12. rész

A csapat éppen ebédelt a hotelben. Egy kisebb asztalt ültek körül, és spagettit ettek. A társaságnak persze ilyenkor sem állt be a szája. =)

-Imádom az ilyen családias kajálásokat! Én visítok, Bill röhög, Gusti böfög, Georgról már ne is beszéljünk! –nevetett Tom.

-Anyád! –vágta rá a 2G.

-Kösz jól van, dolgozik! –vigyorgott Tom.

-Banyek megfagyok, ki nyitotta ki az ablakot? –mondta Bill, majd fölállt és becsukta az ablakot, miután rájött, hogy nem a folyamatos röhögéstől libabőrös.

-Szerintem a Georgból származó természetfeletti erők nyithatták ki! –Tom

-Ja persze, szerintem is. –motyogta Georg.

-Vagy Uri Geller. –Gusti.

-Georg a mi kis Uri Gellerünk! –mosolygott Bill.

-Csak nem kanalat hajlít, hanem ablakot nyitogat! –Tom

-Igen… én is örülök nektek. -.-” –Georg

-Az a jó! –rikkantotta Tom. Ekkor bejött David.

-Fiúk! Bejelenteni valóm van! –szólt David.

-Ingyen sör? –kérdezte Tom nevetve.

-Nem. Új stábtag. –mondta David.

-Jeee… -Gusti. Ekkor belépett az ajtón 1 szőke csaj, úgy 28 év körüli. Tom éppen a kólájából ivott, csak a szerencsén múlott, hogy nem nyelte félre. xD

-Az isten… -suttogta Tom. Georgnak is elkerekedett a szeme. Csak Bill és Gusti néztek normálisan a szőkére.

-Sziasztok! Én vagyok az új kamerás. Az egyik! És Anitának (német, nem magyar!) hívnak! –mutatkozott be Anita. Tom és Georg úgy fölpattantak ültükből, mintha parázson ülnének.

-Tom Kaulitz, szolgálatára! –mosolygott Tom.

-Georg Listing! –mosolygott Georg.

-Bill Kaulitz. –mondta Bill, majd kezet rázott a lánnyal.

-Gustav Schäfer. –köszönt Gusti, majd szintén 1 kézrázás.

-Anita Rufen. –Anita.

-Örülünk, hogy megismerhettünk! –vigyorgott Tom.

-Jaja! –Georg. Bill és Gusti csak 1 szemforgatással reagált a 2 srác buzgóságára.

-Én is boldog vagyok, hogy megismerhettelek titeket! –rebegte Anita. Tom és Geog majdnem hanyattvágta magát. xD

-De Anitának még meg kell mutatnom a kameráját. –magyarázta David, majd kitessékelte a lányt. Amint az ajtó becsukódott Anita mögött, Tom rögtön rákezdett:

-Basszátokmeg, egyszer lépek ki a turnébuszból, és ilyen bombanők graszálnak erre? Ráadásul stábtagként? Öcsééém! *-* -Tom

-Mivan? –reagált Bill az „öcsém” szóra.

-Jaj Bill ne most izélj már! –Tom

-Mit vagytok ezért a csajért oda? –kérdezte Gusti, miközben 1 csokit majszolt.

-Bakker Gusti ez 1… wááá! –Tom. A rasztás enyhén szólva nem bírt magával.

-De Tom tudod a szabályt: stábtaggal nem kavarunk! –figyelmeztette Bill.

-Szarok rá! –Tom

Bill, Gusti: -.-”

-Itt amúgyis mi vagyunk a főnökök nem? –Georg

-Dede! –Tom

-Na hát akkor? –Georg

-Segítsünk a csajnak megkeresni a kameráját? –vigyorgott Tom (ezt nem kell félreérteni xD).

-Aha! –Georg. A 2 srác úgy kisprintelt az ajtón, mintha puskából lőtték volna ki őket.

