- Szia. – kukucskált be Bill. - Szia. Bejött. Leült az ágyam szélére, majd beszélni kezdett. - Én tényleg sajnálom. És Cindynek igaza volt. Ha nem gyorsítok fel. - Hajj Bill. Hagyjuk ezt. Különben is, én kértem, hogy gyorsítsd fel a lovat. - De ha nem akarom, akkor nem gyorsítok fel. - Mindegy. Meggyógyulok, aztán megyek megint. Csak most nem ülök fel mögéd. - Te még ezek után menni akarsz lovagolni? - Persze. Attól, hogy egyszer megjártam, másodszorra is megkell próbálnom. - Cindy ennek nem örül majd. - Nem baj. Majd lemegyünk titokban. - Lemegyünk? - Mit gondolsz, majd gyalogolok? – nevetek. - Ja. Vagy is nem. – nevet. – Mindegy. De mostanában nem nagyon tudsz menni majd. - Kár. A lovas gyerek jól nézett ki. ^^ - Csak vigyázz vele. – mondta, és elindult kifelé. - Ezt, hogy érted? – indultam utána. - Mindegy. - Bill. - Jól van. Hasonló Tomhoz. Sorba szedi fel a csajokat, ha csaja van azt meg csalja. Ezt egy régi barátnője mondta. A csaj teljesen összetört. És nem kellene, hogy veled is ez történjen. – a végére már elhalkult a hangja. - Te már csak tudod. – mondtam halkan, majd visszamentem a szobába. Ő erre csak felvonta a szemöldökét. - Most valamivel megbántottalak? – kérdezte, amikor ismét bejött a szobámba. - Nem. - Biztos? - Ühüm. – mondtam, majd jobba magamra húztam a takarót. - Rendben. – mondta halkan, majd kiment a szobából. Hamarosan elaludtam. Nem aludhattam több mint 4-5 órát, mert amikor felkeltem még világos volt. 6óra körül járt az idő. A többiek hangját halottam kintről, így a teraszhoz mentem. Kinyitottam a teraszajtót és kimentem. A fiúk és Cindy lent szórakozva, kivéve Billt. Őt sehol sem láttam, majd hirtelen a hátam mögött termett. - Szia. – köszönt. - Mi, ja, szia, Bill. Megijedtem. - Jól aludtál? - Igen, de tudnék még aludni. - Akkor feküdj vissza. - Áh, most már nem. Amúgy te miért nem vagy lent a többiekkel? - Nem volt kedvem. Georg szerelmes, Gustav is az, most már Tom is. Csak én nem. Egyfolytában erről beszélnek. - Georg? - Igen. Múltkor a csajnál volt, emlékszel. Na, abba esett bele. - És te miért nem mész el csajozni? - Nem tudom. Nekem nem egy buliban felszedett liba kell. - Értem. Hát akkor sok szerencsét. – ütögettem meg a vállát, majd elindultam befelé, de ő visszahúzott. - Nézd. Most megy le a nap. – mutat a napra. És tényleg. A nap épp ment le. Gyönyörű volt. - Ez gyönyörű. – mondtam Billnek. - Igen, az. – mosolygott. Kicsit zavarba jöttem, mire ő is. - Azt hiszem, most megyek. Ezzel kisétált a szobából. Én még maradtam, és megnéztem, ahogy lemegy a nap, majd lementem. |