10. rész

Tom álmosan nyitotta fel a szemét.

-Mirjam? –kiáltott fel miközben félkómában végignézett a szobán. Fél perc nézelődés után rádöbbent, hogy a lány már nincs a szobában.

-Elköszönni luxus? –motyogta Tom rosszkedvűen. Feltápászkodott, hogy felöltözzön. Amikor minden ruhát magára öltött, a zsebébe nyúlt a mobiljáért, hogy megnézze az időt. Ám a zsebtelefon helyett csak a levegőt markolta. „Hol a mobilom?” –gondolta a rasztás, hiszen kristálytisztán emlékezett arra, hogy a tárgyat a zsebében hagyta. Tom gyorsan négykézlábra ereszkedett, megnézte az ágy alatt, az asztal és a székek alatt, hátha valahol ott van a mobilja. De nem volt. Gyorsan végigment a szobában, körülnézett mindenhol, de a mobilját sehol sem találta. A kulcs a zárban volt, a ruhái hiánytalanul megvoltak, de a mobilja hiányzott. Ez pedig egyáltalán nem jó. Tom rövid gondolkodás után arra következtetett, hogy a mobil magától nem sétál ki 1 hotelből. Merthogy a szobában nincs. És hogy ő nem vihette ki, az éjszaka során pedig nem mehetnek be a hotel alkalmazottjai a lakosztályokba. Csak 1 ember vihette magával az értéket: Mirjam.

-Az a lotyó… hogy baszódna meg! –káromkodott Tom mérgesen, majd belerúgott az ajtóba. Gyorsan kiment a folyosóra, és dörömbölni kezdett Billnél. 2 perc múlva Bill ajtót nyitott kócos hajjal, álmos tekintettel, pizsomában. Lerítt róla, hogy még javában aludt, amikor a testvére kopogott.

-Basszus Tom tudod hány óra? –kérdezte Bill, majd ásított egyet és megvakarta a fejét.

-Reggel 7. –válaszolt Tom.

-Tényleg? Ennyit aludtam? –kérdezte Bill csodálkozva.

-A picsába Bill, most nem ez a lényeg! Mirjam ellopta a mobilom! –közölte Tom idegesen.

-Micsoda? Ez komoly? –kérdezte Bill elkerekedett szemmel.

-Naná hogy komoly! Amíg aludtam az a csitri elment és ellopta a mobilomat! –mondta Tom kétségbeesetten.

-Bazz… ilyen nincs! –Bill

-Abban fontos telefonszámok vannak! Anyu, apu, Andreas, haverok… ki tudja miket fog művelni a számokkal az a liba! –mondta Tom vészjóslóan.

-Ok, Tom figyelj! Keltsük fel Georgot és Gustit, elmondod nekik is mi volt, aztán megkeressük a hotel vezetőjét és szólunk a rendőrsének is! –javasolta Bill.

-Rendben, siessünk! –mondta Tom majd az ikerpár gyorsan bekopogott Georghoz, majd Gustihoz. A hotel halljában gyorsan átbeszélték az eseményeket.

-Baszki Tom, mondta hogy vigyázz! –korholta Georg a rasztást.

-Banyek Georg, szerinted direkt volt? Még sosem volt ehhez hasonló élményem sem! –vágott vissza Tom.

-Be lehet fejezni, jó? –Gusti. Bill bólogatott.

-Szóljunk a hotel vezetőjének, és akkor majd ő hívja a rendőrséget. –magyarázta Bill.

-De ma koncertünk lesz Münchenben! Kicsit nem Lipcsében van! Mire a mobilomat megtalálják… -kezdte Tom, de Gusti a szavába vágott.

-Elküldik vagy valaki, elhozza neked. –Gusti

-Ja... tényleg. Erre nem gondoltam. –Tom

-Na gyerünk, szóljunk valakinek! –mondta Georg, majd a négyes fölállt. Megkeresték a hotel vezetőjét, és jelentették neki a mobillopást.

-De hát hogyan lophattak el 1 mobilt Lipcse egyik legbiztonságosabb hotelében? –kérdezte a vezető. A csapattagok Tomra néztek, aki elszégyellve magát lesütötte a szemét.

-Az egyik fan volt. Kiszedte a zsebemből, amíg aludtam. –motyogta Tom leszegett fejjel.

