- Hogyne! Siess! – tiltakozott

- Féltessz, vagy mi?! – kérdezem

- Lehet. – mondta halkabban

Kb. még 10 perc után sem jöttem ki.

- Gyere mááár! – nyavajgott az ajtó előtt, én pedig végre kinyitottam azt. Először jól megnézett kikerekedett szemeivel.

- Nah! Come on Barbie, let’s go party!

Elvigyorodtam.

- Ah ah ah yeah

- Come on Barbie, let’s go party!

- Uu oooh u

- Gyere! – fogta meg a kezemet, én persze ahhoz túl makacs vagyok, szóval kirántottam a kezemet az övéből. Ő nem mondott semmit, csak mosolyogva megcsóválta a fejét, és mentünk is ki a hotel elé, ahol már Tomék vártak ránk.

- Istenem, köszönöm! – nézett fel xD

- Jól van na – én gúnyosan

- Huu de jól nézel ki! – tette hozzá

- Tudom – vigyorgok
Tobias vitt ki minket egy fekete sötítített ablakú kocsival. Az út. Kb. 15 perces volt. Tehát mire odaértünk 9 elmúlt. Sorba állnunk nem kellett, mert ugye mi híres sztárok vagyunk! :D Toméknak igaza volt, ez tényleg bazi nagy buli lesz, rengetegen voltak + még az a hosszú sor a bejárat előtt… Nagy jó. Tök jó disco meg techno számok voltak, pont amilyeneket szeretek.

- Szentem előtt üljünk le – mondta Tom, és keresett egy üres helyet, mi meg  mentünk utána.

- Áhh, de jó pasik vannak! – nézek körbe, mikor már ültünk

- Nem pasizol be! – nézett rám Bill szúrósan

- Ne szólj bele mit csinálok. Ha Tom csajozhat, én pasizhatok – állok ki magamért xD
- Csak féltelek – Bill

- Hiszen még alig ismersz! – álltam neki

- Héé, ne kezdjetek már el veszekedni! – állított le minket Georg

- Még csak most jöttünk – Gustav

- És akkor még nem is ittak semmit – Tom

- Mindegy. – adom fel

Ezután Tom rendelt piát. Először Gustav és Georg vegyült be a tömegbe. Mi még hárman beszélgettünk kicsit, és amikor már eléggé felpörögtünk, elmentünk táncolni. Tom találkozott valami haverjával, azzal állt le beszélni. Addig én Billt tanítottam táncolni. Több-kevesebb sikerrel…

- Megy ez! - bíztattam

- Én nem tudok táncolni – Bill

- Képzeld azt, hogy koncerten vagy – én

- Áhh, itt nem megy – tiltakozott

- Engedd el magad – én

- Nem tudom – Bill – Nem szeretek táncolni

- Mert még nem is próbáltad – én

- Hiszen próbálom – Bill

- Nem, nem próbálod. Csak próbálod próbálni. De nem megy – én – Nah, ezt jól megmondtam

- Hát igen. Nem is te lennél… - nevet

- Iszunk valamit? – kérdeztem

- Aha – adott egyértelmű választ, és már mentünk is a pulthoz

Mikor már mentünk vissza táncolni, Bill megszólalt:
- Nem akarok táncolni. Most inkább pihenek. – mondta

- Hát jó. – én
Ezzel visszament a helyünkre, ahol már Gustav is ott volt. Így legalább nem volt egyedül. De én sem sokáig. Hamarosan odajött egy pasi.

- Táncolunk? – kérdezte 1000 wattos mosollyal :D
- Persze – mosolyodtam el én is

Tök jó volt vele táncolni. Lehet hogy azt sem tudom hogy ki, hány éves stb… De nagyon jól szórakoztam vele. Neki is volt egy tánctehetsége, de jó értelemben. Tényleg nagyon jól és sexyn táncolt.

