31.r�sz – A fot�album

D�lut�n Tom kez�ben ott volt a telefon az �n sz�mommal, de nem merte lenyomni a H�v�s gombot. P�r perc haboz�s ut�n v�g�l megtette.

-          H�l�? – sz�ltam bele.

-          Szia! Tom vagyok.

-          Szia! – k�sz�ntem meglep�dve.

-          Sz�val…iz�…szerintem meg k�ne besz�lni a dolgokat.

-          Igen, az j� lenne. Mikor �rsz r�?

-          Ma eg�sz nap.

-          Ok�, akkor f�l �ra m�lva ott vagyok.

-          Ok�. V�rlak. Szia.

-          Szia. – tettem le a telefont.

Tudtam, hogy fog h�vni, de azt nem, hogy ilyen hamar. 1 �ra m�lva le is parkoltam a h�zuk el�.

-          Szia! – nyitott ajt�t Bill.

-          Szia! Tomhoz j�ttem.

-          Felh�vott? Nem is mondta. Ja bocs, gyere be!

-          Szia! – k�sz�nt Georg.

-          Hello! Tom?

-          Gondolom a szob�j�ban. – Bill.

-          Valami gond van?

-          Nincs. Vagyis van. Sz�val jobb, ha felk�sz�telek r�.

-          De mire?

-          Tom azt hiszi, hogy lefek�dt�nk.

-          Mi? – emeltem fel a hangom.

-          �n mondtam neki, hogy nem igaz, de nem hitte el.

-          Ok�, gondolom err�l is akar besz�lni.

-          Mi�rt? M�g mir�l?

-          Nem tudom. Azt mondta, hogy meg k�ne besz�lni a dolgokat.

-          H�t akkor hajr�! Emelet, folyos� v�ge, balra az utols� ajt�.

-          Ok�, k�szi.

-          Szerinted mir�l akar besz�lni? – k�rdezte Bill, miut�n elmentem.

-          Nem tudom. – Georg. – De most gondolj bele! 7 �ve nem tal�lkoztak, te pedig egyik percr�l a m�sikra kib�k�lsz vele. Neki pedig neh�z volt elfelejtenie a t�rt�nteket, erre tess�k. M�g te is cserben hagyod.

Mikor oda�rtem Tom ajtaj�hoz, megtorpantam. Nem mertem kopogni. Mi van, ha kiab�lni fog? Mi van, ha nem? Mir�l akar besz�lni? Ekkor Tom j�tt ki a szob�b�l.

-          Szia! – k�sz�ntem megszeppenve. – �ppen kopogni akartam, csak…

-          Nem kell magyar�zkodnom. Ondjuk �n se sz�m�tottam r�, hogy kij�v�k �s te fogsz el�ttem �llni. – mosolygott �desen.

�risten! Na j�, ezt nem szabad. Ami elm�lt, elm�lt. T�ll�ptem, nyilv�n � is. Nem izzhat fel a r�gi szerelem.

-          Ja am�gy bocs, hogy k�stem.

-          Nem gond, jobb is, hogy most j�tt�l.

-          Ok�, akkor hol tudn�nk besz�lni?

-          A szob�mba?

-          Nekem j�. – majd bement�nk.

�n le�ltem az �gy�ra, � pedig a sz�k�t nekem h�ttal ford�totta, majd le�lt r�.

-          Sz�val? Mir�l akart�l besz�lni?

-          Mindenr�l.

-          B�vebben?

-          Ami akkor t�rt�nt �s ami most. M�g mindig nem �rtem, mi�rt kellett ott hagynod. Tudod, milyen szarul esett? Tudod, mennyire neh�z volt feldolgozni? Kutattunk ut�nad, k�rdez�sk�dt�nk, de senki nem mondott semmit. �s egy levelet hagyt�l h�tra. Mire volt ez j�? – �llt nekem a k�rd�sekkel.

Mintha egyik pillanatr�l a m�sikra megv�ltozott volna. Az el�bb egy kedves, mosolyg�s Tom �llt el�ttem, most pedig… egy d�h�s, k�rd�sekkel teli Tom �l velem szemben.

