7.rész.: A kis ribanc!!

Reggel lágyan simogató kezekre ébredtem. Bill volt az.

-         Jó reggelt Evi..- súgta Bill a fülembe

-         Jó reggelt Bill!- mosolyogtam rá

-         Ma megyünk moziba. Emlékszel?

-         Ja! Már nagyon várom!

-         Na, öltözzünk föl aztán menjünk kelteni a többieket, aztán..

-         Irány a strand!!- én

-         Igen. Anitát és Georgot össze kéne hozni, mert Georg még életében nem találkozott olyan szép lánnyal mint Anita. Ez Georg állitotta nem én!

-         Édes vagy! Én is ezen gondolkoztam.. Anita olyan boldogtalan.. ha össze jönne Georggal akkor tuti boldog lenne!

-         Öltözzünk fel aztán menjünk enni mert le késsük a kaját!

-         Ütána menjünk a medencébe!- én

-         Oké!! Úgy is imádok vízilabdázni! Te nem?

-         De! Nagyon is szeretek és jó is vagyok!

Felöltöztünk és mentünk kajálni Anikó- ékkal. És kivel találkoztunk legelösszőr? Bezzeg hogy Dorottyával és Rékával!

-         Sziasztok fiúk! – integetett Dorottya- Oh… sziasztok lányok….- Dorottya unottan

-         Üljünk oda?- Bill

-         Hát….. Szentem Dorottya rád hajt…

-         Na mire várunk még? Üljünk má le!!- Anita

Leültünk az asztalhoz. Én Bill mellet ültem és Dorottya Bill- lel volt szembe

-         Na mit kér szívem?- Bill és elkezdte puszilgatni a nyakam

-         Nekem jó egy pizza! Neked?

-         Nekem is! Rendeljünk egy xxl- est és akkor mindenkinek jut!

-         Oh sajnálom, de nekem elment az étvágyam!- Dorottya és rám nézett gúnyolódva

-         Mondtam Bill… Meglátta hogy megpusziltál egyből elment az étvágya

-         Na hát engem ő aztán nem érdekel!- Bill és kinyújtózott 2-3 percig csak egymást néztük aztán ez a megható pillanatot csak a pincér szakította meg

-         Itt a pizza!

-         Jaj de jó! Már nem tudtam nézni őket!!- Dorottya és Réka fülébe súgta

-         Na akkor megyünk vízilabdázni?- Tom

-         Igen, akkor menjünk!- mi

-         Oh bocsánat, de….mi nem jöhetünk?- Dorottya

-         Nem! Mos mi szeretnénk menni!  Csak!

-         Jól van értjük!

-         Különben is, csak 1 napja se ismerünk titeket! Csak mert rajongók vagytok ne csügjetek a nyakunkban! Oké?- Bill határozottan

-         Jól van csak….

-         Csak???- mindenki

-         Csak na jó! Elmondjuk az igazat!

-         Csak várjunk még! Bill! – Dorottya- kijönnél velem a mosdóba?

-         Bill ne!- súgtam a fülébe

-         Lehet hogy elmondja az igazat! Megpróbálom!

-         De hogyha meg akar csókolni?- én

-         Akkor ellököm magamtól!

-         Oké én ott fogok lenni az ajtó mellett.

Bill elment Dorottya után bementek az ajtón, én meg utánuk az ajtó elé.

-         Jól van! Gyorsan mond!

-         Bill! Minket egymásnak teremtett a sors!

-         Mi van?- Bill értetlneül és kiakart menni az ajtón de Dorottya meg állította a kezét és meg csókolta Bill-t a száján

Bill elkezde kiabálni hogy Evi Evi! De amikor bementem megláttam Billt és Dorottyát csókolózni. Bill elgyböl ellökte magától a lányt.

-         Hülye vagy?? Ezt hogy képzeled??

-         De Bill! – Dorottya lerogyva a földre

-         Ne Billez itt nekem!! Evi! Evi jól vagy!- Bill és odarohant hozzám. Én csak ott áltam ledermetten és Dorottyát néztem

-         Evi! Jól vagy?- én még csak mindig álltam és éreztem…Meg kell pofoznom azt a kis f***-t!

Én oda mentem hozzá, de nem szóltam semmit..

-         Most meg mi van Evelin?- Dorottya gúnyolódva

-         Te rohadt dög!!- én és adtam neki egy nagy pofont

-         Ne Bill! Legalább csak te ne menj el!- Dorottya és megfogta Bill kezét

-         Ezek után még ilyet kész? Menj el innen! És többet ne lássalak!- Bill komolyan, de mégse veszekedve

Dorottya csak kirohant és lekezdett sírni. Tom és a többiek is látták a nagy jelenetet.

-         Mi történt Dotti?

-         Bill! Neki nem tetszem! Neki csak az a ribanc kell!!

-         Nem ribanc képzeld el! És minek próbálkoztál Bill-nél? Nem rég jöttek össze Evi-vel máris tönkre akartad tenni a kapcsolatukat! Meg érdemelted a pofont!- Tom komolyan és mérgesen nézett Dorottyára és Rékára.

Rékának is ezek láttán elkezdett folyni a könnye.

-         Jól van! Réka! Holnap utazunk!

-         Hova?

-         Vissza Magyar o. ra!

Dorottyáék már ma az első géppel utaztak haza. Amikor mentünk be a saját szobánkba én egy szót se szóltam Bill-hez

De amikor beértünk a szobába nem bírtam tovább:

-         Olyan.. buzi az a Dorottya!! Hogy merte!??- én és már elkezdtem könnyezni

-         Bill puha kezével letörölte rólam a könnyeket.

-         De Evi… Akkor mi még járunk?

-         Persze Bill!!- és átöleltem. Elkezdtem szorítani.

-         Na még 10 óra és mozi! Mit csináljunk addig?

-         Vízilabda?- én

-         Okéé! Hívom a többieket és akkor mehetünk is!

-         Oksi!