�rdekrandi

Egy �tterembe ment�nk. Egy nagyon is eleg�ns �tterembe. Tal�n t�lon-t�l eleg�ns, az els� randihoz k�pest. Le�lt�nk, egy k�t szem�lyes asztalhoz. Amerre n�ztem, szerelmes p�rok. Egy kicsit zavarba ejt� is volt, hogy k�r�l�tt�nk mindenki cs�kol�zott, csak mi nem…

-Sz�val, Esther! Mi is a teljes neved? –k�rdezte Tom

-Esther K�nig. –v�laszoltam –�s te, Tom?

-Tom Kaulitz.

-J� hangz�s� n�v.

-Szeretem �n is

�n csak mosolyogtam.

-Mondt�k m�r, hogy gy�ny�r� a mosolyod? –k�rdezte

-Nem! –pirultam el

-Pedig az! Nem tudom eddig m�sok, hogy nem vett�k �szre.

-K�sz�n�m. –v�laszoltam

-�s mivel is foglalkozol? –�rdekl�d�tt Tom –Divattervez� vagy?

-�n ink�bb nem �gy mondan�m. Stylist vagyok. De van egy divatc�gem. A G&G. Biztosan ismered.

-Viccelsz? Az anyuk�m mindig ott v�s�rol! –mondta

-Ennek igaz�n �r�l�k.

-De az egy nagy c�g, nem?

-H�t igen. �s h�la Istennek, j�l is m�k�dik.

-Akkor gondolom vannak ilyen t�rs c�geid is.

-Igen. Franciaorsz�gban, Olaszorsz�gban, �s Angli�ban. –soroltam fel

-Az igen… �s akkor pontosan mi a te feladatod?

-Hm… h�t van amikor, terveznem is kell, de azt megcsin�lj�k a koll�g�im. Illetve az �n feladatom, hogy a piac j�l m�k�dj�n, a megrendel�sek idej�ben oda�rjenek mindenhova. Azon bel�l a modelleket is kord�ban kell tartanom, �s most a kezd� tervez�ket selejtezem.

-Egysz�val te tartod k�zben a G&G-t.

-Pontosan!

-Na �s milyenek a tervez�k. Gondolom, sok dolgod van vel�k.

-H�t akad. Igaz�b�l nem panaszkodhatom, van egy p�r el�g tehets�ges ember is. Van p�ld�ul egy fi�. Ilyen fekete haja van, nagyon v�kony, magas, festi mag�t, el�g l�nyos a k�lseje… -kezdtem bele

-Bocs, hogy f�lbeszak�talak, de v�letlen�l nem Bill a neve?

-De! Tal�n ismered? –k�rdeztem r� egyb�l

-Hogy ismerem-e? Az ikertes�m. –mondta

-Hopp�… ez egy kicsit k�nos helyzet. –mondtam

-Nem, semmi okod r�! T�nyleg olyan, amilyennek elmondtad. �s, milyen Bill?

-H�t nagyon �gyes, b�r �nfej�. Szerintem, nem lehet r� hatni. Megy a feje ut�n mindig.

-Nem kell bemutatnod! –mosolygott Tom

-�s te mivel foglalkozol? –k�rdeztem r�

-H�t ezzel-azzal. –mondta

-Ezzel az ezzel-azzal munk�val viszont j�l keresel. –mondtam

-H�t igen, nem panaszkodhatom… -vette el� azt a bizonyos mosolyt

�s ekkor a mutat� ujj�t kiny�jtotta. Ezzel meg�rintette az �n ujjaim v�g�t. Elmosolyodtam, majd elvettem a kezemet. Tom meglepetts�g�ben mosolygott, gondolom nem sokan utas�tott�k m�g vissza az eff�le „k�zfog�st”.

Majd kihozt�k a vacsor�nkat, amit rendelt�nk. Megett�k, azt�n Tom fizetett, �s kiment�nk az �tteremb�l. Be�lt�nk az aut�j�ba, �s hazafel� indultunk. Miel�tt kisz�lltam volna az aut�b�l, Tomra n�ztem, �s:

-K�sz�n�m a sz�p est�t!

-�n k�sz�n�m! –mondta

�n pedig kisz�lltam. Megv�rtam, am�g elhajt, majd bementem a h�zba.

Egyb�l h�vtam Viky.

-Igen?

