- Hát Eri.. vigyázzál, még a végén tényleg letámadod. – kuncogott. – De, egyébként tényleg, miért mondtad?
- Nem tudom. Csak úgy..
- Csak úgy… - ismételte gyanakvóan.
- Most mi van?
- Semmi. – vágta rá Cindy.
- Akkor jó. Viszont megyek, megnézem mennyire nézett hülyének.
- Csak nehogy rámássz. – kuncogott.
- Nem fogok. – mondtam sértődötten, és leballagtam a nappaliba. Ahogy sejtettem Bill a nappaliban volt. Telefonon beszélt egy férfival.
- Mikor? … Értem. … És, akkor biztos? … Rendben. Szólok a többieknek. … Ok, akkor holnap találkozunk. … Hello. – ennyit hallottam a telefonbeszélgetésből.
- Öhm. szia. – köszönt.
- Szia. Mizujs?
- Semmi… beszélnem kell Tommal. David berakott egy turnét július közepére.
- Értem. Azt hiszem, Tom fent van. Előbb mintha láttam volna bemenni a szobába.
- Köszi. – mondta, és elindult Tomhoz.
Én ott maradtam egyedül a szobában. Leültem a kanapéra, és bekapcsoltam a tv-t, közben gondolkoztam. „ Vajon most hülyének néz vagy, nem?”  Ezeken járt az eszem. Megértem, ha annak nézne, mert azért eléggé félreérthetőt mondtam. Tény és való, hogy komolyan gondoltam, de azért tényleg ciki. Főleg, hogy ha ő csak barátnak tart, ami szerintem egyértelmű. Néhány hete még utáltuk egymást, most pedig barátok vagyunk. És hát, hogy őszinte legyek, én sem tudom, mit gondoljak. Egyszer már voltam így vele, de most nem hinném, hogy még egyszer beleszerettem volna. Csak, mint egy egyéjszakás kaland. De ez pedig ám nem vall. „Már megint összezavart.” :) Gondolkodásomból Cindy zökkentett ki.
- Eriiiiiiii. – kiabált a fülembe.
- Igen? – nem kételkedtem, hogy beszakadt a dobhártyám. x)
- Megyünk nyaralni!!!!
- Tényleg?
- Ühüm. – bólogatott. – A fiúknak menniük kell két és fél hét múlva turnézni. Hát, előbb is szólhattak volna, de most már mindegy. És az a lényeg, hogy Amerikába megyünk!!
- Akkor ez még sem nyaralás lesz.
- Nekik nem is, de nekünk igen. – vigyorgott sunyin.
- Áh, értem. Amíg ők halálra dolgozzák magukat, mi vásárolunk, napozunk, vásárolunk majd?
- Pontosan!
- Benne vagyok. Elviszlek a kedvenc plázámba és a masszőrömhöz. ^^
- Neked olyanod is vagy?
- Persze. Amikor kiköltöztem amcsiba, akkor voltak a vizsgáim. Aztán amikor vége lett az egésznek, akkor oda elmentünk a csajokkal, és oda járok azóta.
- Te mennyi helyre jársz, amióta kiköltöztél?
- Sokra. Van fodrászom, akkor a gyógy masszőröm, konditerem, meg hasonló. ^^
- Megyek utánad Amerikában. De amúgy mesélj, az a szerencsétlen hülyének néz? >.<
- Nem tudom. Épp ment fel Tomhoz, mondani, hogy valami turné lesz. Aztán itt hagyott.
- Értem. És amúgy tetszik?
- Ki?
- Hát ki? Bill!
- Nem!
- De, hogy nem.
- De nem.
- De igen.
- Miből gondolod?
- „ Az a vadállat mindjárt leteper.” Vagy mit mondtál…
- Azt csak úgy mondtam.
- Persze. Egyébként mondtam, hogy Bill azt hiszi, hogy azért mondasz ilyet, mert sok pénze van és felakarod szedni miatta.. ? – hazudik.
- MI???? De én nem..
- Menny, és mondd elé neki.
- Megyek is! – mondtam felháborodva.
Elindultam felfelé. Bill szobája előtt megálltam.
- Na? – jött utána Cindy. – Lecseszed?
- Még szép… még, hogy én!
- Na, akkor sok szerencsét. – mondta, és kinyitotta előttem az ajtót, és belökött.
- Hé. – mondtam.
- Tudom, hogy tetszik! – kiabálta, mikor már bezárta az ajtót, KULCSRA.
- Nem tetszik! – dörömböltem az ajtón.
- Öhm… valami baj van?
Megfordultam, és láttam, hogy Bill elkerekedett szemmel néz rám.