V�gre elj�tt a v�rva v�rt nap: utazunk. Zsu m�r reggel n�gykor felvert mindenkit, hogy id�ben elk�sz�lj�nk. K�sz katasztr�fa volt:

- Hol a t�sk�m???

- H�, az az �n cip�m!!!

- A t�r�lk�z�ket elrakt�tok??

- Biztos betetted a naptejet?? – �s hasonl�k. K�osz. F�leg, hogy �n 39 fokos l�zzal keltem, sz�val m�g engem is kellett �polgatni. Nagy nehezen �sszek�sz�l�dt�nk olyan kilencre.

- Na gyerekek indulhatunk?? H�romnegyed 10kor indul a g�p�nk, �s m�g ki k�ne �rni a rept�rre!!! – n�zett az �r�j�ra Gugu.

- Nyugodts�g tesa! Saki mindj�rt itt van �rt�nk!! – lazult Tom.

- Ohh, milyen laza valaki!!! – t�maszkodtam az ajt�f�lf�nak, hidegvizes borogat�st tartva a homlokomhoz.

- H�t alap!!! NYARALUUUUNK!!! – virult a feje. – De te m�rt nem vagy m�g �gyban?? Mondtam, hogy fek�dj, majd ha Saki itt van kiviszlek a kocsihoz!!!

- Jajj m�r!!! Nem fogok eg�sz nap fek�dni!!! – h�borogtam.

- Pedig… - de a mondatot m�r nem tudta befejezni, mert a test�r meg�rkezett eszm�letlen t�lk�l�ssel az udvarra.

- Na go cipekedni!!! – tan�csolta Dzsordzsi.

- Izompacsirt�k� az els�bbs�g!!! – vigyorgott „udvariasan” Tom.

- Ja, �s gizd�k� a dics�s�g mi?? – csapott a sapi�ra Gustav, amit�l az belecs�szott a raszt�s szem�be.

- Na v�rj csak!! – ment ut�na Tom.

- Gyerekek… - cs�v�ltam meg a fejem, majd megint megsz�d�ltem. Teljesen elvesztettem az egyens�lyom, �s azt hittem elesek… de valaki elkapott.

- J�l �rzed magad??? – ett�l a hangt�l v�gigfutott a h�tam a hideg. �s az a j�l ismert illat… Bill.

- Persze csak egy kicsit megsz�d�ltem… - pr�b�ltam nekit�maszkodni a falnak, de � elh�zott, �s le�ltetett a kanap�ra.

- Ne hozzak valamit??? – k�rdezte agg�dva.

- Nem… k�sz�n�m, nem k�rek semmit… - v�laszoltam halkan, ker�lve a tekintet�t.

- Sz�lok Zsunak… - suttogta, s mikor levette a kez�t a karomr�l akaratlanul is v�gig sim�totta azt. Kellemes borzong�s futott �t, �s szerettem volna, ha megism�tli ezt a mozdulatot… De nem!!! Nem sajn�lhatom meg, �s nem hi�nyozhat, hisz � volt a szem�t! �gy ink�bb nem sz�ltam semmit.

- Na k�szen is vagyunk!!! Indul�s!!! – toppan be Georg.

- Egy pillanat, csak adok egy l�zcsillap�t�t az �tra Ell�nak! – kiab�lt ki a konyh�b�l Zsuzsi, majd p�r m�sodper m�lva m�r egy poh�r v�zzel �s egy bogy�val �llt el�ttem. Engedelmesen beszedtem a gy�gyszert, azt�n Tom felnyal�bolt, �s kivitt a kocsihoz. Zsu �s Gusti m�g egyszer v�gign�zt�k az eg�sz h�zat, hogy minden ablak �s ajt� rendesen bevan – e csukva, azt�n z�rtak �s v�gre indultunk.

- Siessetek, mindj�rt felsz�ll a g�p!! – toporgott a jegyszed� mellett Georg.

- N�lk�l�nk ugyan nem!!! Mag�ng�ppel megy�nk Dzsordzs�!! – �t�geti meg a feje b�bj�t Tom.

- Igen, de akkor sem illik elk�sni!! – cs�v�lja a fej�t Saki.

