19. rész – Egy őrült jó nap ^^

- Majd legközelebb. – vigyorog Tom – Most pedig a jutalmam… - úszott közelebb Doryhoz, aki kicsit ijedt fejet vágott, de a szíve már erősen dobogni kezdett. Ha nem kapaszkodik a szigeten lévő kis szerelvénybe, ami kicsit kinyúlt a vízbe, akkor elsüllyedt volna.

Mindketten a szigetre támaszkodtak. Tom az egyik kezét Dory kezére tette, majd a lány kicsit rémült kék szemeibe nézett. Másik kezével megfogta a lány arcát, majd az ajkaik közeledni kezdtek egymáshoz. Most mindkettőjükben csak úgy kavarogtak az érzések. Vágyakozva nézték felváltva a másik száját és szemeit. Mégis valami lágyat és szenvedélyeset akartak. Dorynak ez az érzés sokkal ismerősebb volt, mint Tomnak. Végül Tom mégközelebb hajolt Doryhoz, és mikor már 2 mm volt közöttük újra a szemébe nézett, majd mindketten becsukták azt, és Tom megcsókolta Doryt. Lágyan, de mégis szenvedélyesen. Dory a szabad kezével átfogta Tom derekát, majd Tom is a Doryéra csúsztatta a kezét. Valahogy most Tom nem vágyott arra hogy Dory seggét markolgassa, mint a többi lánynál szokta. Inkább érezni és szeretni akarta Doryt. Már erősebben és vadabban csókoltál egymást, de mégis mindketten úgy érezték, hogy tele van érzelmekkel, melyeket egy ember nem sokszor érezhet az életében egy másik ember iránt.
(Nah ez elég nyálas lett, sorry.)

- Hé, állj le! – szóltam rá Billre mikor a távolban érdekes jelenséget vettem észre
- Miaz? – nézett ő is oda, ahová én nagy szemeket meresztve bámultam
- Inkább kik azok. – helyesbítettem
- Ők nem…Tom és…Dory!? – nézett nagy szemekkel oda Bill is
- Áhh, neem! – itt még jobban figyelni kezdtem – vagyis…rasta haj és kék fürdőruha…Összejötteeeek!!! – ugrándoztam örömömben, de pár másodperc múlva abbahagytam, majd bevágtam a fintort – De hát Tomnak csak a sexre kellenek a csajok.
- Hát nem tudom. Mivan ha érez valamit Dory iránt? Ha csak arra kellene neki, akkor már próbálkozott volna. – mondta Bill egy kis késés után
- Gondolod? – néztem a párra aggódóan
- Igen – bólogat mosolyogva
- Akkor ne leskelődjünk, inkább megtanítalak úszni – fordultam felé
- Jah, akkor majd mi is kimehetünk oda – vigyorog
- Jah – én – Na, miket tudsz?
- Öhm…semmit. – húzza el a száját
- Semmi mellúszás vagy ilyesmi? – nézek rá nagy szemekkel
- Mellúszás? – vág értelmes fejet xD – Nem.
- Ohh, sok dolgom lesz veled – sóhajtottam

Több mint 5 perc után ha abbahagyták a csókolózást. Pár mm-re elhúzódtak egymástól, majd újra egymás szemébe néztek, de nem csináltak semmit.
- Ez…tetszett – szólalt meg végül Dory zavartan
- Nekem is – helyeselt Tom kis késéssel
- Akkor most…menjünk vissza? – kérdezte Dory még mindig zavartan, mert még mindig ölelték egymást és közel voltak nagyon
- Dory. Te… - itt kicsit megcsuklott a hangja Tomnak – Járnál…velem?
- Tom, én… - kezdte Dory, de Tom félbeszakította:
- Tudom, hülyének nézel és…és az is vagyok. Csak te olyan…nem is tudom. Mind1. Nekem te nem arra kellesz amire gondolsz… - folytatta volna a magyarázkodást, de most Dory szakította őt félbe
- Tom, igen. – húzódott mosolyra a lány szája
- Persze, én megérte… - hajtotta le a fejét, és csak utána fogta fel hogy mit mondott Dory – Hogy??