-          Ez �gy sok. Nekem sem volt k�nny� kiheverni, de siker�lt. Am�gy nem b�ntam meg, mert most boldog vagyok, szeretem a munk�m �s remek bar�taim vannak. Lehet, hogy akkor neh�z volt nektek is �s nekem is, de m�g mindig �gy gondolom, hogy ez volt a j� megold�s. Tudom, hogy nagyon haragszol r�m, amit meg is �rtek. A lev�l pedig arra volt j�, hogy elk�sz�njek. Szem�lyesen nem ment volna. Te is tudod.

-          J� ok�, lehet. �n is �r�l�k, hogy most itt tartok �s lehet, hogy nem lett volna �gy, ha maradsz. De akkor sem tudom elfelejteni egyik pillanatr�l a m�sikra. Nekem id� kell.

-          Ok�, �s mit akarsz? Eddig se tal�lkoztunk t�l sokszor.

-          J�, de most hogy Billel kavarsz, gondolom t�bbet fogsz idej�rni.

-          Egy, nem kavarok Billel, kett� ezt honnan veszed, h�rom, ha tal�lkozn�nk, az szerintem k�nny�ten� az elfelejt�st. M�rmint valamilyen szinten.

-          Tegnap lefek�dtetek, nem?

-          Nem!

-          De n�lad aludt.

-          Igen. �s? Aki n�lam alszik, az biztos, hogy lefek�dt velem? A m�ltkor n�lam volt a h�gom. Vele is lefek�dtem?

-          Nem, de annyira nyilv�nval�nak t�nt.

-          Am�gy meg nincs k�zt�nk semmi Billel. Nem akart zavarni, amikor megj�tt�l azzal a csajjal.

-          Ja igen. Lemegyek egy narancsl��rt, te k�sz valamit? Az nekem is j� lesz.

Miut�n kiment a szob�b�l, k�r�ln�ztem �s az �gy�n v�g�n tal�ltam egy fot�albumot. Kinyitottam �s a k�vetkez� volt bele�rva: „Legszebb eml�keim”. Nem hittem volna, hogy Tomnak van ilyen c�mmel fot�albuma. Belelapozgattam. Egy csom� k�p volt benne id�rendi sorrendbe. A legt�bben � �s Bill volt. Koncertk�pek is voltak. Azt�n meg�lltam. R�lunk voltak benne k�pek. El�g sok, ahogy l�tom. Az utols� k�pen is mi voltunk. Azt�n pedig egy csom� �res hely, a v�g�n pedig egy lista. Hallottam, hogy j�n, �gy gyorsan visszaraktam a hely�re.

-          A narancsleved. – adta ide a poharat.

-          K�szi. Am�gy nem �rtek valamit. Az el�bb m�g szinte �rj�ngt�l, most meg hirtelen ilyen kedves vagy. Mi�rt?

-          Nem tudom. Besz�ltem Billel �s mondta, hogy pr�b�ljak meg nem haragudni r�d �s h�t megfogadtam a tan�cs�t. Tudom, hogy nem lehet mindent elfelejteni 2 perc alatt, de egy id� ut�n siker�lni fog.

-          H�t rem�lj�k. Am�gy mi t�rt�nt veled az�ta?

-          Nagyon semmi. Miut�n elment�l, egy ideig tot�l magam alatt voltam, de ut�n visszanyertem a „r�gi” form�m.

-          Az j�.

-          Am�gy gondolkodtam �s szerintem �sszej�rhatn�nk megint, mint r�gen. �n szerettem veled lenni, m�g akkor is, ha nem j�rtunk. Szerintem t�k j� csapat lenn�nk.

-          Megoldhat�. Legal�bbis rem�lem. - mosolyogtam.

-          Akkor j�.

-          Na szerintem, �n megyek is.

-          Mi�rt?

-          Meg van egy kis dolgom. Takar�t�s, bev�s�rl�s, ilyenek.

-          Seg�tsek?

-          Nem kell, k�szi.

-          De komolyan. Sz�vesen seg�tek.