-Haza j�ttem! –mondtam

-Na, �s mi volt? –k�rdezte

-H�t csak besz�lgett�nk. Semmi t�bb! –mondtam

-Na persze! Mi volt a t�ma? –k�rdezte

-�hm… a munka! –mondtam

-Jaj, Esther te mindig a munk�ddal vagy elfoglalva. –hallatszott a csal�dotts�g a hangj�ban.

-De � k�rdez�sk�d�tt egyfolyt�ban a c�gr�l, nem tehetek r�la! –menteget�ztem

-Ajjaj… kifogt�l egy munkam�ni�s pasit! –s�hajtozott Viky

-J�l van m�r! Am�gy meg nem az!

-Mi�rt, tudod, hogy mivel foglalkozik?

-H�t �gy pontosan nem. Elmond�sa szerint ezzel-azzal.

-Ezzel-azzal… -ism�telgette Viky lehangoltan

-Aha… -helyeseltem

-�s valami m�s inf� r�la?

-Igen! Van a… tudod, amikor a m�ltkor mes�ltem arr�l a gyakornokr�l. Aki ott van a c�gn�l!

-Igen, az a meleg -der�lt fel egyb�l Viky hangja

-Maradjunk a Billn�l, ok?

-J�, akkor Bill. Szal mi van vele? –k�rdezte Viky

-El�sz�r is, nem meleg! M�sodszor pedig, � Tomnak az ikertes�ja.

-Komolyan? –�muldozott bar�tn�m

-Jaja… �n meg sikeresen be�gtem el�tte.

-Na mi�rt? Megint el�bb j�rt a sz�d?

-Pontosan. Elkezdtem mondai neki, hogy van egy kezd�, ilyen fekete haja van, festi mag�t, el�g l�nyos… erre r�k�rdez, hogy v�letlen�l nem Bill-e a neve.

�n meg mondom, de, ismered? Ere �, a testv�rem… -fejeztem be

-Nos igen! M�r bocsi, de te err�l vagy h�res. Be�gni, mindenki el�tt.

-Viky…

-J�l van, bocsi! Ezt most meg se hallottad! –menteget�z�tt

-V�ltsunk t�m�t. Holnap vas�rnap! Van programod? –k�rdeztem

-Igen! J�nnek any�m�k, meg a b�ty�m! T�nyleg, nem akarsz �tj�nni?

-H�t j�! V�g�lis…

-Nagyszer�! Akkor d�lbe legy�l n�lam, ok?

-J�j�! Akkor d�lben

-K�szi. �s j� �jt!

-Neked is, szia!

Letett�k a telefont.

Ek�zben Tom is haza�rt m�r. Megcs�rrent a telefonja.

-Tess�k? –vette fel, �s sz�lt bele, mik�zben kinyitotta az ajtaj�t

-Itt Marco. Tal�lkozt�l vele? –k�rdezte Tomt�l egy f�rfi hang

-Igen. Vacsor�zni vittem.

-�s? Mit tudt�l meg?

-Egy �zletl�nca van. Anglia, Olaszorsz�g, Franciaorsz�g, �s �k. Szerintem nincs t�rsvezet�je.

-Akkor hogy siker�lt fel�ll�tania a c�get?

-Biztos valami p�nzes az apja. Nem tudom. -v�laszolt Tom

-� mennyit tud r�lad?

-Csak a teljes nevemet, meg hogy any�mnak a G&G a kedvenc �zlete.

-Helyes. A lehet� legkevesebb inform�ci�t add ki!

-�gy lesz! �s ne feledd! Cs�b�tsd el, �s szedj�l ki bel�le min�l t�bb inform�ci�t.

-Megteszek minden t�lem telhet�t. De neh�z lesz. Ma este is megpr�b�ltam megfogni a kez�t, �s b�szen tiltakozott.

-Nem �rdekel, hogy hogy csin�lod. �rd el, hogy b�zzon benned! T�nkre kell tenni ezt a l�ncolatot, ne feledd! A mi �rdek�nk!

-Tudom…

-Sok sikert! �s t�lts vele sok id�t. Vidd el moziba, s�t�lj vele, �rd el, hogy bel�d szeresen. Udvarolj neki, vagy mit tudom �n! A l�nyeg, hogy tedd t�nkre. –Marco

-OK!

�s a k�t f�ri letette a telefont.

Felmentem a szob�mba, lefek�dtem aludni. A vacsora j�rt csak az eszemben. �s az, hogy mikor tal�lkozok vele megint? Rem�lem, min�l el�bb…