- Igen, járnék veled. – Dory még mindig mosolyogva
- Ez most komoly? – Tom fülig érő szájjal
- Megmutassam mennyire? – Dory kajánul, majd lágyan és érzésekkel tele megcsókolta Tomot
- Kimenjünk? – kérdezte Tom aranyosan a csók után
- Igen – bólogatott Dory
Mindketten végig fülig érő szájjal úsztak ki a partra. Persze semmiképp sem arra, amerre mi vagy a többiek vannak. Mikor az úszás után kiszálltak eléggé el voltak fáradva, de még így is felálltak, és egymás kezét fogva kezdtek el sétálni a homokos, kissé már szeles tengerparton.


- Neeem! Figyelj arra hogy a fejedet tartasd fent egyenlőre. Hangold össze a kezed és a lábad – magyaráztam Billnek, amiből szerintem nem értett semmit xD
- Nekem ez nem megy – rázta a fejét
- Csak bele kell jönni – bíztattam
- Halasszuk holnapra – nézett rám bociszemekkel
- Jó ötlet! – vágtam rá egyből xD
- Ennyire nem bírsz velem? – nevet
- Hát már vagy fél órája ugyanazt magyarázom és semmit sem tudsz megcsinálni – mondtam szenvedő hangon
- Majd belejövök – Bill
- Jah…vagy nem – nevetek

- Tom és Dory eltűnt – nézett Bill a kis szigetecske felé
Eléggé elszórakoztunk ott magunknak és nem is figyeltük őket.
- Jah. Remélem Tom nem akaratoskodik. – én
- Biztos nem – Bill
- Remélem is. – én
- Hol vannak a többiek? – nézett körül, de egy ismerős arcot sem látott
- Majd előkerülnek – vonok vállat
- Menjünk? – kérdezte
- Ahha – bólogatok
- Amikor egyszer itt voltunk Tommal, egyik este elmentünk egy nagy buliba, ami tele volt állítólagos „nagy arcokkal”, és utána mikor hazamentünk a házunkba, az egyik bungalovba, akkor annyira be volt rúgva Tom meg pár barátja akit hazahozott, hogy kitörték majdnem az összes ablakot, meg az egész házat felforgatták. Közben én még kint beszélgettem a háztól nem messze valakivel, és mikor visszamentem már mind ott feküdt a padlón. Én meg azt hittem hogy betörtek és hívtam a rendőröket. Aztán mikor kiderült hogy ők rongáltál meg a házat amit béreltünk, majdnem letartóztatták őket. – mesélte – Persze ki kellett fizetnünk a z összes kárt. És elég sok kár volt.
- Huh, hát akkor most majd jobban vigyázunk – nevetek
- Jah, meg még anyától is jól megkaptuk – Bill
- Ehh – vigyorgok – El tudom képzelni. – én
- Azt mondta ha még egyszer ilyet csinálunk, nem folytathatjuk a zenét. – húzta el a száját – Gondolod mennyire meghúzhattuk magunkat.
- Hát azt elhiszem. Szinte a zene a mindenetek. – én
- Jah – bólogat
- Én egy házibuliban rúgtam be nagyon. Szilveszter volt. Asszem olyan 2 éve. A pasimmal felmentünk a barátnőm szobájába, akié a ház volt, és elkezdtünk vadul smárolni. Széttörtünk egy díszlámpát, a vázákat, egy üvegasztalt. Eközben a többiek közül is páran még eléggé sokat ittak, és a nappaliban letörték a nagy csillárt. Senki nem ment haza akinek kellett volna, mindenki ott nyúlt ki, és a szülők amikor megtudták az egészet teljesen kivoltak. És a barátnőmmel is jól összevesztem a szobája miatt. – meséltem én is
- Akkor nagyot szívtatok – nevetett
- Jah. És csak 14 voltam. Szobafogsáááág… - mondtam gúnyosan
- Jajj, te szegény – mosolyodott el
- Azt se akarták engedni először hogy énekeljek – én
- Ohh – Bill – Az nagyon szar lehetett
- Az volt – bólogatok

- Olyan furi így – nézte Dory a homokot, miközben a szél fújta a haját – Hogy te és én…együtt. Ez olyan…nem is tudom.
