Ő természetesen utánam. Addig ameddig el nem kapott. Kivette a kezemből a piát, majd ő is bele ivott. Utána letette a lépcső széléhez, majd felkapott és felvitt a szobámba. Letett az ágyra, majd ki is ment. Reggel valami iszonyatos fejfájására keltem. Kábán kisétáltam a szobából és lefelé vettem az irányt. Már a reggeli kávéját szürcsölgető Billel találtam szemben magam. - Jó reggelt. – mormogtam. - Neked is. – mondja. Én is megittam egy bögre kávét, amitől egy kicsit felkeltem. Elmentem utána zuhanyozni. Amint végeztem a zuhanyzással, megmostam a fogam, meg csináltam a hajam, és már teljes pompában álltam a tükör elött. - Fürdesz még? – nyitotta résnyire az ajtót, Bill. - Nem, már kész vagyok. – mondtam, ezzel kikerülve Billt,irányt vettem a szobámnak. Levetettem magam az ágyra, és felhívtam a barátaimat. Egy ideig beszéltünk. Elmeséltem nekik mindent, ami csak eddig történt. Nagyon meglepődtek a mesélteken. Nem hittek volna, hogy ennyire kevés idő alatt (2 év kevés idő) kiheverem a régi barátom, és szerelembe is esek. Mindezek után, ők is meséltek. Csak a szokásosat. Mi van otthon, mi történt a lassan elmúlt 2 hétben. Nem sokára Bill lépett be az ajtón. - Lányok, most leteszem. Majd hívlak titeket. Puszi. Amint letettem, Bill felé fordultam és kérdően néztem rá. - Tom még nincs itthon. – mondta kissé aggódva. - Gondolom, még mindig az éjszakai műszak miatt pihenget. – vágtam ördögi vigyort. - Hát, nem tudom. Ilyenkor már itthon szokott lenni, ilyen egy éjszakák után. - És akkor most mit akarsz tenni? - Nem tudom. Nem tudom, hogy hol lakik a lány, nem tudom, hogy egyáltalán merre lehet. Láttam rajta, hogy aggódik. Igaz, még is csak a testvére, de már ő is nagyfiú, és megtudja magát védeni. - Hívni próbáltad? - Még nem. – csapott a fejéhez. – megyek, felhívom. Ezzel el is viharzott. Én csak elmosolyodtam. Néhány perc múlva ismét az ajtóban állt, kaján vigyorral. - Meg van. A hangokból ítélve jól van. Miközben beszélt, a csaj nyögdécselt alatta. – mondta a felét nevetve. - Na, látod, nem lett semmi baja. – mondtam, miután elröhögcséltem én is. - Amúgy egy Isten vagy. Ha nem mondod, hogy hívjam fel, már rég a rendőröket hívtam volna. – ölelt meg. |