- Új vagy itt? Még nem láttalak - kérdezte

- Igen. Ma jöttem a városba – én

- Valahonnan ismerős vagy – szemlélt meg jobban

- Háát… - néztem a földet, utána újra a szemébe

- Tudom már! Ugye te vagy Klaudy?? Holnap után fogsz itt koncertet adni! Wáá, imádom a számaidat – ecsetelte boldogan

- Ohh, hát igen, köszi – mosolyogtam

- Egyedül jöttél? – kérdezte

- Neem. Igazából még 4 ő… barátommal – mondtam végül

- Jah értem. – ő

- Amúgy hogy hívnak? – kérdeztem

- Dan – felelte

- Ahha. És te itteni vagy? – én

- Igen. Szeretek itt élni. Főleg a szombati nagy bulik miatt. Mint a mai is – Dan

- Elhiszem – én

- És milyen sztárnak lenni? – kérdezte

- Hm… eddig jó – én

- Az jó. A legtöbb sztár sokat panaszkodik, hogy bár nem ezt a műfajt választotta volna. Ha jól tudom – Dan

- Ez egyrészt igaz. De ezt azért nem tudom pontosan megmondani, mert én még a rossz oldalát nem tapasztaltam – én

- Jah értem – Dan

- Nem vagyok olyan régóta híres – én – Amúgy tök jól táncolsz!

- Köszi, te is – mosolyog

Ebben a pillanatban Tom jött oda hozzám.

- Nem jössz inni valamit? - kérdezte

- Hát… - néztem Danra – Most megyek

- Oké – Dan

Elmentem Tommal inni. Éreztem hogy benne már kicsit több volt mint bennem.

- Ki volt ez? - kérdezte

- Dan – én

- Ezzel sokat mondtál – Tom

- Egy tök jó fej pasi – egészítettem ki

- Aha – Tom

- És te eddig mit csináltál? – kérdeztem

- Hát asszem… lefeküdtem kettő… vagy ő… három csajjal – mondta hülye fejjel

- MII??? – kérdeztem meglepetten

- Nah, nehogy elhidd már! – vigyorog – Csak táncoltam.

- Na azért – nevetek

- Szerintem bejössz Billnek – jelentette ki nemes egyszerűséggel

- Mi? Magadnál vagy? Látszik hogy sokat ittál! – én

- Nem, komolyan. Ne nézz hátra, de végig téged bámul. – Tom

- Hülye vagy! Lehet nem is engem bámul – én gúnyosan

- Akkor kit?? – kérdezi

- Hát… Téged! – mondom, de a végén elnevetem

- Hogyne! Nem vagyok buzi! – Tom mérgesen

- Jó-jó. Tudom – én

- Ha akarod bebizonyítom! – vigyorog kajánul

- Hülye! Leszállsz rólam! – utasítom

- Oké, ha te akarsz felül ülni – von vállat, én meg mivel éppen ittam valamit… nem tudom mit xD de elröhögtem magam

- Igen Tom, minden vágyam hogy én legyek felül – nevetek

- Tudom. De azért inkább had legyek én – kérlel bociszemekkel

- Hát majd meglátjuk – én

- Barbie Girl – húzza az agyam

- Oh! Menjél már! – szólok rá mosolyogva

- Ez örökre rajtad marad – Tom

- Úgyse leszünk együtt örökre – vonok vállat

- Nem biztos – Tom – Még 2-őt – mondta a pultosnak

- Nem lesz ez egy kicsit sok? – húztam össze a szememet

- Dehogy – Tom

- Te tudod – én

Miután ezt is megittuk, már jobban felpörögtünk, hatott ránk az ital. Egyszer megszólalt egy kibaszott jó szám, amit még a kocsiban is hallgattunk maxon. Olyan hip-hop-rap keverék, de simulni is lehet rá :D
- Gyere! – húzott magával Tom, egyenesen be a tömegbe

Itt viszont már „kiélvezhettük” a számot, nem zavartunk vele senkit. Először csak ritmusra táncoltunk rendesen, de kb. a felénél úgy vettem észre, mintha Tom nyomulna rám. Egyre közelebb jött, simogatta a karomat, majd végül átölelt a derekamnál és rámmosolygott, mintha ez olyan természetes lenne. Nem mondom hogy nem volt jó érzés, mert akkor hazudnék, de azért egy kicsit zavart. Tudtam hogy sok lesz a pia, főleg Tomnak. Amiket hallottam róla… azok azért nem semmik. De szerencsére Tom nem ment tovább, mintha félt volna valamitől, de nem tudom hogy mitől. Én már annyira nem voltam az ital hatása alatt, azért körülnéztem hogy hol vannak a többiek, de egy ismerős arcot sem láttam.

- Leülünk? – kérdeztem – Elfáradtam.

- Okay – mondta, majd kerestünk egy üres helyet

Először csak beszélgettünk, meg persze iszogattunk is.

- Tetszik a buli? – kérdezte

- Ja! – vágtam rá – Csúcs!