- Szerintem tök jó, hamar megszokod majd – mosolygott rá a lányra, majd átkarolta a derekánál
- Igen, de…légyszi ha csak arra… - de nem tudta befejezni a mondatot
- Nem! – mondta Tom határozottan – Ez teljesen más. Ha akartam volna, már próbálkoztam volna, nem?!
- De, igaz. – Dory – Huhh, jó messze elmentünk már – nézett hátra Dory
- Talán félsz hogy egyedül vagy velem? – vigyorodott el Tom
- Na megállj! Ki fél?? – hirtelen ledöntötte Tomot a homokba és a mellkasára kezdte szórni a homokot (mint a kisgyerekek xD). Közben csikizte is, és mikor már Tom teljesen kész volt, megfogta Dory két karját és helyet cseréltek. Most Dory volt a földön. Tom kis homokot szétszórt a lány dekoltázsán és a hasán, majd lágyan megcsókolta.
Már elég rég csókolózhattak, mikor érezték hogy a víz már a fejükig is elér. Ekkor kicsit megrezzentek, mert nagyon hideg volt, de nem engedték el egymást. Pár másodperccel később egy ember jött oda kiabálva:
- Kérem, menjenek innen, mert jön a dagály! Maguknak nem szóltak? – mondta egy öregebb pasi, valamilyen toronyőr féleség lehetett. Persze Doryék egyből felpattantak.
- Oh…Jah, nem szóltak. Köszönjük! – mondta Dory, majd gyorsan menni kezdtek a házakhoz közel, ahol ilyen vásárok meg büfék voltak
Messziről nézték hogy a víz elmossa a közeli partot, ahol az előbb a homokban fetrengtek.
- Szerinted hol vannak a többiek? – fordult Dory Tom felé
- Biztos már rég elmentek. – Tom
- Csak mi bírtuk ilyen sokáig. – mosolygott Dory
- Ezek szerint. – viszonozta Tom is a mosolyt – Nem megyünk el ma este sétálni? Megnéznénk hogy mi merre van meg minden. Meg milyen itt az élet este.
- Én benne vagyok. – bólogat Dory miközben beleivott az üdítőjébe – Nem láttál valahol egy bizsu boltot?
- Öh…asszem láttam – mondta Tom kis gondolkodás után
- Szuper! És hol? – toporzékolt Dory
- Gyere – indult el Tom az egyik irányba, Dory meg követte
- Bizsumániás vagyok – mosolyog Dory
- Igen, azt észrevettem. Mindig van rajtad pár kiló ékszer – nevet
- Jaah, tom – vigyorog a lány
- De gondolom nem csak a bizsukat szereted – Tom
- Neem, csak azokból több van meg minden. – Dory
- Jah – Tom
- Mért, csak nem házasodni akarsz? – nevet Dory
- Mi? Na még csak az kéne! – tiltakozott Tom minden erejével xD
- Látom nehezen kötöd le magad – mosolyog Dory
- Hát…tudod nekem már nagyon rég volt barátnőm…úgy igazi barátnőm. Azóta nagyon sok év eltelt. De most itt vagy te éééés ezt meg kell szoknom – mondta Tom az elején szomorúan, de a végére már elmosolyodott
- Ühüm. De nyugi, még jó pár évig én sem akarok házasodni – vigyorog Dory
- Itt is vagyunk – bökött Tom a bizsuk felé
- Ahhhh! – sietett oda Dory, Tom meg csak mosolygott rajta
Mivel most nem volt náluk pénz (az előbb az üdítőre meghívták őket), Dory úgy döntött hogy majd este érte jön pár cuccért. Itt még este 10-ig is nyitva vannak az ilyen kisebb boltok is :P
- Oh, de sok jó cucc van – mondta Doy miközben már hazafelé tartottak
- Ahhoz képest hogy ez még csak az első nap. – nevet Tom – Elég sok mindent kinéztél.
