19. rész

Bill szokás szerint 1 hatalmas ásítással köszöntötte a reggelt. Túl lusta volt még felkelni, ígyhát oldalra fordult. Kicsit kinyitotta a szemét, csak addig, amíg átfordul. Hát… még jó hogy kinyitotta a szemét. Feketehajú hősünk ugyanis Meggi-t pillantotta meg, magától 40 centire. A nyúl a fiú egyik pólóját rágcsálta, és háttal volt Billnek.

-MEGGI! –kiabált Bill. Meggi fülei hirtelen égnek meredtek, azután hátra, érintették a nyúl kicsi testét. Magyarul: Meggi rájött, hogy lebukott. A tapsifüles a következő percben már leugrott az asztalról, és besprintelt a fürdőszobába, ahová este a fiúk bezárták. Bill ezalatt felült az ágyán, hogy kárfelmérést végezzen. A pólóját mintha csak moly rágta volna meg: kisebb-nagyobb lyukak díszelegtek a ruhán, mindenhol. Tom kedvenc fehér cipője ugyancsak csipkésre rágva. Bill a pusztítás láttán kezdett bedühödni.

-Mi ez az üvöltözés korán reggel? –motyogta Tom, miközben ébredezett.

-Meggi éjjel kiszabadult…-magyarázta Bill.

-És? Hadd rohangásszon! –mondta Tom, majd oldalra fordult.

-Összerágta a pólómat és a te fehér cipődet, Tom! –Bill. Tom úgy ült fel az ágyán, mintha parázson feküdne. Rápillantott a cipőjére, aminek még a bélése is kint volt, úgy megrágcsálta Meggi. Mondani sem kell, hogy az amúgy is forróvérű Tom éktelen haragra gerjedt.

-Hogy szakadna rád az ég te salátazabáló köcsög! Ez az eredeti, amerikai cipőm volt! Te… te… te kis mocsok! Hogy rohadtál volna meg ott, ahol megszülettél! Te hülye dög, esküszöm nyúlpörköltet csinálok belőled, csak kerülj a kezeim közé! Gyere csak ide teee… megnyúzlak teee! –őrjöngött Tom, és fel-alá járkált a szobában a nyulat keresve. Eközben Georg is fölkelt. Észrevette, hogy az újságja cafatokban.

-Ez 1 Pamela Anderson poszter volt! Törne el a fogad, Meggi! –kiabált Georg dühösen.

-Bakker tiszta nyúlszar minden! –kiáltott fel Gusti, amikor végignézett a padlón.

-Én elkapom… -mondta Tom, majd elszaladt. A gitáros pár perc múlva visszatért a nyúllal. Nem engedte el, nehogy megszökjön. Gusti gyorsan odahozta Meggi dobozát. Tom belerakta. A négy fiú körülállta a dobozt, ám most korántsem olyan melegszívűen néztek az állatra, mint tegnap.

-Meggi… a pólóm! -sziszegte Bill

-A cipőm! –Tom

-Az újságom! –Georg

-A szoba! –Gusti. Meggi nem tehetett mást: lapult.

-Én már az elején mondtam, hogy nyúlpörköltet kellene belőle csinálni! –érvelt Tom.

-Ez tényleg nem várt helyzet volt… -mondta Bill.

-De ma kapnánk elvileg a ketrecet… ha elzárjuk… -kezdte Gusti, de Tom a szavába vágott.

-Nem zárjuk el, hanem bevisszük Davidnek, és csinál vele amit akar! Én nem tűröm meg tovább ezt a dögöt a házban! –őrjöngött Tom.

-Most akkor mit csináljunk vele? –Georg

-Figyeljetek! Várjuk meg, míg megjön a ketrece. Azután bezárjuk, és csak akkor engedjük ki, ha valamelyikünk ott van vele! –javasolta Gusti

-Én nem várok! –erősködött Tom

-Jaj Tom, ne már! –Georg.

-Szerintem Gustinak igaza van! Várjunk a ketreccel, és majd lesz, ami lesz! –Bill. a 2 G bólintott.

-Jó. De csak pár nap! –mormogta Tom.

-Okok! –többiek.

-Na akkor kéne menni a stúdióba. –Gusti

-Ja tényleg, de akkor el kéne zárni Meggi-t! –Bill

-Hova zárjuk be? –Georg

-A fürdőszobába. De kulccsal. –Bill. A többiek bólintottak, majd fogták Meggi-t, és dobozostul, a fürdőszobába zárták.

