- Jajj Dory! Légyszi szólj Krisszéknek hogy fél óra múlva indulunk arra az interjúra! – kiabáltam ki a fürdőből

- Okéé – Dory

- Köszii! – én

Mára egy élő adásos interjú volt megbeszélve, ahonnan nem lenne jó pont elkésni. Ezért is nagyon igyekeztünk. Pont fél óra múlva jött értünk Peter kocsival, és mentünk is a helyszínre. Szerencsére nem késtünk el. Beirányítottak minket a stúdió mögé, és még elmondtak pár dolgot, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálni vagy mondani. 10 perc múlva megkezdődött a műsor, és hamarosan bekonferáltak minket. Először általános kérdéseket tettek fel.

- Jelenleg van barátnőtök/barátod? – kérdezte a műsorvezető nőci, akit egyébként Ashley-nek hívtak, és nem lehetett több 25-nél.

- Nem, most egyikőnknek sincs párja – feleltem mosolyogva pár másodperces késéssel, mert senki sem szólalt meg

- És mi lesz a turné után?

- Valószínűleg hazamegyünk a családhoz. – Krissz

- Közös nyaralás? Esetleg a Tokio Hotellel?

- Közös nyaralás biztos lesz, de csak mi 4-en és Klaudy egyik barátnője – Tomi

- A TH-sokkal már alig-alig tartjuk a kapcsolatot. Már legalább 1 hete nem beszéltünk – én

- Nem hiányoznak?
- Már kezdjük megszokni – én

- Én igazából eddig sem bírtam őket… - mosolyodott el Krissz gúnyosan a kamerába

Még volt pár kérdés, utána vége lett az interjúnak, mi kimentünk a stúdióból, de a műsor még ment tovább.

- Krissz! Nem hagyhattad ki, mi? – nézett rá szúrósan Peter

- Bocsi, de olyan jól esett. Legalább már nem kell magamban tartanom hogy utálom őket – vont vállat

- Szerintem jó fejek – Dávid

- Szerintem is – Tomi

- Én inkább nem mondok semmit… - mondtam halkan

Hirtelen csend lett. A kocsiban ültünk útban a hotel felé. Bámultam ki az ablakon, és mindenhol azt láttam, hogy az emberek árnyékot keresnek, hideg vizet isznak, napszemüveget hordanak, és alig van rajtuk valami ruha. Már május vége volt, és nagyon nagy kánikula. De nem érdekel az idő, elhatároztam, hogy ma akkor is körbenézek a városban. Legalább 3 éve nem voltam itt, pedig nagyon szeretem Londont.

- Ugye nem felejtettétek el, hogy holnap után koncert? – kérdezte Peter

- Nem… - felelte mindenki unottan

- Amúgy mikor akarjátok bejelenteni hogy jártok? – nézett rám kérdően

- Hm… majd ha legalább 1 hónapja hogy együtt vagyunk – mondtam

- Ja, oké. Nekem mindegy – vont vállat

- Te Dávid! Nem azt mondtad hogy most valami unokahúgod itt van Londonban? – kérdezte vigyorogva Tomi

- De, igen. Most itt van. – Dávid

- Hm… és azt mondtad 15 éves és hogy nagyon sexy… - Tomi kajánul.

Én csak a szememet forgattam.

- Igen - Dávid

- Nem akarsz neki bemutatni? Mondjuk ma? – Tomi

- Majd megkérdezem tőle – Dávid

- Ohh, köszi! – Tomi boldogan

- De azt is mondtad hogy van pasija – nézett Krissz Dávidra

- Jajah – bólogat Dávid

- Nah ez kiment a fejemből. Nem baj… Majd elhódítom! – vigyorog

- Csak próbáld meg… Legalább röhögünk egy jót – nevet Dávid

Tomi csak a középső ujjának felmutatásával válaszolt.