- Jól van már! Mondom hogy ez a szenvedélyem – nevet Dory is – Ugye vissza jövünk este?
- Persze babám – fogta meg Tom Dory kezét, mire Dory csak egy csábos pillantással válaszolt ^^ - De szerintem előbb még öltözzünk át meg csináljunk valamit.
- Oké – egyezett bele Dory
Mikor hazaértek mindketten bementek a saját házukba átöltözni, pénzt hozni meg minden. Dory mikor kész lett átment Tomhoz, mert így beszélték meg. Amúgy meg nagyon örült hogy nálunk senki sem volt otthon, mert így legalább nem kell senkivel sem beszélnie a történtekről. Az ráér…:D
- Megjöttem! – rontott be a házba Dory, majd a kanapén ülő, TV-t néző Tom mellé ült
- Látom – mosolyog – Nálatok sincs senki?
- Nincs – csóválja a fejét Dory boldogan
- Mikor menjünk vissza? Most van  fél 8 – nézett Tom Doryra
- Azigen, már? – vonta fel az egyik szemöldökét a lány – Hát…akkor 9 előtt valamikor.
- Oké – Tom
- Szerinted tudják a többiek hogy…hogy mi…szóval érted!? – fordult Dory Tom felé
- Öhm…szerintem nem – Tom – Honnan tudnák?
- Hát nem tom. Ha esetleg láttak vagy…nah mind1. – von vállat
- Mért, titok? – vigyorodik el Tom
- Dehogy! – tiltakozik Dory
- Mégis az. – húzza el a száját – A sajtó részéről.
- Jaaah, igen. – bólogat Dory – Kinyírnak a fanjaid.
- Nem engedném – Tom közelebb hajolt Doryhoz, egyik kezével megfogta a lány arcot, majd végigsimította azt, végül megcsókolta. Dory pedig viszonozta.
- Így próbálsz meggyőzni? – engedte el Dory Tomot
- Ahogy látom bejön – mosolyog Tom azzal a csábos féloldalassal <3
- Hááát…még nem teljesen. – Dory kajánul
- Akkor vágjunk bele. – Tom újra megcsókolta Doryt. Szenvedélyen. Kb. fél perc múlva ebből már vad lett. De nem mentek tovább. Amin Dory meg is lepődött. Azt hitte majd többet akar Tom. De nem. Valahogy egyre csak erősödött benne, hogy Tom tényleg megváltozott. Ennek persze örült.
- Azt hiszem meggyőztél – mondja Dory két csók között
- Ha akarod még győzködhetlek tovább – vigyorodott el Tom kajánul
- Hogyne! – nevet halványan Dory
- :D – Tom – Amúgy valami hip-hopos boltot is kéne keresni.
- Akkor már indulhatunk fél 9-kor – nevet Dory
- Jha, nem nehéz velem vásárolni. – Tom
- De velem viszont nehéz. Klau meg mondja hogy nagyon válogatós vagyok. És hogy könnyen lefárasztom az embert már 5 perc alatt – emelete ki az „5”-öt
- Hát engem még nem sikerült. – Tom
- De akkor nem vásároltunk. Csak nézelődtünk, meg strandoltunk – mosolyog Dory rosszallóan
- Akkor készüljek a legrosszabbra? – vágott Tom olyan fejet, mint ha egy 4 éves kislánynak eltört volna a babája xD Dory egy ideig csak nézte. Tetszett neki a látvány :D
- Oh, ne nézz már így. – fordult el Dory
- Mért? – vette Tom vissza az eredeti arcát
- Mert olyan…olyan nagyon aranyos. – mondta Dory kicsit pirulva ^^
- Én mindig aranyos vagyok – húzza ki magát Tom
- Az én kis egoista hercegem. – húzódott mosolyra Dory szája, majd egy puszit nyomott Tom szájára, és belefúrta magát újdonsült barátja nagy pólójába.
