Nem sokkal ezután, hallom hogy valaki kinyitja kulccsal a szobám ajtaját. Csak Krissznek, Tominak és Dávidnak van hozzá kulcsa. Mindegy, nem fordultam meg, mert így is félálomban voltam, semmi kedvem nem volt felkelni.

- Tudom hogy nem alszol – mondta egy ismerős hang kedvesen miközben leült az ágyamra és megsimogatta az arcomat 

- Honnan? – kérdeztem még mindig csukott szemmel egy kis fáziskésés után

- Már annyiszor átvertél az álalvással – hallatszik a hangján hogy mosolyog. Bill volt az. Mostmár megfordultam és a szemébe néztem. Már a mosoly eltűnt az arcáról, és helyette kérdő tekintetet kaptam, amiből az sugárzott: „nyögdmárkiaztabocsánatot”.

- Nem beszélhetnénk holnap? Hulla vagyok – fordultam át a másik oldalamra

- Ha hulla lennél, már aludnál – Bill sejtően

- Aludnék, de valaki felkeltett – célozgattam Billre a valaki szót kiemelve

- Hisz nem is aludtál – csóválta a fejét

- De majdnem – magyaráztam neki

- Akkor sincs kedvem beszélni – vontam vállat

- Már rég beszélhettünk volna – Bill

- Nem azt csináljuk?! – forgatom a szemem

- Nah jó… vagy most, vagy soha! – állított választás elé a kis szemét 

- Haggyál lógva! Nem érdekelsz – húztam magamra a takarót. Még egy ideig csak nézett, utána sarkon fordult és kiment.
”Kit érdekel, nem ráér holnap? Már akartam vele beszélni a liftben, akkor elment. Most meg jön itt nekem…” – mérgelődtem magamban. Mindegy, nem sokáig gondolkoztam ezen, már végre elaludtam. Alig vártam a holnapot, mert jön a barátnőm és még egy jó kis buli is lesz.

Reggel telefoncsörgésre ébredtem olyan 9 körül. A barátnőm hívott, hogy délután fél 2-re itt lesz a gépe, és jó lenne ha kimennék elé, mert még életében nem járt Magdeburgban. A taxikat meg mindig is utálta, mert ki tudja melyik sofőr egy pedofil… xD Nah ezután a szokásos készülődés. Gondoltam kicsit körbenézek itt a belvárosban valami jó kis kajálda után. Felöltöztem úgy, hogy nehogy felismerjenek, és el is indultam. Hamar találtam egy jó kis helyet, ahol megreggeliztem. A kiszolgáló csajszi nagyon ari volt. Felismert és kért autogramot az unokahugának. 
Még nem volt kedvem hazamenni, ezért kicsit még sétálgattam, körbenéztem a városban, meglátogattam a plázát és vettem a bulira egy ezüst színű flitteres felsőt, hozzá egy farmerminit.

Éppen egy bizsuüzletben voltam a plázában, mikor csörgött a telóm:

- Szia Krissz. Mizu van? – kérdeztem miközben egy ezüst playboy-s karkötőt nézegettem

- Ohh végre! Hol vagy? Már 3x hívtalak – állt nekem

- Nyugi, biztos nem hallottam – én nyugisan

- Halálra aggódtuk miattad magunkat – Krissz

- Csak elmentem kajálni, utána meg meglátogattam a plázát. És még itt vagyok bent – én

- Hol? – értetlenkedett

- Hát a plázában – forgatom a szemem

- Jaa – esett le neki – És mikor jössz? Már fél 1

- MII?? – kerekedtek ki a szemeim – Oh, nem is láttam hogy elment az idő. Olyan 3-4 körül megyek

- Olyan soká? – lepődött meg

- Hát! Nah szija – csaptam le a telefont

- Hol van? – kérdezte Bill aggodalmasan

- Csak csavarog – vont vállat Krissz

- Csak?? Hisz nem is ismeri a várost – Bill

- Nyugi, tud magára vigyázni – nyugtatta Krissz

- Azt te csak hiszed – mondta halkan Bill, mert eszébe jutott Tom…

Fél 1?? Fél 2-kor már jön a gép, és megígértem neki hogy kimegyek elé. De a reptér a város másik felén van ha jól tudom  Gyorsan megvettem a karkötőt egy kis sorbanállás után, majd fogtam egy taxit és már mentem is a reptérre. Nagy dugó volt, ezért fél 2 előtt kb. 10 perccel értem oda. Leültem várni. Hamarosan bemondták, hogy a Budapestről érkező gép legalább negyed órát késni fog. Nah de jó… Ez nagyon hosszú idő lesz, főleg hogy szétunom magam, és már olyan rég láttuk egymást. Fura lesz újra együtt. Szerencsére felhívott Tomi:
- Szia