- Tudom hogy örülnél neki – húzza Dávid

- Ha-ha… - Tomi gúnyosan

Az idő többi részében csend volt. Bár néha a fiúk elkezdtek röhögni. De hogy min…? Azt én meg nem mondom… Ezek tiszta hülyék. Mintha beszívtak volna. De komolyan! -_-’  Végre odaértünk a hotelbe, ahol már Dory várt minket 2 nagy pizzával és colával. Mert hát még csak most lett 1 óra és enni is kéne valamit.

- Szupik voltatok! – fogadott minket – És szerintem éhesek is

- Ohh köszii! – mosolyogtam – És azok vagyunk.

- Pizza!!! – rohantak oda a fiúk

- Ezek beszívtak? – nézett rájuk Dory felhúzott szemöldökkel

- Én és végig ezen gondolkoztam – vigyorgok

- Ma nagyon hülyék. Nem mintha máskor nem lennének azok… de most téll mint a drogosok. – csóválja a fejét Dory

- Hát! Rossz rájuk nézni. Amilyen hülye fejeket vágnak. – forgatom a szemem – Mint a 10 évesek

- Jajah! Nah inkább menjünk enni, mert az egészet felfalják – nevet

- Okay – helyeseltem

- Héé csajok! Ideje beszélnünk a nyaralásról! – mondja Krissz tele szájjal… Nah szép…  Hogy járhatok én egy ilyen visszafele fejlődő kis… inkább nem mondok semmit xD
- Elvégre ez lesz az utolsó konci – Tomi

- Menjünk Hawaii-ra! – Dávid

- Madagaszkár – Krissz

- Fülöp-szigetek – Tomi

- Majd a nők döntenek – mosolygok

- Na de… ne már! – Krissz

- De már! Most viszont együnk, mert én éhen halok! – simogatom a hasamat

A többiek egyből beleegyeztek. Nekiláttunk a két nagy pizzának. Hát elég hamar végeztünk. Utána még ittunk egy kis colát, TV-ztünk, meg beszéltünk a nyaralásról.

- Na de engem lehet el sem engednek – mondta Dory

- Mivan??? Dehogyisnem! – mondtam ellentmondást nem tűrő hangon

- De ide is nem könnyen engedtek el. Főleg a suli miatt. Nyáron be kéne pótolnom mindent. – húzta el a száját

- Figy, megmondod nekik, hogy magántanuló leszel. Mint én! – én

- És szerinted ebbe belemennek?

- Hát… muszáj lesz, különben… - itt megálltam és gondolkozni kezdtem

- Különben leugrok a 20.-ról! – fejezte be Dory

- Nah látod! Csak használd az eszed. Megy ez! – bólogatok

- Te tiszta hülye vagy… - nevet

- Jól van már. Majd megoldjuk valahogy. – mondtam komolyabban

- Oké-oké! – egyezett bele

- Na szuper! Ezt is megbeszéltük. – Tomi – De akkor hova?
- Szerintem mindenki máshova akar menni – Dory

- Majd a neten megnézünk pár helyet, és amelyik a legjobb lesz, oda megyünk – én

- Oké – helyeselt mindenki

- Dávid, hogy is hívják az unokahúgodat? – kérdezte Tomi

- Bia – felelte

- Oké. Akkor már beszéltél Biával? – Tomi

- Még nem. Nem ráér? – Dávid

- Neem! – nézett rá Tomi szúrósan

- Jó-jó! – emelete fel Dávid a kezeit megadóan – Majd beszélek vele, de nyugi le, oké?!

- Aha, jó – Tomi szűkszavúan

Dory közben örült ennek, mert így biztos lehetett abban, hogy már Tomi nem szereti, és tényleg csak barátként néz rá. Semmi több. Csak barát.

Ezután kétfelé váltunk. Dávid megbeszélt egy találkát Biával, ahová vele megy Tomi, de jön Bia pasija is… 
Dory, Krissz és én pedig kimentünk sétálgatni, fagyizgatni, plázázni. De most inkább a friss levegőn akartunk többet lenni, ezért Krissz útközben megállt a pláza előtt.

