- Szálljál már le rólam. – löktem a földre, és egy nagyot koppant a feje.
- Mi van?
- Rajtam feküdtél!
- Én ugyan nem! -
- De, hogy is nem! Azért löktelek le!
- Nem, szándékos volt! – mondja.
- Áóóó. Min veszekedtek már megint? – kérdezte ásítással Georg.
- Ez a barom rám feküdt. – én.
-  -.-” – kb. ennyi volt amit a többiek csináltak.
 Olyan lol volt itt Bill. Mint egy kisfiú. Majd elröhögtem magam, csak sikerült magamban tartani. Ezután álmosan felmentem a szobámba. Megfogtam az egyik farmer rövid nacim, a kedvenc topommal, egy necc harisnyával, és indultam is a fürdő felé. Lezuhanyoztam, fogat mostam, megfésülködtem és fel is öltöztem. Ezek után lementem kajálni. Bill is épp ezt tette.
Szereztem egy tányért, és leültem mellé. Elvettem mellőle a kukoricapelyhet és a tejet, majd öntöttem magamnak. Jó ízűen ettem, ő meg csak kavargatta a tányérban a kanalat.
- Mi van? Elment tőlem az étvágyad?
- Hát igen. – mondta, és felment.
Már három óra volt. Ugye, sokáig aludtunk a tegnap este után. Bár a fáradtság még mindig rajtam volt, így úgy döntöttem, hogy alszok még. Befeküdtem a meleg takaróim közé, de hamar ki is takaróztam, mert ugye már akkor rohadt meleg volt. Pár órával később egy vödör vizet éreztem a hátamon. Amilyen gyorsan csak tudta, kipattantam. Ekkor láttam, hogy Tom fut ki a szobámból. „Este majd kapsz még!” – ez járt a gondolataimban. Azért utána mentem, és amit éppen Bill evett pizzát, kivettem a kezéből és Tomhoz basztam. Elég murisan nézet ki, pizzával az arcán. Na meg Bill. Ő meg forrt a méregtől, mert elvettem a pizzáját.
- Hé. Az az enyém volt! – Bill.
- Nem baj. Tom megérdemelte.
- Kösz.
- Áh, rendelhetek egy újat. – kapta fel a telefont.
Ez a hülye meg rendelt egy újat. -.-”
Visszatette a kagylót a helyére, majd felment. Később elhívtam Cindyt sétálni. Elmeséltem neki néhány történetet, majd ő is. Elmondta, hogy, hogy jött össze Gustavval, hogy először nem is ő, hanem Tom érdekelte, meg azt is, hogy mennyire hiányoztam neki, ez idő alatt.