- Szia. Mizu? – én

- Akkor ma jön? – kérdezte izgatottan 

- Igen, már itt vagyok a reptéren – mosolygok

- Áhh! De aztán hamar gyertek – kérte

- Megpróbáljuk. Bár… én még úgy terveztem, hogy beülünk valahova enni, inni meg beszélni. Elég sok mindent kell megbeszélnünk egymással. Ráadásul még negyed órát késni is fog a gépe – húztam el a számat – És csak majd ezután megyünk vissza a hotelbe és készülődünk a ma esti bulira.

- Ohh, ilyenkor annyira tudlak utálni! – hallottam a hangján hogy milyen morcos

- Kibírod! Sok alkalmad lesz még vele összejönni – nyugtattam

- Kösz. Lehet nem is akar majd velem összejönni – húzta el a száját

- Honnan veszed? – kérdeztem

- Hát nem is tudom. Szentem nem én vagyok álmai pasija vagy mit tom én – magyarázott nekem

- Ugyan, majd szólok pár szót az érdekedben – én

- Imádlak! – mosolyodott el

- Akkor már igazán eldönthetnéd: imádsz vagy utálsz? – kérdeztem

- Nem is tudom. – nevet – Attól függ.

- Kösz szépen, én is szeretlek – én gúnyosan

- Várj – mondta és ott beszélt valakivel – Bill akar veled beszélni. – mondta pár másodperc után

- Hagyjon már az a kétnemű! Még ő sem tudja eldönteni hogy fiú vagy lány, mit akar még? Adtam neki két esélyt. De ő nem… Neki muszáj a hülye feje után mennie. Akkor felejtsen el! Mond meg neki! – én mérgesen – Mármint csak azt hogy felejtsen el – tettem hozzá gyorsan

- Ki vagy hangosítva – mondta félve a reakciómtól

- Tudom hogy te alapból hülye meg minden, szóval… De szented Bill tud magyarul? – nevetek gúnyosan a telefonba, ugyanis magyarul beszéltünk végig xD

- Ohh, hát… Hogy én mekkora hülye vagyok – fogta a fejét

- Az előbb mondtam – én

- Na leteszem – Tomi – Hy

- Hello – én és letettem

Ezzel nem sok idő ment el :S Szóval megint unatkoztam és néztem azt a hatalmas nagy órát, ami a falon lógott. Olyan lassan mozgott a mutató, nem is haladt semmit.   Vagy csak én láttam úgy… Már nagyon vártam hogy itt legyen, annyi mindent kell megbeszélnünk, és már amúgy is hiányzott. Még csak az kéne hogy egyedül boldoguljak 7 pasival a nyakamon… :D Isten ments! xD Nagy nehezen eljött a háromnegyed 2, többet már nem késett a gép, leszállt. Felálltam és néztem körbe-körbe hogy hol lehet, de még sehol sem láttam. Egyszer hirtelen valaki megszólít:
- Klaudy? – hallatszott egy kedves és ismerős hang a hátam mögül. Megfordultam és…
- DORYYYY!!! – ugrottam a nyakába, és kicsit mindenki ránk lett figyelmes xD Mi már csak ilyenek vagyunk. Ha feltűnést kell kelteni, mi abban igazi profik vagyunk… 

- Jajjj, de hiányoztááál!!! – mondja 1000-rel vigyorogva miután már elengedett

- Te is nekem, de nagyon nagyon nagyon nagyon! – mosolygok

- Huh de yool nézel ki – mért végig

- Hát igen… aLaP! – vigyorgok – De te sem panaszkodhatsz!