-Ezzel meg is volnánk! –Tom

-Jaja. Na akkor indulás a stúdióba, mert még a végén elkésünk! –Gusti

-Ok! – többiek. Bill gyorsan felkapta a kabátját, Tom a slusszkulccsal csinálta ugyanezt, majd a csapat kiment a kocsihoz, és elindultak a stúdióba.

A stúdióban:

-De David az a nyúl csak a nyakunkon van! –veszekedett Tom Daviddel a stúdiózás szünetében.

-Az csak 1 nyúl! –David

-De szétrágott mindent! –Tom

-Miért nem zártátok be? –David

-Mi bezártuk! –Tom

-Kulccsal kellett volna. –mondta David a szemét forgatva.

-Jólvan, honnan tudhattuk volna, sosem volt még nyulunk! –Tom

-Nekem se, mégis be tudom zárni! –David

-Jó! Tudod mit? Kibaszom azt a dögöt az utcára! –Tom

-Ne! Tom várj! Adj 1 hetet, és találunk gazdit a nyúlnak! –David

-1 hetet? Addigra még a széket is kirágja a seggünk alól! –Tom

-Akkor bezárjátok, ennyi! Amúgy is ma jön meg a ketrece! –David

-De én akkorsem… -kezdte Tom, de David belevágott a szavába.

-De basszus Tom, ez csak 1 NYÚL! Nem az ördög, nem 1 terrorista, csak 1 nyúl! Egy hosszúfülű, ugráló állat! –David

-Akkor tartsd meg te, ha már ennyire vágod a témát! –Tom

-Én nem tarthatom meg, mivel nekem 2 kutyám van, és nem jönnének ki jól! Csak nálatok maradhat meg a nyúl! Egy hétig csak! –David.

-Jó… oké… 1 hét. Annyit kap, se többet, se kevesebbet! Ha a 7 nap letelik, én úgy kivágom az utcára, mint annak rendje! Érthető voltam? –kérdezte Tom ingerülten.

-Persze! –vágta rá David.

-Helyes! Most pedig megyek vissza a stúdióba. Be kell hangolnom a gitáromat! –mondta még mindig mérgesen Tom.

-Ok… menj csak. –motyogta David. Tudta, hogy Tom mennyire nincs kibékülve ezzel a nyúl-helyzettel. És azt is nagyon jól tudta, hogy nehéz lesz a nyúlnak gazdit találni…

Este:

A csapat kocsija (pontosabban Tomé) leparkolt a ház előtt. A fiúk kiszálltak.

-Megmondtam Davidnek, hogy 1 hét, és kivágom a nyulat a picsába! Szerintem megértette. –magyarázta Tom a többieknek.

-De Tom! Most az egyszer nem értelek! Mi bajod azzal a szegény nyúllal? –kérdezte Bill, értetlenül.

-Az a szegény nyúl szarrá rágta a cipőmet, és teleszarta a házunkat! És azt kérdezed, hogy mi a bajom vele? –Tom

-Túlreagálod… Scotty is hasonlóan kezdte! –mondta Bill. Tom csak morgott valamit.

-Na, menjünk be! Kíváncsi vagyok, mi vár ránk otthon! –mondta Georg. Gusti elővette a zsebéből a kulcsot, majd kinyitotta az ajtót. A lakás úgy volt, ahogy ott hagyták. Rendben. Tehát Meggi úgy látszik, nem szökött meg. A fiúk ledobták a cuccaikat a kanapéra, és a fürdőszobához mentek. Bill kinyitotta az ajtót. Hát a látvány… az nagyon aranyos volt! =) Ugyebár Bill fürdés előtt szanaszét dobálja a ruháit a fürdőszobában. Tegnap ugyan sikerült minden cuccát kivinnie, de a pulóvere bent maradt. Így hát amikor kinyitották az ajtót, csak annyit láttak, hogy a szoba közepén a földön van Bill pulóvere, Meggi pedig szétterülve alszik rajta. Valahogy így:

http://www.youtube.com/watch?v=2gYYAHZ7WQM

-Bakker… ez tök cuki! –mondta Gusti

-Jaja! Kis édes! –mosolygott Bill. egyáltalán nem bánta, hogy a pulcsiját használja ágynak Meggi.

-Tök aranyos! –szólt Georg. Még a nagy Meggi-utáló Tom is mosolyogva nézett az állatra.

-Hogy kiterült már! –nevetett Bill

-Él még? –Georg

-Hát mozog az orra! –Tom

-Nah, akkor hagyjuk alvadni! –javasolta Gusti.

-Ok, menjünk! –mondta Bill. bezárták a fürdőszobaajtót, majd leültek a kanapéra 1 kicsit tévézni.