- Ok. Én azt hiszem, elmegyek fürdeni. – erre bólintott egyet.
Megfogtam a pizsimet, és mentem is fürdeni. Engedtem vizet a kádba, majd beszálltam. Félóráig fürödtem, utána megmostam a fogam (fogkefét is vittem a fürdőbe) és mentem is a szobámba. Még felhívtam a lányokat megnyugtatni, hogy élek, és lefeküdtem aludni.
Másnap a szomszéd szobából lévő horkolásra keltem. Megnéztem az órát, még csak reggel 7 van. Nagyon jó! Legjobb tudomásom szerint az Georg szobája. Megpróbáltam visszaaludni, de nem ment. Így kikászálódtam az ágyamból, és lementem. Még senki sem volt ébren. Gondoltam inkább felmegyek mielőtt egy beképzelt Billel találom szemben magam. Felballagtam a lépcsőn, majd el is foglaltam a fürdőt. Lezuhanyoztam, megmostam az arcom és mentem is vissza a szobámba. Ott feltettem egy sminket, az iPodom, a mobilom és elindultam sétálni. Nem vittem a kulcsot, mert nem is adtak. De ha ez Billtől függ, nem is adnak majd. Szóval elindultam. Nem nagyon ismertem a környéket, ezért hamar el is tévedtem. Szerencsére egy boltban eltudtak igazítani, úgy, hogy 10-re haza is értem.
- Hol voltál? – támadott le Cindy.
- Sétálni mentem.
- Már halálra aggódta magát. – mondta a konyhából az álmos Georg.
- Azt hittem eltévedtél már valahol.
- Milyen jó is lenne. – ásít a konyhából Bill.
- Nagyon vicces vagy. – mondom neki.
- Na, ne kezdjétek megint. – Niki.
- Miért? Megint besértődik. Ennyi. – én.
- Mi? Az öcsikém besértődött egy csajra? – ez Tom volt.
- Várj! Tesók vagytok? – én.
- Ikrek. – Tom. – De ne aggódj. Én nem vagyok olyan, mint ez a tehén. Én szoktam legelészni… a csajok között.
- Heh. – nevettem el magam.
- Ha gondolod, ezt te is megtapasztalhatod.
- Kösz, inkább nem.  – mondtam.
- Na, akkor mi mentünk vissza aludni. – mondták a fiúk, azaz Bill, Tom  és Georg.