- Tudom. Fogytam 5 kilót! – vigyorog boldogan

- Igen, látom, ügyi vagy

- Hát jah. Egyre tökéletesebb vagyok! – egózza magát

- Még jó hogy – vigyorgok

- Nah mesélj! – kért

- Okay, de üljünk be valahova – én

- Okay – Dory

Fogtunk egy taxit (aminek Dory nagyon örült xD) és mentünk valami pizzázóba ami a közelben volt. Rendeltünk egy nagy pizzát, és mesélni kezdtem neki. Hogy mi volt Tommal a buliban és utána, hogy most Billel is összvesztem. Úgy látszik ha az ikrek egyik felével összeveszek, akkor előbb-utóbb a másikkal is… Tök szar. Pedig igazából Billt bírom, csak ő túl komolyan veszi a viccnek szánt dolgokat is  Dory nagyon meglepődött a Tomos izén, és azt mondta hogy hozzá nem fog szólni. De megkértem, hogy azért legyen vele normális, nehogy már ő is összevesszen mindenkivel akivel én is…
Elmondtam neki hogy amúgy ezeket leszámítva jól megvagyunk. Bár még mindig mondogatom magamnak: „Mért kellett ütköznünk??” xD Lehet ez a limós izé az egész életünket eggyé tetté és megváltoztatta. De ez ki fog derülni. Remélem…
Mondtam neki hogy Tominak nagyon bejön. Már 2 éve is tetszett neki Dory, de akkor még Dorynak volt pasija. Most meg mondta Dory hogy tegnap szakítottak, mert nem tudták volna tartani a távolságot. Meg Dory inkább engem választott, mint a pasiját! xD EGO4ever!!!!!! 
Akkor még mondta hogy a 8 éves tesója egyre idegesítőbb és hogy örült hogy idehívtam, így legalább megszabadult tőle… xD Ilyen a testvéri szeretet. 

- Nem zavarok amúgy hogy én is itt leszek? – kérdezte hirtelen

- De, tudod… minden álmom hogy egy idegesítő csajszi legyen mindig a nyakamon. Csakis azért hívtalak ide, hogy zavarj! – próbáltam nagyon komolyan mondani 8)

- Kösz szépen – sértődött be

- Jól van nah. Nem mondtam komolyan – én

- Eh. Tudom – Dory

Dory egy nagyon rendes, 15 éves csajszi, mint én. Mindketten áprilisban leszünk 16 évesek. Most március eleje van. Még kb. 4 éves ismerkedtünk meg a neten keresztül, utána felvettük egymást msn-re és egyre jobban kijöttünk meg minden. Mivel mindketten ugyanabban a városban laktunk, fél év múlva összehoztunk egy közös találkát. És onnantól kezdve legjobb barátnők lettünk.

- Hány óra? - én

- Mindjárt 4 – mondta

- Ohh, ma lesz a buli, mennünk kell a hotelbe – álltam fel gyorsan, fizettünk és már mentünk is

- Ugye egy szobában leszünk? – kérdezte útközben

- Persze – mosolygok

- Akkor yoo

Kb. 20 percig sétáltunk a sok nehéz csomaggal, mire megérkeztünk. Felmentünk a szobánkba és lepakoltunk.

- Itt va…?? – jött be Tomi nagy hévvel – Dory!!! – ölelte meg, a lány meg vissza – Huh, de rég láttalak, de mágváltoztál!

- Jaja! Én is téged. De te is más lettél – Dory

- Csak egy kicsit – Tomi – Várj, szólok a többieknek! – ezzel kiment, és pár másodperc múlva mindenki bejött: Krissz, Dávid, Tomi, Bill, Tom, Gustav és Georg. Bemutattam nekik Doryt, Dorynak meg a fiúkat. Éppen beszélgettünk, mikor hallottam hogy Tom ezt súgja Georgnak:
- Jó csaj

Közelebb léptem hozzá, és én meg ezt súgtam a fülébe:
- Legalább őt hagyd ki a piszkos játékodból – mondtam neki gúnyosan, mire csak kajánul vigyorogni kezdett

- Én is szeretlek – Tom gúnyosan

Csak megforgattam a szememet és inkább nem szóltam semmit.

- És ti mióta ismeritek egymást? – kérdezte Gustav

- 4 éve – én

- Egy suli? – Gustav

- Neem. Net, msn – Dory

- Hát az jó. Nekem sosem sikerült neten keresztül tartanom a barátságot bárkivel is – húzta el a száját Gustav

- De mi egy városban laktunk – én

- Jaaa – Gustav

Nem sokáig beszélgettünk, mert utána készülni kellett a bulira, de azt észrevettem, hogy Bill végig a tekintetemet fürkészte, én meg próbáltam kerülni. Több-kevesebb sikerrel…

Georg azt mondta hogy 8-kor jó lenne indulni, mert a buli a város másik végén van, így idő lesz még odaérünk.
Doryval elkezdtünk készülődni.

- Még Pesten bevásároltam a bulira – vigyorog miközben egy csomó jó cuccot mutat fel

- Nem csalódtam benned – nevetek

- De látom te is vásároltál – néz a mellettem lévő ruhákra

- Jah persze! Ma vettem őket – én

- Engem nem vártál meg – vágja be a műdurcit

- Mert te alapból mindig meglátogatsz egy plázát mielőtt bárhova is mész hosszútávra – nevetek

- Hát… az igaz! – mosolyog – Te! Amúgy ez a Bill mindig ilyen „bőbeszédű”? Mert alig szólalt meg – gondolkozott el

- Elfoglalta az, hogy rájöjjön: fiú-e vagy lány-e – mondom tök komolyan

- Ennyire utálod? – kérdezte 

- Nem. Csak már elegem van belőle. Egyszer ezt akarja, egyszer azt akarja. Egyszer beszélni akar, egyszer soha többé nem akar velem szóbaállni. Áhh… Kész röhej! – én gúnyosan

- Hát ebben is van valami – húzta el a száját

- Jah. Mit veszel fel? – váltottam témát

- Mini, fekete top ezüst flitterekkel. Meg pár kiegészítő. – mutogatta nekem a ruhákat – Te?

- Mini, ezüst színű top ezüst flitterekkel – mosolygok

- Már megint jól összeöltöztünk – nevet

- Hát jah – én – És amúgy Gergő nagyon mérges volt hogy otthagyod?

- Hát… nem is tom. Csak annyit mondott, hogy akkor inkább most legyen vége, mint hogy később csaljuk meg egymást a másik hiánya miatt – húzta el a száját

Gergő Dory exe, akiről beszéltünk a pizzázóban.

- Értem - én

Mire elkészültünk olyan 7 fele volt az idő. Még kérdezni akartam pár dolgot Georgtól a bulival kapcsolatban, ezért átmentem a szobájába. Mikor berontottam ott álltam a szoba közepén, de nem láttam senkit.

- Georg?! – kiabáltam be a fürdőbe

- Nincs itt – szólt egy hang mögöttem

- Wááá! Úristen! – majdnem szívrohamot kaptam, úgy megijedtem. A lényeg hogy Bill állt előttem és biztos azért nem vettem észre, mert az ajtó mellett volt, én meg rohantam be mint az állat. xD

- Bocsi, nem akartalak megijeszteni – mondta kicsit késve. Pár másodpercig szemeztem vele, de utána észbekaptam és kirohantam a szobából. 

- Nah? - Dory

- Nem volt bent – vontam vállat

- Jah – Dory

Pár perc múlva Georg jött be:

- Hello! Bill mondta hogy kerestél – nézett rám kérdően

- Jaa, igen! Hogy ez egy sima buli lesz, vagy olyan személyek lesznek akik… szóval híresek? Vagy mi? – értetlenkedtem

- Jajj dehogy – nevet – Még csak az kéne! Egy sima buli lesz, de hidd el, tök jó hely, tetszeni fog nagyon.

- Okay, csak ennyit akartam. És nem fogtok megint otthagyni valakivel mint az előző buliban? – néztem rá sejtően

- Akkor is ti tüntetek el – Georg

- És megvoltak a következményei – néztem rá szúrósan

- Mi? – vágott értelmes képet

- Mindegy – legyintettem – Sziaaa! – toltam ki a szobából xD

- Hát ez jó volt – nevet Dory

- Nah most mi van? – én

- Áhh semmi – Dory

- Höe??  – én (ki más?? xD bocsi hogy hülyeségeket írok, de már este írom xD)

