- Várj. – mondtam neki, és bementem egy kisboltba.
Két üveg kólával tértem vissza és egy újsággal. Muszáj volt megvennem. Green Day volt a címlapon, akik nagy kedvenceim.
- Tessék. – nyújtottam Cindynek az egyik üveg kólát.
- Áh, köszi. Gondolatolvasó vagy. – ezen csak elmosolyodtam.
- És, van valami pasi a láthatáron? – itt eléggé elkomorodott az arcom.
- Bocs. Elfelejtettem …
- Semmi. Túl kell tennem magam rajta. Úgy is szerelmes leszek előbb utóbb. Nem?
- De. – sóhajtott.
- Amúgy meg nincs.
- És Bill? Tök jól kikészíted, tuti, hogy van valami. – mondja sunyi mosollyal.
- Hülye vagy? Olyan idióta.
- Persze. – mondja egy sokat mondó vigyorral.
- Na, és most mi van veled és Gustavval?- kérdezem.
- Nem tudom. Most lesz egy kisebb turnéjuk majd, és nem egész 1 hónapig nem látom majd.
- De én itt leszek.
- Hát, nem biztos. Elvileg ez akkor lesz, amikor te már mész haza.
- Hát, akkor addig esetleg kijöhetnél hozzánk. És akkor, amíg én ugye suliban vagyok, te ott vagy nálam, vagy elmész vásárolgatni.
- Hm. Ez jó ötlet. Majd megbeszélem Gustavval.
- De ezt miért kell vele megbeszélned? Azt csinálsz amit szeretnél, nem?
- Végűlis de. De ráérünk majd akkor gondolkozni ezen. Nem?
- De. Addig is kikészítem Billt.
- Ja, igen. Nem tudnál tűzszünetet tartani vele? Mármint, hogy nem veszekedtek. Próbáljál normálisan hozzá állni, és akkor befejeződne ez a piszkálódás.
- Jó, de csak a te kedvedért.
Még jó ideig sétáltunk. 10 óra fele értünk „haza”. Én még gyorsan lezuhanyoztam, aztán bebújtam az ágyamba. Reggel Cindy ébrezgetésére ébredtem.
- Mi van? – dünnyögtem. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT