2.évad 4.rész

Balesetek, és fájdalmak…

Gyorsan oda siettünk a helyszínre, és a sofőr csak megvakarta a fejét, és bűnbánóan nézett Tomra, aki ott gubbasztott zokogva, Krisztin mellet. Amikor oda értünk, a kezemet a szám elé tettem. Bill is így tett, de aztán Tom felnézett ránk vörös, kisírt szemekkel.

- Miért ő? Miért inkább nem én? Hogy lehetek én ilyen idióta? Szeretem őt, és erre megcsalom! Ilyen barom is csak én lehetek! – ordibált Tom mérgében. Krisztin megmozdította picit a fejét, de aztán egyből vissza is dőlt. – Gyűlöl engem, azért, amiért megcsaltam!? Az utóbbi 5 évben is történtek ilyesmik… - sütötte le a szemét Tom – De azokat a kis hibákat már nagyon megbántam, és elhiszem, hogy most ezért gyűlöl, mert többé nem bízik meg bennem! – mi csak néztünk rá, mit borjú az új kapura. Még sose láttuk őt ennyire csalódottnak.

Most már látjuk, hogy tényleg megbánta ezeket a lépéseket Tom.

- Bill! Figyelj ide, én kis cicusom! – kiabált A – Nézd, milyen képek készültek Evelin –ről! – én ijedt képet vágtam. Mit csinálhattam? – Ölelget egy fiút, nézd, olyan mit Márk! – mutatott a megszeppent Márkra – Szóval, ő is megcsalt!

- Nem, nem! Ne hibáztasd Evelint! – kiabált rá Márk (nem az éneked Márk!) – Csak azért öleltem magamhoz, mert nagyon ki volt fáradva, és elmenekült Bill elől, mert megcsalta!

- Hm, jól tudsz hazudni! Még jó, Bill, hogy nem békültél ki azzal a kis fruskával! – ölelte át Bill-t, de Bill ellökte magától. A, csak furcsán nézett rá – Mi a baj? Csak.. nem békültél ki vele?

- A, tűnj el az életemből! Nem akarlak többé látni! Egyszóval: Utállak! Menj el, és többé ne zaklass engem, és Evelint! Végre, újra együtt vagyunk, és nem áll majd semmi az utunkba! – csattant fel Bill A, gyorsan eliszkolt onnan, és végre, megérkezett a mentőautó.

Felrakták Krisztin-t az autóra, és elvitték. De Tom is velük tartott. Nem akart haza menni, sőt, már két teljes napon keresztül nem láttuk. Nagyon kilehet borulva szegény…, csak az a baj, hogy már készülődni kellett az útra. Ugyanis: utazunk Egyiptomba. De mivel Tom nem tágított Krisztin- től, ezért Anita, és George jött velünk (bocsi, hogy a Georg-ot e-vel írom)

Uram, lehet, hogy ez a hír, fájni fog, de kérem legyen erős… - mondta a doktor, mire Tom felkapta a fejét – A barátnőjének, nagyon nehéz sérülései vannak, úgyhogy mindent megpróbálunk, hogy vissza hozzuk a másik világból…

- Ezt hogy érti?? – kérdezte Tom, de a doktor, a fejét elfordította

- A barátnőjét elveszítettük, de megpróbáljuk visszahozni…

- NEM!!!!!!!!!!!!!!!! NEM!!! EZ NEM LEHET IGAZ!! NEM!!!!!!!!