- Értelek – nevet

- Tudom – mosolygok

Ezután az értelmes beszélgetés után még bámultuk kicsit a TV-t, közben meg dumáltunk, és olyan 8 előtt 5 perccel átjött Tom szólni hogy menjünk. Egy nagy fekete kocsival mentünk a helyszínre. Hát… valahogy elfértünk benne 9-en… :S Elég szorosan voltunk. Mondjuk a kocsiban két üléssor volt hátul, de akkor is. A két sor egymással szemben volt. Szal olyan limó szerű volt, de mégsem az xD Nah mindegy. Egyik sorban így ültünk: Tomi, Dory, én, Tom (megjegyzem: nagyon örültem neki…), Georg. A másik sorban előttünk: Gustav, Dávid, Bill, Krissz. Bill pont velem szemben volt, így megint próbált velem szemezni, de nem jött össze neki. És még nagyon utáltam, mikor a kocsi kanyarodott, és Tom folyton rámdőlt ’-_-  
Tomi látszólag élvezte Dory társaságát, és elég jól elvoltak. A többiek meg dumáltak és néztek ki a fejükből.

- Amúgy tök jól néztek ki – néz végig rajtunk Krissz

- Köszi – mi elégedetten

- És nagyon sexyk vagytok – vigyorog Tom kajánul hogy ezzel is idegesítsen

- Köszi – ez csak Dory volt
Tomon, Doryn, Billen és rajtam kívül senki sem értette hogy mi bajom van Tommal. Na nem baj. Már mindegy. Szűk fél óra múlva megérkeztünk, kiszálltunk és ingyen bementünk  Még sorban állnunk sem kellet.  A jobbak… Heh xD
Bent tényleg nagyon jó hangulat volt. Szerintem jobb lesz ez mint az előző buli. Alap! 8)

Ez a szám szólt:
Scooter - The Question is what is the Question

(Írd be a youtuben és hallgasd meg, nagyon yoo szám! )

- Nah, igazam volt? – vigyorog Georg

- A zenét illetően igen. Kurva yoo! – helyeslem

- Egyetértek – Dory mosolyogva

- Előbb szentem üljünk le – Dávid

- Okay – mindenki

Helyet foglaltunk valami jó kis eldugott helyen, ahol nyugisan el tudunk lenni. Már most nagyon sok ember volt, akik eleve normálisnak tűntek mint az előző buliban voltak. Szal ez már csak jobb lehet. Remélem…

- Iszunk valamit? Én fizetek – Krissz

- Igen! – vágta rá egyből mindenki

- Csövesek… - forgatja a szemeit, mire mindenki nevetni kezd

- Kösz szépen, már hiányoztak az ilyen beszólásaid – nevet Dory

- Ugye?! – Krissz

Szóval hozott valami piát és azt iszogattuk, de csak mértékkel! Heh 

- Klau, jössz dancelni? – állt fel Dory

- Persze! – mentem utána mosolyogva

Mindketten nagyon jól tudunk táncolni (egoo4ver!!! ), ezért nagyon elvoltunk. Élveztük a zenét és a bulit. Hamar el is tűntünk a fiúk szeme elől. Beleolvadtunk a tömegbe. Pár számot végigtáncoltunk, de utána kifáradtunk. Vagyis csak Dory, én nem xD  Leültünk vissza a többiekhez. De már csak Bill, Tom és Krissz volt ott.

- Na ennyi volt? – kérdezte Tom mikor leültünk
- Aha – Dory - Elfáradtunk

- A magad nevében beszélj – mosolygok

- Akkor jössz táncolni? – kérdezte Krissz

- Aha – ezzel elmentünk táncolni

- Nagyon haragszik ránk? – kérdezte Bill Dorytól

- Mi? Jaaa hogy az. Hát… rád nem annyira, csak elege van belőled, mert sosem tudod eldönteni hogy mit akarsz. De rád Tom, haragszik és meg is értem. – helyeselt a barátnőm

- De nem értem miért csinál ebből ilyen nagy ügyet – tárja szét a kezeit Tom

- Megvan rá az oka – Dory

- És mi lenne az? – kérdezte most Bill

- Hát… az mindegy. – vonta vállat Dory

- Nem mindegy, mert azért ennyire izé velem. – Tom

- Mi az az ok? – Bill

- Nem mondhatom el, bocsi. De ez nagyon kényes ügy, és inkább hagyjuk, jó? – dőlt hátra Dojjim és megitta a poharában lévő italt