- Én mondtam hogy kurva jó lesz – vigyorog hülyén

- Igazad volt! Jössz szobára? – kérdeztem teljesen természetesen

- Jah – Tom kajánul

- Tom, én úgy szeretlek – szinte már rámásztam, amit ő látszólag élvezett

- Tudom. Én is téged – Tom

- Táncolunk?

- Aha – húzott be a tömegbe

Most egyből átölelt a derekamnál, de egy idő után már lejebb tette a kezét: a seggemre. Persze már nem ellenkeztem, és hagytam, hogy azt csináljon, amit csak akar. Már én is teljesen hozzásimultam, és élveztem a helyzetet. Tom maga felé fordította az arcomat, az államnál fogva felemelte, mélyen a szemembe nézett, majd közeledni kezdett, és végül megcsókolt. Én egyből visszacsókoltam, nem ellenkeztem. Ez egyre vadabb lett, érzelmek nélkül. Nem tudom hogy, de mire észbekaptam, már Tom egy mosdóban nyomott neki a falnak, a két kezemet pedig szintén a fejem fölé, a falhoz szorította. Így folytattuk tovább azt, amit elkezdtünk.

- Tom… - szólaltam meg halkan

A zenéből nem sok minden hallatszott, csend volt.

- Cst… - mondta és újra csókolgatni kezdette. Most a nyakamra tért át.

- Tom – csók – Légyszi! – toltam el magamtól

- Miaz baby? – kérdezte flegmán

- TE! – vágom rá

- Szeretlek! – próbált meg megint megcsókolni

- Nem tudod mit beszélsz! – löktem el magamtól és kimentem a FÉRFI mosdóból, és visszamentem az eredeti helyünkre mögöttem Tommal, de senki sem volt ott.

- Szeretlek – ölelt át újból, majd megcsókolt, és elkezdett a toppom alá nyúlkálni

- TOM! – szóltam rá – Mostmár szállj le rólam! Nem vagy magadnál!

- Dehogynem – kezdett el megint közelíteni és lefogta a kezemet, ledőltünk a kanapéra és lesmárolt. Elkezdett fogdosni és már félig a felsőmet is levette. Szinte már féltem tőle. Akartam ellenkezni, de nem tudtam. :S
- Tom… Kérlek! – végre sikerült lelöknöm magamról

Kirángattam a kluból, gyorsan fogtam egy taxit és már mentünk is haza. Csendben (??) bekísértem a szobájába, de egyből lerántott az ágyába.

- Legalább aludj itt – kérlelt, de szinte már aludt

Nagyot sóhajtottam, de végül igent mondtam. Befeküdtem mellé. Még levette a felsőjét meg a gatyáját is, így csak a boxer maradt rajta. Én meg levettem az ékszereket, a harisnyámat, a felsőmet. Muszály volt, mert egyszerűen áradt belőle a piaszag. Még adott egy „jóét smárolást”, és elnyomott minket az álom.

Reggel mintha éreztem volna hogy valami vagy valaki rajtam mocorog. Kinyitottam, és Tomot pillantottam meg. Teljesen rám volt akaszkodva.

- TOM! – pattantam ki az ágyból, ezzel felébresztve őt

Először csak végignézett magán, utána rajtam, és kajánul elkezdett vigyorogni.

- TE NORMÁLIS VAGY??? – állok neki – Még ezen vigyorogsz?

- Igen. Főleg hogy nem tudom hogy mi történt – Tom álmosan – Csak azt tudom hogy buli volt.

- Jobb is ha nem tudod – én

- De akkor azt fogom hinni, hogy mi… - vigyorodott el megint

- Az történt hogy a buliban túl sokat ittál, és teljesen rámmásztál! Kishíján megerőszakoltál… - halkultam el

- Mi?? – vágott értelmes fejet

- Igen. Tudod… már féltem tőled. Ezek szerint igazak a pletykák. – vágtam hozzá, és csak így fehérneműben kicsörtettem a szobából, át az enyémbe. Szerencsére a folyosón nem volt senki. Csak a biztonsági kamerák… Mikor bementem a szobánkba, Bill már fel is volt öltözve. Nagyon meglepődött. És ez még enyhe kifejezés… Kicsit sem állt neki össze, hogy az ágyam érintetlen maradt, viszont most beállítok pink fehérneműben. Miután sokáig szemeztünk, sikerült felfognom hogy milyen hülye vagyok. Képes vagyok is megállni előtte. Kezdtem magamat kellemetlenül érezni ***pirul***