- Na j�! Te ink�bb hallgass! Tudtommal te k�st�l!! – dorg�lja meg Zsu.

- De kik sz�tty�gtek az utols� pillanatig?? – v�g vissza kedvesen a test�r.

- Bocsi!!! Nem tudtam, hogy a n�gy �rai �breszt�s is k�s� lesz!! – tette cs�p�re a kez�t a bar�tn�m.

- Jajj m�r!! Ink�bb sz�lljunk fel! – toltam f�radtan az ellen�rz� kapu fel� a csajt.

- De… - tiltakozott volna.

- Semmi de!! – v�gtam a szav�ba. Gustav csak mosolyogott.

- Saki a csomagokat m�r felvitetted?? – agg�dott Tom.

- Nyugi Tom, a Maldivokon is van �vszer - automata!! – r�h�gtem, amit�l a t�bbiek is elkezdtek.

- Ha – ha! Te ink�bb borogasd magad!! – sz�r az oldalamba.

- Jajj Tom! Azt is el kell viselni, ha oltogatnak!! Ella! Ott a pont!! – nevetett Gustav.

- K�sz�n�m, k�sz�n�m!!! – hajoltam meg. Egy kicsit jobban �reztem magam a l�zcsillap�t�t�l, ez�rt m�r tudtam h�ly�skedni a fi�kkal.

- Am�gy nem kell agg�dni cimbi! – karolta �t a sr�c nyak�t Saki. – A csomagokat m�r feltett�k a g�pre.

- Nagyszer�! Akkor mi is indulhatn�nk m�r ut�nuk, mert 43 van!! – toporgott Zsu.

- J�l van, j�l van, megy�nk m�r anyuci!! – szemtelenkedett Tom, ami�rt a csaj f�lt�v�n suhintotta.

- Na tess�k!! Engem mindenki b�nt!! K�sz elnyom�s alatt vagyok!!! – m�ltatlankodott a gyerek.

- Jajj te szeg�ny!!! Egyem azt a rossz sorsodat!!! – g�gy�gtem neki, mint ahogy a kisgyerekeknek szok�s, �s k�zben megsimogattam a fej�t.

- Na j�, te ink�bb hagy b�k�n, mert ma m�g porig al�zod az �nbecs�l�sem!!! – l�kte el a kezem durcin.

- Pedig m�g a g�pen is ki kell b�rnod!! – nevettem. A raszt�s k�ts�gbe esetten tes�j�ra pillantott, aki csak cs�ndben �llt mellett�nk.

- Mi az tesa? M�rt vagy ilyen savany�?? – ment oda hozz� ezut�n.

- Nemt’om… Mit�l kellene, hogy j� kedvem legyen? – n�zett ikre szem�be Bill. Tom mondani akar valamit, de a g�pet bekonfer�lt�k, ez�rt �sszeszedt�k a marad�k cuccunkat �s egyes�vel �ts�t�ltunk az �rz�kel� kapun. Senkin�l nem jelzett, ez�rt m�r sz�lltunk is a g�pre.

Fenn az �l�srend a k�vetkez� volt: baloldalon Saki, m�g�tt�k Zsu – Gustav; jobb oldalt Georg - Bill, m�g�tt�k Tom �s �n. A g�p m�g fel sem emelkedett a test�rt m�r el is nyomta az �lom.

- Jajj gyerekek! K�sz�n�m nektek ezt a nyaral�st! – n�ztem h�l�san k�rbe.

- Sz�vesen! Ez csak term�szetes!! M�rt mit gondolt�l, majd itt hagyunk?? – hajolt ki Zsu Gusti takar�s�b�l.

- H�t… hogy �szinte legyek arra sz�m�tottam, hogy majd haza kell utazom, m�g ti nyaraltok… - vallottam be. Erre hatalmas m�ltatlankod�s t�madt:

- Hogy gondolhatt�l ilyet?? �gy ismersz minket?? – h�borgott Tom.

- Mikor elj�ttem Londonb�l, m�g nem ismertelek titeket… S�t!!!  Nagyon is ellenszenvesek voltatok nekem!! Szal… - emeltem fel figyelmeztet�n a mutat�ujjam.