- Olyan rossz? – húzta fel az egyik szemöldökét Tom

- A tinicsajok rémálma – ennyit mondott Dory

- De mégis mi az? – Bill

- Figyeljetek, nem mondhatom el. Nagyon nagy balhét csinálna belőle Dijjám – Dory

- Dijjám?? – lepődtek meg

- Jah, csak egy becenév – vont vállat

- Jaa – ők

- De légyszi mond már el – kérlelte Bill

- Nem, nem tehetem. Nagyon rossz az a dolog, és nem örülne neki ha kiderülni – Dory

- De mégis mennyire rossz? – Tom

- Mondtam: a tinilányok rémálma – Dory

- Bővebben? – Bill

- Hajj – nagyot sóhajtott – Olyan rossz, hogy az eset után pszcihológushoz (nem tom h kell leírni) kellett járnia, nem tudott tanulni, és idegileg teljesen összeroppant. Ennyi elég? – mondta/kérdezte Dory gúnyosan

- MII??? – kerekedett ki mindkét fiú szeme

- Igen. – Dory

- Ha már ezt elmondtad, akkor mond el az okot is – kérte Bill bociszemekkel

- Rám nem tudsz hatni. Különben sem vagyunk még olyan jóban, hogy mindent elmondjak nektek – Dory

- Kérlek, nem tolhatsz így ki velem, velünk – Tom

- Istenem… - megint nagyot sóhajtott – De ebből nagy balhét fog csapni ha rájön hogy elmondtam…

- Nem érdekel. – mondták

- Hát jó – gyűjtött egy kis erőt, a fiúk meg izgatottan nézték

- Mikor másodjára találkoztunk élőben, nagyon sokáig nálunk voltunk. És mikor oda került a sor hogy Klaunak haza kellett volna menni, már este fél 11 volt. Nem aludhatott ott, mert a szülei hívták, hogy vigyáznia kell a tesójára. És elindult a sötét utcán egyes egyedül. Nyár volt, így alig volt rajta valami ruha… - Dory nagyon nehezen mondta ki ezeket a szavakat, a fiúk meg egyre értetlenebbek voltak – És másnap reggel hívtak engem, hogy Klaudy a korházban van, mert este bevitte valaki, de akkor már idegileg kivolt. Remegett, szédült, nem evett, sírt. Megtudtam, hogy mikor Klau ment haza, meglátta pár részeg pasi, akik először követni kezdték, majd kergetni. Végül elkapták. -  szeme mintha egy kicsit könnyes lett volna – Nem tudott szabadulni, mert sokan voltak. Már téptél volna le róla le a ruháit, és az utolsó pillanatokban véletlenül arra járt egy kidobó ember… Szóval az ok: kishíján megerőszakolták. Ha nincs az az ember, akkor… akkor bármi lehettet volna.   

Ezután a fiúk csak hallgattak, nem tudtak erre mit mondani. Nagyon meglepte ez őket, nem ilyenre számítottak.

- És ezután 3 hétig tartották bent, amíg nagyjából helyre nem jött az egészségi állapota. De idegileg még nem jött rendbe most sem. Teljesen még nem. Ezért érintette őt ennyire rosszul hogy te hogy bántál vele… - fejezte be Dory

… csend … vagyis hát a zene szólt, de nem szóltak semmit a fiúk

- Úristen… Hogy én mekkora mekkora egy állat vagyok! – verte a fejét Tom 8(

- Ezt nem hiszem el – hajtotta le a fejét Bill – Ez igaz?

- Igen, sajnos. De ne legyetek már szomorúak, ne vegye észre a hangulatváltozást. Ezt csak ő, én, a szüleink és mostmár ti tudjátok. Más senki sem tudja – Dory 

- Okay – mondták

Lassan elérkezett a hajnal. A bulin semmi érdekes nem történt. Minden és mindenki happy volt. Vagy csak én láttam így? Mindenesetre furák voltak egyesek. Na mindegy. Jó volt és kész. Élvezte mindenki. Senki sem volt részeg, semmi baj nem volt. Együtt jöttünk, együtt mentünk is vissza. Ruhástól dőltünk be az ágyunkba Doryval együtt és egyből elnyomott minket az álom.

Folyt. köv.

(Am Dory valós személy, a netes barátnőm, de még élőben nem taliztunk. És az a megerőszakolásos dolog csak kitalált, nem igaz.)