- Hát… - kezdett bele mosolyogva – Valahogy éreztem hogy jól fog kezdődni a nap

Én csak a középső ujjam felmutatásával viszonoztam a humorát, felkaptam pár ruhát, és bevonultam a fürdőbe. Jó 1 óra hosszáig voltam bent. Mikor kimentem, Bill még mindig TV-zett. Megnéztem a telómat. Összesen 6 sikertelen hívásom érkezett. 2 az egyik barátnőmtől, 3 anyától, és egy az egyik exemtől. Nem értem mi a francot akar még… :@ (-L-)
- Szóval? – kérdezte még mindig a TV-t bámulva

- Mi szóval? – kérdeztem vissza

- Hol voltál? – Bill

- Közöd? – vágtam hozzá flegmán – Különben meg… szerintem még ma megtudod.
Erre csak furán a szemembe nézett, de egyből elkaptam onnan a tekintetemet.

- Baj van? – vette komolyabbra

- Kéne lennie? – vágtam le magamat az ágyamra

- Nekem bármit elmondhatsz – mondta kedvesen és aranyosan

- Nem vagyunk annyira jóban – figyeltem erősen én is a TV-t, pedig nagyon nem érdekelt. Inkább egy megbízható emberrel akartam beszélni. De most nem akartam zavarni senkit.

Ezután csend volt. Nem szólt ő sem semmit, pedig látszott hogy ez az egész nem hagyja nyugodni. Mintha érezte volna hogy baj van, és nem vagyok jól. De nem fogom vele megosztani hogy „Bill, a tesód kishíján megerőszakolt!” Vagy Tomot támadná le, vagy engem, hogy miért hazudok a tesójáról… Szóval ezt inkább hagyjuk. Semmi kedvem ezzel a sok barommal együtt lenni. Holnap koncert, utána úgy is megyek el.

- Tommal van valami? – nézett rám ismét. Pár pillanatra én is ránéztem, de mikor sejtően kezdett figyelni, elfordultam és megint megszállottan a TV-t kezdtem bámulni.

- Szóval igen – állt fel

- Várj! – álltam elé egy pillanat alatt – Mit akarsz?

- Semmit – próbált kikerülni

- Nem Tom a baj. Tomnak ehhez semmi köze – próbáltam meggyőzni

- Nem hiszem – ment ki az ajtón, de a folyosón megint eléálltam

- Bill, értsd már meg! – én

- Ha nincs Tomhoz semmi köze, akkor az sem baj ha rákérdezek – mosolygott sejtően

- De akkor ő is kérdezősködni fog. Ahhoz meg semmi kedvem. Elég vagy te is. Különben is! Neked mi közöd hozzá hogy milyen hangulatom van? Baj ha esetlen másnál töltöttem az éjszakát? Hiszen nem is ismersz! Ne röhögtesd már ki magadat – hordtam le

- Csak nem akarom hogy bajod essen. A managereink szinte ránkbíztak. Mi vagyunk az idősebbek – húzta ki magát

- De nem agyi szinten – mosolygok gúnyosan és faképnél hagytam

- Most veszekedni akarsz? – jött utánnam

- Tudod mit? Kérdezd csak meg Tomtól! Nem érdekel. Csinálj azt, ami jólesik. Tudod hogy szeretek veszkedni ha kiprovokálják! – én

- Én csak aggódok érted – Bill

- Tudok magamra vigyázni! – én

- Hát feltűnt! – Bill gúnyosan

- Meg ti akartatok annyira elvinni arra a bulira. És ti tüntetek el a leghamarabb – én

- Mert otthagytál! És te és Tom is egyszerre tűntetek el. – néz rám sejtően

- És?? – kérdezek vissza

- Lefeküdtetek? – kérdez rá aggodalmas arckifejezéssel

- Csak majdne…  - itt elakadtam – Mi? Te hülye vagy??

- Mibe kezdtél bele? – kérdezte halkan

- Semmibe! Haggyál már! – rohantam le a lépcsőn

- Miért? Kérlek. Csak segíteni akarok – jött utánnam

- Nem kértem. – néztem a szemébe szúrósan és végleg otthagytam. Csak mentem ki a hotelból, csak mentem az utcákon, csak mentem arra, amerre a lábam vitt. Elgondolkoztam az egész bulin, és elhatároztam: Soha, soha többé nem megyek buliba ezzel a 4 barommal! A gondolkodásomból a telefonom csörgése zökkentett ki. Peter volt, a managerem.