- Hé, énekelsz nekem valamit? – pattant ki az ötlet Dory fejéből
- Öhm… - hirtelen nem tudta hogy igent vagy nemet mondjon – Én nem tudok énekelni.
- Jajj, ne szerénykedj máár. Láttam már pár vidit amiben te énekeltél. – nézett rá Dory bociszemekkel
- Neeeem! – nézett Tom oldalra vigyorogva
- Ühm…Szomorú leszek – szücsörített Dory, kicsit lebillentette a fejét, és úgy nézett fel Tomra nagyra nyílt szemekkel
- Kinevetsz – tiltakozott
- Dehogy nevetlek. – rázta a fejét Dory  - Légysziii. – könyörgött
- Hát… Nah jó. – adta meg magát
- Áhh, imádlaaak! – ölelte meg Dory Tomot
- ha éneklek mit kapok érte? – vigyorodott el Tom kajánul
- Nem készítelek ki 5 perc alatt?! – nevet Dory – Higgye el, ilyen ajánlatot nem kap többet! Most használja ki. – mondja Dory reklámosítva xD – Gondoljon csak bele. + 5 szabad perc az életében. Csak most és csak önnek. Visszautasíthatatlan ajánlat. Kettő az egyben akció! Rendelje meg most! Akár 10 percet is kaphat fele árért.
Mikor ezt végigmondta, már mindketten dőltek a nevetéstől xD
- Hát… - nevet Tom – Nem is tudom.
- Pedig ezt nem lehet kihagyni – nevet még Dory is
- Hááát. Fele árért 10 perc. Ez nagyon hízelgő – Tom
- Akkor meg mire vár? – hajolt hozzá közelebb Dory csábítóan
- Kérem tegezzen – vigyorog Tom
- Ohh, ez megtisztelő – már csak pár mm volt az ajkaik között, amik végül újra összeértek
- Nah, mit énekelsz? – kérdezte Dory a csók után
- Áhh, neem! – csóválja a fejét Tom
- Oké – mondta Dory és a TV felé fordult
- Most haragszol? – kérdezte Tom fél perc múlva
- Nem – Dory
- Biztos? – Tom
- Igen. Mért haragudnék? – Dory, te még mindig a TV-t nézte, amin 2 másodperc múlva nevetni kezdett – Ekkora hülyeséget…
Tom csak mosolyogott rajta és mostmár ő is a Tv-re figyelt. Nagy nehezen talált Tom egy angol csatornát, azt nézték. Meg az előbb már Dory is azon nevetett. Úgy ahogy tud angolul.
Ekkor valaki benyitott a házba, majd mikor beért a nappaliba és meglátta Doryékat, köszönt:
- Hi! – Georg nagy vigyorral az arcán
- Na mi ez a nagy öröm? – kérdezte Tom kajánul vigyorogva
- Gustav csajozik – röhögött
- Ne máá! Komoly?? – Tom nagy meglepettséggel, de ő is nevetett
- GEORG LISTING! – rontott be dühöngve Gustav – Ezt még visszakapod, de keményen!!! – emelte fel a mutatóujját fenyegetően
- GUSTAV SCHAFER! – utánozta Georg Gustav hangját, de elnevette magát – Hajrá! – röhögve ment a konyhába valami hideg kóláért
- Na mit csinált? – érdeklődött Dory
- Hát…ezt…ezt nem hiszem el – tette karba a kezét Gustav dühösen
- Naaa! – türelmetlenkedett Dory
- Láttam pasit aki úgy nézett ki meg viselkedett mint egy buzi – kezdte Georg a konyhábon kifele jövet egy kólával a kezében – Odamentem hozzá, megkérdeztem hogy meleg-e, azt mondta igen. Én meg bemeséltem neki hogy Gustav is az. És már rég szeretne hosszú távú kapcsolatot kialakítani. – már nevetett, de már mi is xD – Aztán leteperte a pasi. – itt már dőltünk xD
- Majdnem megcsókolt!! – Gustav kicsit hangosabban
- Most mivan? Mindig is ki akartad próbálni! – húzta tovább Gustav agyát
- Bazdmeg mit akartam én kipróbálni?? – kezdte Gustav felhúzni magát
- Nyugii haver! – tárta szét a kezeit Georg lazán – Amúgy Billre kentem volna. Csak nem volt ott – nevet
- Na vajon kivel van…? - Dory sejtően mosolyogva
- Héé, és ti mit csináltatok itt kettesben? – vigyorodott el Georg Tomra és Doryra nézve
- Istenem… - Gustav a fejét fogva ment a konyhába
- Semmit – mondta Dory
- Hááát… - mondta Tom
Ez úgy volt hogy egyszerre mondták :P Majd kérdőn egymásra néztek.