-De fiatalember, már megbocsásson, de hogyan jutott fel 1 illetéktelen személy a hotelszobájába, amikor a bejáraton se engednék be őket? –kérdezősködött tovább a vezető. Tom nagyon kellemetlenül érezte magát, Bill pedig sajnálta. De nem tudott mit kezdeni a helyzettel, Tomnak kellett elvinnie a balhét.

-Én segítettem neki feljutni… írtam 1 cetlit hogy engedjék majd fel. –vallotta be Tom.

-Maga 1 bűnözőt juttatott a hotelbe? –kérdezte mérgesen a vezető.

-Az túlzás, hogy bűnöző! –szólt közbe Bill, hogy védje Tomot.

-Pontosan! Én… én nem tudtam hogy ez lesz belőle! –védekezett Tom.

-A pofám leszakad már elnézést! Ez a felelőtlenség teteje! –vezető

-Tudom… -motyogta Tom.

-De azért hívnunk kell a rendőrséget! –vezető

-Köszönjük! –többiek. A rendőrök negyed óra múlva kiértek. A fiúk gyorsan elmondták nekik a mobil fajtáját, hogy mik vannak benne, és hogy hogy nézett ki Mirjam. Közben kiderült, hogy a hotel kamerája rögzítette, amint Mirjam elhagyja a hotelt, és taxiba száll. A rendőrök lefoglalták a felvételt, a fiúknak viszont tovább kellett menniük Münchenbe, hogy koncertet adhassanak. A buszon ülve Bill felhívta a családot, hogy ha Tom mobilján vagy idegen számon keresik őket, ne vegyék fel. Körüzenetben értesítették a többi fontosabb embert is, akinek a száma Tom mobiljában volt. Tomot eközben majd szétvetette az ideg.

-Hogy volt képes elvinni a mobilomat az a kurva? –mérgelődött a rasztás.

-Nyugi meglesz a mobil! –Bill

-És ha nem? –Tom

-Meglesz… tudom! –erősködött Bill. a turnébusz megérkezett Münchenbe.

-Na gyerünk, menjünk próbálni! –mondta Gusti, miközben feltápászkodott és a busz ajtaja felé indult. Georg követte. Bill a tesójára nézett, aki még ült, de aztán sóhajtva is, de fölállt.

-De ha nem lesz meg, nekem annyi. –motyogta Tom. A srácok fél órán belül a színpadon próbáltak. Utána 3 óra lazítás a backstageben. 10 perc múlva konci. Bill mobilja megcsörrent. Az énekes gyorsan fölvette, hiszen nem sok ideje volt a konci előtt telefonálni.

B: Halo

Rendőrség: Halo, itt a rendőrség. Bill Kaulitz van a vonalban?

B: Igen, én. Van valami új a mobilról?

R: A hotel kamerájának felvétele alapján azonosítottuk a taxit, amellyel a lány tegnap elment. Megkerestük a sofőrt, aki elvitt minket oda, ahová a lányt. A lányt pont az utcán hazafelé jövet kaptuk el, annyira megijedt, hogy rögtön átadta nekünk a telefont, amely sértetlen maradt.

B: Hála istennek! De ugye 1 számot sem hívott fel?

R: Csak Simone-t akarta felhívni, de az nem vette fel. a lányt mindenesetre pénzbírsággal büntettük.

B: Köszönjük! És a mobillal mi lesz?

R: Lefoglaltuk, átadjuk a Müncheni rendőrségnek, és még ma visszakapja a tulajdonosa. De azért máskor jobban vigyázzanak az értékeikre!

B: Meglesz! Köszönjük!

R: Nincs mit! Viszlát! –Bill is letette.

-Tom megtalálták a mobilod! Nem történt semmi baja, már ma visszakapod! –újságolta Bill z örömhírt. Tom persze majd’ kiugrott a bőréből! =)

-Wáááá! Ez tök jó! –mondta a rasztás boldogan, majd belebokszolt a levegőbe.

-Na látod, mondtam! –Gusti

-És bevált! –Georg

-Jaja! Köszi! –mondta Tom.

-Pontosan! –Bill. ő is végre megnyugodott, hogy megoldódott ez az ügy.

-Fiúk! Ti jöttök! –kiáltotta az egyik stábtag. A 4 srác egymásra nézett, majd elmosolyodtak.

-Induljon a banzáj! –vezényelt Tom, majd a négyes birtokba vette a színpadot, és 1 felejthetetlen koncertet nyomtak le.