- Szijja! – köszöntem neki már mosolyogva. Valahogy ő mindig fel tudott vidítani. Neki már csak ilyen különleges képességei vannak :P
- Szia! Már próbáltalak hívni, de sosem vetted fel – állt nekem

- Bocsi, csak ki vagyok – húztam el a számat – Kikészít ez a 4 barom. Inkább Bill meg Tom.

- Hát… Akkor nem fogsz örülni annak, amit mondani fogok – mondta vészjóslóan

- Ennél már nem lehet rosszabb – reménykedtem

- Mivel a TH turnébusz Magyarban akadt le, Krissz és a többiek azzal mennek hozzátok

Krissz a basszusgitárosom, Tomi a dobosom, Dávid a gitárosom. Viszont ők nem vágytak hírnévre, ezért maradtam szólóban.

- Ohh hát az szuper! Legalább lesz valami kellemes társaság - örvendeztem

- Csakhogy a turnéállomásokat egybe szerveztük Josttal. – mondta félve – Mi?? Te magadnál vagy? – itt elhalkultam, mert nem kevesen kezdtek el figyelni – Az a célod hogy kikészíts?

- Dehogyis. Hidd el, meg fogod őket szeretni – bíztatott

- Kétlem. Köszönhetik Tomnak – én

- Mit csinált már megint? – forgatja a szemét

- Nagy szar! De most leteszem, hello – ezzel le is csaptam

Valahogy most nem vágytam senkinek a társaságára, csakis csendre és nyugalomra. Leültem egy padra és merengtem. Kb. olyan délután 3 körül lehetett. És még semmit sem ittam, ettem. Egyszer rezegni kezdett a telóm. SMS jött:

”Szia Barbie Girl! Hol vagy? Aggódok érted. Kérlek ne csinálj semmi hülyeséget.    Bill”

Honnan tudja a számomat?? – ez volt az első gondolat miután elolvastam. Viszont tényleg nagyon értékelem hogy aggódik értem, de minek? Nem fogok ereket vagdosni, a 10.-ről sem fogok ugrálni, nem vagyok hülye. Tudok magamra vigyázni.

Ezután meg megint csörögni kezdett a telefonom.

- Háló? - szóltam

- Szia. Tom vagyok, légyszi… - itt lecsaptam. Kit érdekel hogy mit akar? Hagyjon engem békén!

Jó másfél óra után, miután eleget csörgettek, és meguntam a folyamatos telefonlecsapkodást, elindultam „haza”. Mire hazaértem az megint fél óra volt, mert lassan is mentem. Tehát 5-re visszaértem a hotelba. Szerencsére nem volt bent Bill a szobánkban. De tudtam hogy nem úszom meg. De minek félek egyáltalán? Mi köze van ahhoz hogy mit csinálok? Semmi. Ne is szóljon bele.
Viszont pár másodperc múlva Bill rontott be és tiszta ideg volt… Meglepetten ránéztem, és mintha kicsit megnyugodott volna. Odajött hozzám és szorosan megölelt. Nem tudtam mire vélni, de visszaöleltem. Valahogy jólesett Bill karjaiban lenni, hirtelen minden dolog ami miatt mérges voltam, kiment a fejemből.

- Ne csinálj ilyet többet – engedett el mosolyogva

- Milyet? Még láttad is hogy elmegyek – értetlenekdtem

- De azt hittem hogy valami hülyeséget csinálsz – Bill

- Jah igen. Megmutassam a karomat? Teleszúrkáltam magam – vontam vállat, erre Bill azonnal felhúzta a puha pulcsimat, de ott semmilyen folt nem volt.

- Nyugi, csak vicceltem – nevetek

- Jhaaj te – csóválja a fejét

- Öhm… lemegyek és veszek egy újságot – mondtam

- Okay – Bill

Kimentem a folyósóra, megálltam a lift előtt és vártam rá. Mikor odaért, kinyílt az ajtó, és Tom állt előttem. Hirtelen mentem volna el, de visszahúzott, be a liftbe.

- Engedj el – próbáltam kiszabadulni a fogásából, de már záródott a lift ajtaja. Most engedett el. Nyomkodtam a 0.-at, de már Tom benyomta az 6.-ot.

Folyt. köv.