- J� ez igaz! De gondolhattad volna, hogy ha annyi �v ut�n v�gre tal�lkozok veled, nem k�ldelek haza!!! – �rvelt Zsu.

- J� igazatok van… de akkor is… most olyan furcsa… - d�ltem h�tra a sz�kemben.

- �s am�gy se nek�nk k�sz�nd… Bill �tlete volt! – n�zett r�m komolyan Gustav. Erre s�ri csend lett. Mindenki a reakci�mat v�rta, �s ett�l nagyon kellemetlen�l �reztem magam.

- K�sz�n�m Bill… - mondtam halkan, mert m�r nagyon zavart a t�bbiek tekintete.

- Sz�vesen… Gustav… ez�rt nem kellet volna ilyen kellemetlen helyzetbe hoznod! – n�zett bar�tj�ra az �nekes. A dobos azonban csak vigyorgott, jelezve azt, hogy megint el�rte a c�lj�t. Bill �rtetlen�l �sszeh�zta a szem�ld�k�t. Gustav vetett r� egy „majd elmondom” pillant�st, �s ezzel v�ge is szakadt a k�nos csendnek, ugyanis a motorok halkan felh�rd�ltek, �s a g�p megkezdte a felsz�ll�st. Kin�ztem az ablakon, ahogy magasodtunk. Hirtelen megint rosszul lettem. �s m�g ez a liftez�s is a gyomromban. Nem volt t�l kellemes.

- Tom… - nem szeretn�l az ablak mell� �lni?? – n�ztem r�.

- J�zus… h� feh�r vagy… mi a baj?? Nem b�rod a rep�l�st??? – aggodalmaskodott, mik�zben helyet cser�lt�nk.

- De… csak nagyon megsz�d�ltem… �s most m�r h�nyingerem is van… - fogtam a fejem. Tom a homlokomra tette h�v�s kez�t, ami nagyon j�l esett.

- Basszus, te t�z forr� vagy… nem hatott sok�ig a gy�gyszer. – h�zott mag�hoz. A v�llra hajtottam a fejem, �s lehunytam a szemem. �gy sokkal jobb volt.

- Mi a baj?? - aggodalmaskodott Zsu is.

- Semmi, csak egy kicsit rosszul vagyok… - feleltem m�g mindig csukott szemmel. Megint egy h�s kezet �reztem a homlokomon, de mikor kinyitottam a szemem nagyon meglep�dtem: Bill hajolt �t az �l�sen, egy gy�gyszert, �s egy poh�r vizet tartva a kez�ben.

- Tess�k ezt vedd be! Mindig hordok magamn�l, mert rosszul vagyok a rep�l�st�l… Ett�l jobb lesz… - mondta halkan. Annyira meglep�dtem, hogy hirtelen nem tudtam mit csin�lni, csak n�ztem a gyerekre nagy szemekkel. M�rt �rdekli, hogyhogy vagyok? Azt�n m�gis csak mozdultam. Elvettem a bogy�t �s a vizet, azt�n bevettem.

- K�szi… - motyogtam zavaromban.