- Vagyiss…Öhm… - Dory zavartan
- Együtt vagytok vagy mi? – nézett Georg értelmes fejjel
Mindketten újra egymásra néztek, majd mosolyogni kezdtek, és újra vissza Georgra esett a tekintetük.
- Ne röhögtessetek már! – nevet halványan, mint aki nem akarja elhinni
- Öh…nem röhögtetünk. – húzta fel Dory az egyik szemöldökét
- Hát. Tom, nem hittem volna. Azért gratula. Erre inni kell – ezzel Georg kiment a házból xD
- Ti most tényleg együtt vagytok? – jött a konyhából Gustav
- Igen - bólogattunk

- Gratulálok. – mosolyog – Dory, vigyázz Tommal, Tom te meg majd elmondod hogy volt. – ő is ment Georg után
- Hát igen, veled vigyázni kell. Közveszélyes vagy – vigyorog Dory
- Nem tudom hogy értette – nézett rá Tom ártatlan szemekkel

Kint Georgot és Gustavot a 3 fiú várta.
- Tom és Dory járnak! – mondta Georg vigyorogva
- Ne szivass már. – néz rá Krissz kérdően
- Nem szivatlak, ha akarod nézd meg. Ugye Gustav? – fordult az említett felé
- Jah – bólogat

Mi eközben Billel nem haza mentünk, hanem inkább még kicsit visszamentünk a partra miután elment a dagály vagy mi az. Meg kicsit szétnéztünk a bazárok között. Nem sok érdekes dolgot találtunk, de a bizsukat én is kiszúrtam magamnak. De még Billnek is tetszett pár darab xD
- Itt van valahol mozi? – kérdeztem
- Öh… biztos van. Akarsz menni? Akkor este bemennénk a városba. – Bill
- De csak ha neked is van kedved – néztem rá nagy szemekkel
- Van – mosolyog – És mi álmaid filmje?
- Jelenleg? – nevetek – Ha jól hallottam mostanában vetítik a Fűrész 4et. Azt jó lenne. (a sztoryban 2007 nyara van, és ilyenkor a Fűrész 4-ről még nem is lehetett tudni, szal kicsit eltér a valóságtól – szerk.)
- Azt már én is rég meg akartam nézni. Meg a többiek is. – mondja lelkendezve
- Nah az jó. Akit tudunk összeszedünk – én
- Okay – egyezett bele – De szerintem Dory és Tom szívesebben töltenék az estét együtt. – vigyorog
- Jaaah télleg. – bólogattam – Akkor menjünk a házakhoz, hátha ott van valaki.
- Oké. De biztos nem szereted a halálfejeket? – kérdezte már vagy tizedjére, mert a bizsuknál volt pár tök jó fekete-pink halálfejes cucc ami jó lett volna nekem és Bill minden áron rám akarta őket adni, de én nem szeretem őket xD
- Régen téll szerettem őket, de már nem. – rázom a fejem
- Te tudod – adja meg magát – Pedig neked nagyon jól állnának – nem hagyna békén… ^^’’’’
- Ne idegelj! – szólok rá a mutatóujjamat felemelve
- Nem mondták még hogy nem szabad mutogatni? – mosolyog édesen ˇˇ
- Nem mutogatok, hanem…hanem… - nem találom a szavakat
- Hanem fenyegetsz? – Bill
- Hát szoktam én olyat? – nézek rá kérdőn, mire csak felvonta az egyik szemöldökét és elvigyorodott – Jól van na! De azt se gondolom komolyan. Tudod hogy engem nem kell komolyan venni.