- Figyeljetek! Én már kész vagyok. Kurva meleg van, inkább bemegyek egy játékterembe. - mondta

- Oké – bólogattunk

- Sziasztok! – adott a számra egy puszit és már rohant is be

- Tényleg elég meleg van. Mit csináljunk? – kérdeztem

- Fagyi? – Dory

- Oké – egyeztem bele

Miközben mentünk egy fagyizóhoz, beszélgettünk.

- Te amúgy hova akarsz menni nyaralni? – Dory

- Hm… valami tengerpartra, ahol este vannak jó nyílt bulik, jó butikok, és jó pasik. – vigyorgok

- Beszél az, aki nem szingli – csóválta a fejét Dory rosszallóan

- Jól van na. De szerintem úgyse fogom sokáig bírni Krissz mellett. – vontam vállat

- Akkor nem is szereted? – állt meg

- Nem. – fordultam vissza felé

- De akkor mért vagy vele? Hiszen szerintem tetszeni eddig is tetszett – Dory – Mert Krissz jó pasi, jól néz ki, de te azt hazudtad neki hogy szereted. Közben meg nem.

- Figyelj, ő szeret, nekem meg tetszik. Különben sem mondtam a szemébe. Jó, most ettől jobban nem érzem magam, mert szar érzés így együtt lenni valakivel. Ezért is akarok vele szakítani. – én

- Oké, de akkor egyáltalán mért jöttél össze vele? – Dory – Sajnálatból?

- Neem, dehogyis! Csak azt hittem újra belészerettem. De 1 nap múlva már rájöttem hogy nem. – húztam el a számat

- Értem – mondta – De ez nem jó játék amit csinálsz. Ő szeret téged…

- Tudom. Ezért nem mondtam az interjúban is hogy járunk. Mert szakítani akarok vele. Örökre. Hogy tényleg csak barátok legyünk. – én

- És ha nem tudsz majd? Ha megsajnálod? – kérdezte

- De én nem… Nah jó, ezt ne itt beszéljük meg. – néztem körbe

- Hát jó. De ez még nincs lezárva – jött utánam, mert közben én már elindultam tovább a fagyizó irányába

- Tudom… - mondtam halkan

Miközben ettük a fagyit találkoztunk egy régi közös ismerősünkkel. Egyszer mindketten kint voltunk a szüleinkkel pár éve, és még akkor ismertük meg Alex-et. Először azt hittük nem az, és inkább nem köszöntünk neki, mert nem akartunk égni, de végül ő köszönt ránk. Így már biztossá vált bennünk hogy ő az. Kb 2 éve voltunk itt, és azóta nagyon megváltozott. Izmosabb lett, és nagyon-nagyon sexyy=)

- Sziiiasztok!!! – jött oda hozzánk és mindkettőnket megölelt

- Sziaa! Mizu veled? – kérdeztük

- Áhh semmi. Megvagyok. És ti? – kérdezte

- Mi is. Velünk sincs semmi új – Dory

- Áhh látom… - nézett itt rám

- Oh, jól van na. Beindult a zenekar – mosolygok

- Hát igen, azt látom – vigyorog

- Jajah – bólogatok

- Vettem jegyet a koncidra – Alex

- Ohh, tényleg? Ez tök jóó! – mosolygok

- Jaja! – Alex

- És veled mivan? Jó modellnek lenni? – kérdezte Dory

- Hát vannak jó és rossz oldalai. De nekem eddig több volt a jó – Alex – Meg néha idegesítőek a tervezők meg a fotósok.

