Teljesen megrökönyödtem. Most mit tegyek? Jobbnak láttam, hogy fölrohanjak. Könnyeim már szaporán folytak, de nem akartam, hogy megtudja, mit érzek valójában. Becsaptam az ajtót, előhúztam a bőröndjeimet, és dobáltam bele az összes ruhámat. Nem sokkal később Bill dörömbölt az ajtón. - Hagyj. – kiabáltam. - Most mit akarsz tenni? - Nem szívesen látott vendég vagyok, elmegyek. - A francba. Ezért Cindy megöl. - Óh, hogy te milyen egy önző, gerinctelen állat vagy. - Miért? - Mert mindig azt nézed, hogy neked mi a jó. Mások érzéseivel nem foglalkozol. Megjátszod magad mindenki előtt.. Áhh.. Hagyjuk. Egyből tárcsáztam a taxisok számát, és kértem egyet. Megadtam a címet, és negyed órán belül meg is érkezett. Nagy nehezen levittem a bőröndöket, bedobtam a taxiba, és megmondtam, hogy hova megyünk. - A legközelebbi hotelbe, ha kérhetem. El is indultunk. Hamar megérkeztünk. Kértem egy szobát. Nem sokkal később csörgött a telefon. Ismeretlen szám volt, úgy, hogy tudtam, hogy csak Bill lehet. - Hagyjál Bill. – mondtam a telefonba. Legnagyobb meglepetésemre egy női hang szólt vissza. - Szia, Eri. Mi van? – ezek szerint Cindy volt. - Szia, Cindy. Semmi. – mondtam dühösen. - Mi történt? - Az a buzi. Átvágott. - Melyik? - Hát Bill. Amikor elmentél, beszéltem vele, hogy elmegyünk-e valahova az este, erre elkezdte, hogy csak azért volt jó fej, mert megkérted, és a szemében mindig is egy nem szívesen látott vendég vagyok. – gördültek le újabb könnycseppek az arcomon. - Mi? – akadt ki. – És most hol vagy? - Egy hotelben. …pedig kezdtem megszeretni… - Mi van? Ne mond, hogy belezúgtál? - De… sikerült. De már bánom. Sikerült megint kikosarazni. – sírtam. - Hajj. Amint tudok megyek. - Nem, nem kell. Maradj csak. Addig én itt leszek, rendben? És ha hazajössz, majd beszélünk. - Ok. Addig is felhívom Gugut, hogy mi volt. – ezen elmosolyodtam. - Oks. Puszi. - Cupp. Teljesen ki vagyok. Már megint. Épp, hogy szerelmes leszek, már is összetörik a szívemet. Csak velem történhet ilyen balszerencseség. Napokig nem bírtam kimozdulni, keveset ettem, és arra gondoltam, hogy Bill éppen milyen jót nevet a kedvenc műsorán. Ám ez cseppet sem így volt. |