- Ne k�sz�nd, mert akkor nem hat… - mosolyodott el halv�nyan azt�n vissza�lt a hely�re. �n m�g egy darabig �rtetlen�l pislogtam, majd Tomra n�ztem, aki csak vigyorgott. V�llba �t�ttem, majd Zsu�kra pillantottam. �k is �pp akkor fordultak el mosolyogva. Kezdtem azt hinni, hogy itt valami �sszeesk�v�s folyik, de nagyon el�lmosodtam, ez�rt ink�bb visszahajtottam a fejem Tom v�ll�ra �s megint lehunytam a szemem. Innent�l nem v�ltottunk t�bb sz�t. Mindenki a gondolataiba mer�lve b�mult ki a fej�b�l, engem meg elnyomott az �lom. Zsu azon gondolkodott, milyen j�, hogy itt vagyok vele, �s mennyire hi�nyoztam neki. Esz�be jutottak a r�gebbi k�z�s eml�keink, amin j�kat mosolygott, majd kis id� m�lva � is bedobta a szuny�t Gustav v�ll�n. A dobos simogatta bar�tn�je v�ll�t, �s minden percben h�l�t adott az �gnek, hogy v�gre egy ilyen rendes csajt kapott az �lett�l. Georg n�zett ki a fej�b�l, �s m�r alig v�rta, hogy meg�rkezz�nk, �s j�l telizab�lhassa mag�t. Bill fej�t a hideg �vegnek d�nt�tte, �s �jra meg �jra v�gig r�gta mag�t, az ut�bbi p�r napban t�rt�nteken. M�rt volt olyan h�lye, hogy azt csin�lta amit David mondott?? M�rt nem lehetett volna m�sk�pp?? �s m�rt nem mondja el nekem az igazat?? �hh… �gy sem hinn�k neki… pedig ezt az eg�szet csak miattam csin�lta… �s most olyan rossz �rz�s, hogy Tom olyan j�l elvan velem. Nem az, hogy f�lt�keny a testv�r�re, csak rossz neki, hogy vele ilyen rideg vagyok… Mondjuk ez m�g mindig jobb, mintha m�g mindig nem venn�k r�la tudom�st… Egy m�lyet s�hajtott. �s nagyon rem�lte, hogy ez alatt a nyaral�s alatt tal�n rendbe j�nnek a dolgok.

Testv�re k�t ujjal t�masztotta �ll�t, �s b�mult ki az ablakon. Rosszul �rezte mag�t, mert tudta, hogy most ikr�nek kellene itt �lnie, �s engem �lelni. Ahogy azt is tudta, hogy Billnek emiatt van olyan rossz kedve m�r mi�ta. Nagyon kedvel engem, de nem akar t�lem semmit. Csak nagyon j� bar�tok vagyunk. �s nagyon szerette volna ezt a tes�ja tudt�ra adni.

Bennem elalv�s el�tt vegyes �rz�sek kavarogtak. Egyre jobban kezdtem �rezni, hogy hi�nyzik Bill, nagyon rossz, hogy �gy �llunk egym�ssal. �s ez nagyon d�h�tett, mert ugyan akkor haragudtam r�, �s tudtam, hogy soha nem fogom neki megbocs�tani, amit csin�lt. De ez�rt j�l esett, hogy l�ttam rajta: megb�nta. Valahol itt nyomott el az �lom. Azt�n p�r �ra m�lva halk sutyorg�sra �bredtem:

- De t�nyleg!! Szerintem mond el neki! Egy pr�b�t meg�r! – er�sk�d�tt halkan Tom.

- �hh csak rontan�k a helyzeten… - felelt neki valaki.

- Nem hiszem! Ha l�tn� rajtad, hogy pr�b�lkozol b�k�lni, tal�n megenyh�lne… - b�lcselt a raszt�s. Ekkor r�snyire kinyitottam szeme, �gy hogy a fi�k ne vegy�k �szre. Az els�, akit megpillantottam Bill volt. H�tra fordult tes�j�hoz, a h�tt�ml�n �sszekulcsolta a kez�t, �s azon nyugtatta fej�t.

- Lehet megpr�b�lom… csak nem merem… - n�zett r�m.

- Jajj mit�l f�lsz?? Leharapja a fejed?? – nevetett halkan a sapis.

- Pontosan!! Tudod hogy pofon v�gott?? – h�borodott fel az �nekes. Ezt meghallva, alig b�rtam elrejteni a mosolyomat.

- A kis harcias! – nevetett Tom.

- Az! Pedig milyen �desen alszik… - n�zett megint r�m. Szinte �reztem a meleg barna tekintet�t az arcomon. J�l esett, hogy ezt mondta. Ekkor �gy �reztem, hogy eleget hallottam, ez�rt lassan mocorogni kezdtem.

- J� reggelt Napsug�r!!! Milyen pontos a vekkered! Most kezdj�k meg a lesz�ll�st!! – hajolt a k�pembe Tom, mikor pislogtam p�r lapost.

- De j�… - ny�jt�zkodtam, majd megint �reztem a liftez�st a hasamban…