-          Akkor ok�. Menj�nk.

Lement�nk, elk�sz�nt�nk Bill�kt�l �s indultunk is. Hamar bev�s�roltunk, kitakar�tottunk �s m�g seg�tett is f�zni. Eg�sz j�l elvoltunk. Ez hi�nyzott.

-          Est�re mi a programod? – k�rdezte, mikor kisz�lltunk a kocsib�l a h�zukn�l.

-          Alv�s, alv�s �s alv�s.

-          Nem maradsz itt? Szerintem a fi�k is �r�ln�nek neki.

-          Ok�.

Bement�nk. Mindenki a konyh�ba �lt �s vacsizott.

-          Sziasztok! – k�sz�nt�nk.

-          Hello! – hangzott a v�lasz.

-          �n felmegyek �t�lt�z�k. – mondta Tom.

-          Ok�.

-          Na mi volt? – Gustav, miut�n Tom elt�nt a folyos�n.

-          Semmi. Mi lett volna?

-          Persze, persze. Besz�lgettek, azt�n a d�lut�nt egy�tt t�ltitek. Nem is tudom, mire k�vetkeztethet�nk. – Georg.

-          Komolyan nem volt semmi. T�k j�l elvoltunk. Mint r�gen. Csak most bar�tokk�nt. Legal�bbis �n ezt a k�vetkeztet�st vontam le.

-          Akkor j�.

-          Ja meg megk�rt, hogy tal�lkozzunk t�bbet, m�rmint, hogy �gy �ten.

-          �n benne vagyok. – Bill.

-          Aha, szerintem is j� �tlet. – Gustav.

-          Csak nem �rtem, hogy mi�rt lett hirtelen ilyen k�zvetlen?

-          Annak idej�n, nagyon neh�z volt neki. Sose l�ttam m�g annyira let�rtnek. Teljesen megv�ltozott. Kevesebbet viccel�d�tt, egy�ltal�n nem sz�lt be senkinek, m�g csajai sem voltak. 1-2 �ve t�rt vissza a „r�gi” �nje. – Gustav.

-          Aha. Nektek van fot�albumotok?

-          Nincs. – v�gta r� egyszerre Gustav �s Georg.

-          Van. – b�kte ki Bill.

-          �s Tomnak is van?

-          Elvileg igen. De szerintem nem haszn�lja. Egyszerre kaptuk �s ugyanolyat.

-          Aha, �rtem.

-          Am�gy mi�rt? – Georg.

-          Ja semmi, nem �rdekes.

-          Csak �gy, nem k�rdezel ilyesmit?

-          J� ok�. Sz�val, amikor lej�tt narancsl��rt, megl�ttam az �gy�n egy fot�albumot �s belen�ztem.

-          �s mi volt benne? Porn� k�pek? – Georg.

-          H�lye. Id�rendi sorrendben voltak a k�pek �s bele volt �rva, hogy „Legszebb eml�keim”. Tudom, hogy nem kellett volna belen�znem, de gondoltam nem lesz nagy gond. Sz�val egy csom� k�p volt r�la meg r�lad – n�ztem Billre. – Koncertk�pek is voltak, meg a r�lunk k�sz�lt k�peket is belerakta.

-          �s ez mi�rt baj?

-          Ha a legszebb eml�keit tartja benne, mi�rt a mi k�p�nk az utols�?

-          Lehet, hogy elfelejtette beletenni az �jabb k�peket. – Georg.

-          Vagy csak v�letlen�l ker�lt oda, amikor pakolt. Lehet, hogy m�r r�g�ta bele se n�zett �s nem is vezeti. – Gustav.

-          Nem tudom, volt a v�g�n egy lista, de azt m�r nem olvastam el.

-          V�rj! Te most arra akarsz kilyukadni, hogy… - Bill.

-          Lehet. Amikor mondt�tok, hogy mi volt vele, meg � is besz�lt r�la, azt�n meg a k�pek.

-          Mir�l besz�ltek? – Georg.

-          Az utols� sz�p eml�ke Ly�val volt! – Bill.