-Ezek meghülyültek… -Bill

-Az nem kifejezés. –Gusti

-Hallod Gusti… szerintem ebből nagy balhé lesz! –Bill

-Mármint miből? –Gusti

-Hát ha ezek ráindulnak Anitára! –Bill

-Ugyan már! Annyi eszük csak van! –Gusti

-Georgnak talán… de Tomnak? –Bill

-Majd kiderül. Én mindenesetre itt maradok tévézni. Inkább örülnünk kéne, hogy ma nem kell sehova se menni. –motyogta Gusti.

-Én örülök. Na mindjárt jövök, megkeresem Tomékat. –mondta Bill, majd kiment az ajtón. Végigjárta a hotel szinte összes folyosóját, míg az elsőn meglátta Tomot, amint 1 szoba ajtaját nyitotta ki.

-Szevasz tesó! –vigyorgott Tom, miközben kinyitotta az ajtót. Bill mivel tudta, hogy az adott szobát egyetlen bandatag sem vette ki, ezért szinte reflex-szerűen rákérdezett.

-Tom, te meg mi a jó eget csinálsz itt? –kérdezte Bill. Tom válaszképpen belekapott Bill dzsekijébe, és berántotta a szobába, majd becsukta az ajtót.

-Hát betörök! –válaszolta lazán Tom. Bill körülnézett a szobában. Az ágyon 1 bőrönd kinyitva, benne női ruhák. Az asztalon szintén női parfümök és tisztálkodási szerek. A szoba minden bizonnyal Anitáé volt.

-Basszus Tom, neked elfolyt az a maradék híg agyad is? –fakadt ki Bill.

-Nem. Csak kíváncsi vagyok, milyen ez a csaj! –Tom

-És nem lenne egyszerűbb megismerni? Muszáj betörni a szobájába? –Bill

-Úgyse tudják meg! –mondta Tom, majd megnézte mi van a fiókban.

-Tom banyek, te megőrültél! Najó, én innen kimegyek! –mondta Bill, majd épp nyitotta volna ki az ajtót, amikor Anita hangját hallotta kintről. A lány épp beszélgetett valakivel, és a szoba felé közeledett. Ha a fiúk most akarnának kimenni, egyből lebuknának. Bill gyorsan hátrafordult Tomhoz.

-Bazmeg jön! –kiáltotta Bill. Tom fölkapta a fejét. Gyorsan becsapta a fiókot.

-Gyerünk, a szekrénybe! –utasította Tom, és mire Bill egyet is nyikkant volna, berántotta a szekrénybe, és gyorsan magukra zárta az ajtót. 2 másodperccel később Anita belibbent a szobába. Lerakta a kamerát az ágyra, majd a bőröndjéből kikotorászott 1 másik ruhát. Pontosabban felsőt.

-Baszki ez öltözni fog? –kérdezte Bill riadtan

-Jeee! –Tom. Persze mindezt halkan, nehogy Anita meghallja. A lány elkezdett öltözni. Tom úgy próbált meg lesni a kulcslyukon, ahogy csak tudott. Bill inkább morogva eltakarta a szemét.

-Tom… meddig maradunk még itt? –suttogta Bill.

-Remélem sokáig! –Tom

-Ne sokáig! Ez szarság, amit mi csinálunk! Pontosabban, amit te! Muszáj volt berántanod a szobába? –fakadt ki Bill.

-Te jöttél utánam! –Tom

-De ha nem mondom hogy jön Anita, lebuktál volna! –Bill

-Dehogyis! –Tom

-Dehogynem! –Bill

-Inkább fogd be a szád! –Tom. Mivel a szekrényben kicsi volt a hely, és kényelmetlen is 2 ember számára, Bill megpróbált arrébb menni. Nem kellett volna. Rálépett 1 hajcsatra, ami hangos reccsenéssel tört darabokra.  

-Basszus! –kiáltotta el magát Bill, hangosabban a kelleténél. Anitán csak 1 gatya volt. Ijedten nézett a szekrény felé.

-Basszus! –suttogta Tom is. Anita gyorsan magára kapott 1 pólót, majd megindult a szekrény felé. A 2 fiú riadtan lapult a szekrényben. Tudták hogy le fognak bukni… Bill már becsukta a szemét, legszívesebben láthatatlanná vált volna.

Anita megragadta a szekrény ajtajának fogóját majd kinyitotta azt…