- Hát azt meghiszem! – Dory

- Nem jöttök strandra? Jönnének a haverjaim is – mondja

Mi Doryval egymásra néztünk, elmosolyodtunk, és bólogattunk. Testbeszéd xD

- Érteem. Akkor 1 óra múlva ugyanitt? - kérdezte

- Okéé – mi

Elköszöntünk, és siettünk vissza a hotelbe.
- Huhh, de jóól néz kii! – mondta Dory ábrándozva útközben

- Egyetértek… Olyan jó a teste… - mondtam én is ugyanolyan hangon mint az előbb Dory

- Remélem a haverjai is ugyanilyen sexyk! – vigyorog Dory kajánul

- Jajah! Az tényleg naon jó lenne! – én
Mikor odaértünk a hotelbe előkerestük a bőröndünk aljáról a fürdőruhánkat, vettünk elő törülközőt, naptejet, strandpapucsot, napszemcsit és már indulhatunk is! :P

Ahogy Alex mondta, pontban 1 óra múlva ők is, és mi is odaértünk. Hát mit ne mondjak… a haverjai tényleg ugyanolyan jól néztek ki mint Alex. Nyamm-nyamm… xD  2-2 jut nekem is, meg Dorynak is. Mi mindenen osztozkodunk xD  Köszönés, puszi-puszi, és mentünk is a strandra. A haverjai is tök kedvesek és arik voltak. Nem olyan őrülten gyerekesek mint Tomiék… -_-’ A 3 haverját Zane-nek, Leo-nak és Mike-nak hívták.

- Kértek valamit inni? – kérdezte Mike, mikor már a strandon voltunk

- Igen, köszii – feleltük Doryval

Amíg ő vett mindenkinek italt, mi kerestünk egy jó félig árnyékos, félig napos helyet. Kb 5 perc keresgélés után találtunk is egy tökéleteset. Közben még hívott Krissz. 
- Szia! Hol vagytok?

- Éppen strandon. - én

- Kivel? – Krissz

- Öhm… nem ismered – vontam vállat

- Pasik vagy csajok? – kérdezte

- Hát… pasik… - húztam el a számat

- Hányan vannak? – kérdezgetett

- 4-en – én

- Mi?? Hogy mehettetek el 4 állattal? – kérdezte idegesen

- Először is nem állatok! Másodszor pedig egy egyikőjüket ismerjük és jó haverunk. Szóval csak dumálunk. – nyugtattam

- Remélem is. – Krissz

- Na jó, nyugi, nem lesz baj. Leteszem. Hy!

- Szia… - mondta, de már csak magának, mert letettem

- Hallom van barátod – mondta Alex miután letettem

- Hm? Jaa igen. Most hívott – bólogattam

- Ahha. És azt is hallom, hogy szakítani akarsz vele – mondta félve

- Öhm… Látom Dory mindent elmesélt – húztam el a számat

- Igen. És én megértelek – mosolyog

- Oh… ez aranyos. Köszii – viszonoztam a mosolyt

- Nincs mit – ölelt meg

- Héé! Jöttök be a vízbe? – szólt Dory

- Igen! – ezzel Alex felkapott, és velem együtt beleugrott a vízbe 
- Húú tee! Ezért még meglakolsz! – nevettem és benyomtam a víz alá, de ő meg csikizni kezdett, így a végén ő került ki győztesen. Nah nem baj… majd 1x visszakapja, de nagyon! xD

Nagyon jól telt a délutánunk. És nagyon hamar  Megismertük a fiúkat és ők is minket. Tök jó fejek. Miután olyan fél 8 fele kimentünk a strandról, nem felejtettük el azt, amit kb 2 éve: telószám, msn cím, e-mail cím, skype, yahoo xD

- Meddig lesztek még itt? – kérdezte Alex

- Hát… holnap után konci. Utána meg már nem lesz semmi. Tehát azt csinálunk amit akarunk. Mért? – én

- Mert akkor többször is talizhatnánk meg minden… - mondta

- Jajah! Az tök jóó lenne! – én

- Igen. Akkor gondolom holnap nem nagyon értek rá. Mert hogy próbáltok – Alex

- De csak Klaudyék, én nem. Bár most lehet elmegyek megnézni őket – Dory

- Ahha, oké – Alex – Akkor majd hívlak titeket és beszélünk – mondta

- Oké – bólogattunk

- 2 év alatt lett pár új hely, amik tök jók, és majd megmutatnám őket – Alex

- Hát az biztos – én

- Oké – Dory

- Biztos tetszeni fog. – mosolyog

- Jajah – mi

- Nah sziasztok! – köszöntek el

- Hello – mi

- Nah, akkor most vissza a hotelbe? – kérdeztem

- Ahha. Szentem amúgy tök jó volt ez a mai nap – Dory

- Jajah! Szerintem is – én

- Jó volt újra talizni Alexel… És hogy milyen jól néz ki… - ábrándozott

- Látom ezzel nem tudsz betelni – nevetek

- Jól van na. Abbahagyom – mondta

5 másodperc múlva.

- De olyan cuki ahogy mosolyog! – mondja úgy, mint egy szerelmes xD 

- Nah jó… Értem én. Beleestél. – állapítottam meg

- Mi? Haggyál már! Nem! És nincs vita – Dory

- Nah persze… nekem mondhatod… - vigyorgok sejtően – Itt lesz valamiii!

- Hát… öhm… nem nem! – először zavartan kezdett bele, de a végére már nagyon szigorúan mondtam hogy „nem!”

- Te tudod. Viszont tudom hogy te tudod hogy én tudom. – vigyorgok

- Hogy én… te…? Na mivan? – zavarodott össze teljesen xD

- Inkább hagyjuk – legyintek

… csend …

- Két szerelmes pááár! Mindig együtt… - kezdtem bele énekelve, de már Dory majdnem leütött, és inkább előrébbrohantam és abbahagytam. Még a végén felismernek, és akkor futhatunk ha sokan lesznek… xD

- Hozzád sem szólok többet! – duzzogott Dory

- Jajj, nehari! – néztem rá bociszemekkel – De olyan jó téged idegesíteni!

- He-he… - Dory gúnyosan

Ezután csak csendben mentünk egymás mellett kb fél percig.

- Hjaj, nem haragszok! – ugrott a nyakamba hirtelen, én meg azt hittem elesek, úgy megijedtem

- Huhh, tee! A szívbajt hoztad rám! – sóhajtok, de utána visszaöleltem

- Jajj, sorry! – engedett el

- Nem baj – mosolygok

Ezután visszamentünk a hotelszobába, még beszéltünk egy sort, utána elhatároztuk, hogy még itt maradunk 1 hétig minimum, és indultam le a recepcióra hogy több időre kikérjem a szobát. A folyosón még összefutottam Krisszel.

- Sziia! – adott egy csókot

- Hy! Te még csak most jössz? – kérdeztem

- Jajah! Hamar ment az idő a teremben – mosolyog

- Jaa értem. – bólogatok

- Meg beszélgettem pár plázacicával – mondtam természetesen

- Hm?? – húztam össze a szemöldökömet

- Csak vicc volt! – adott egy puszit a számra

- Nah azért – mosolyodok el

- És te merre? – kérdezte

- Le a recepcióra. Még minimum 1 hétig maradunk és ki kéne venni a szobákat addigra is – én

- Jaa értem. Az tök jó. Bejön ez a város – mondta

- Igen, én is szeretem – én

- Menjek veled? – Krissz

- Köszi, nem kell – utasítottam el

- Oké, akkor én megyek be, szia! – köszönt el egy szájrapuszival és ment be a szobába.

Én odamentem a lifthez és nyomkodtam a gombot hogy jöjjön már oda. Olyan 10 másodpercet még vártam, majd kinyílt a lift ajtaja… Még meg sem tudtam mozdulni, mert a liftből úgy rohant ki valaki, hogy teljes erővel nekem jött, majdnem hátraestem, ő meg rám, de szerencsére megtartott…

Folyt. köv.

Ez szentem elég összecsapott lett, meg rövid is… de írjatok majd véleményet!