- Akármiről is legyen szó? – Bill
- Igen. – bólogatok – Vagyis nem! – mondom gyorsan – Tudok én komoly is lenni.
- Olyat is tudsz? Még sosem láttalak komoly emberként. – nevet
- Ritka eset. Bill, az a csaj ott mögöttünk még mindig téged bámul. Mióta elmentünk mellette – böktem a fejemmel kicsit hátra fele, mire ő is a szeme sarkából a hátunk mögött megpillantotta a csajt. Hosszú szőke haja volt, és fehér-zöld színű fürdőruha volt rajta, ami nagyon jól passzolt a tiszta zöld szeméhez és a hosszú lábaihoz. Elég szép kis csaj volt.
- Lehet fan – fordult újra teljesen felém
- Neeeem! Tudom milyenek a fanjaitok. Én is voltam már fan – tiltakozok – Szóval annyi hogy bejössz neki. És gondolom neked is tetszik – néztem rá sejtően, mire ő eléggé észrevehetően megütközve nézett rám, mintha valami olyat mondtam volna, amivel őt megsértettem vagy nagyon megbántottam volna.
- Itt vagy? – lebegtettem előtte a kezemet, mire felkapta a fejét, mert eléggé elmélyült magában
- Jah..persze, csak elbambultam – nézett bele mélyen a szemembe, amit nem tudtam mire vélni
- Aha – mondtam kis késés után – Akkor készüljünk a Fűrész 4-re – mosolyodtam el újra, mintha erre kicsit ő is megkönnyebbült volna
- Már ha ma vetítik – Bill
- Vetítik. Megnéztem a neten. – vigyorgok
- Jaah. Hát akkor arra télleg készülni kell. Elég brutál film…ahogy hallottam. – Bill
- Ohh, csak nem beijedt a nagy Bill Kaulitz? – nevetek
- Én? Soha! Egy filmtől? Ne mond már! – jól tagadja xD
- Majd meglátjuk – én
Kb. fél 9 körül volt mikor hazaértünk. Még az úton elszórakoztunk, meg találtunk valami rendőr féleséget, akitől megkérdeztük hogy hol van a mozi. Adott nekünk papírt meg tollat (logika) és felírtuk a címet. Azt mondta több mozi is van, de ma ott adják a 4-et amit leírtunk. (Am a rendőr tudott angolul, így sikerült vele szót értenem. xD)
Először bementünk hozzánk, ahol senki sem volt. Majd Billékhez mentünk és csodák-csodájára ott sem volt senki. Csak a TV volt bekapcsolva.
- Vajon kik voltak itt, akik inkább egymással foglalkoznak, minthogy rendesen vigyázzanak a házra? – vigyorgok
- Na vajon? – nevet – Felöltözöl vagy fürdőruhába jössz? – nézett rajtam végig
- Hát így megyek, baj? – mondtam teljesen komoly fejjel
- Nekem nem – von vállat
- Hülye vagy? Dehogy megyek így – ezzel indultam volna ki, h átöltözzek a házunkban
- Mikor is kezdődik a film? – kérdezte
- 10-kor – én
- Oké. – Bill
Szóval ezután mindketten átöltöztünk, hajunkat rendbe raktuk, raktunk el pénzt, telefont. És mivel senkivel sem futottunk össze és senkit sem tudtunk elérni, mert mindenkinek itthon maradt a telója, úgy döntöttünk hogy ketten megyünk.
- Mehetünk?? – türelmetlenkedtem
- Igen, mindjárt – Bill a szekrényben xD – Kéne egy pulcsi.
- Haggyad már! – odamentem is kivettem neki az adidasos fekete fehér csíkos pulcsiját – Segítsek felvenni?
- Hova sietsz? És te is hozz magadnak egyet. – Bill
- Itt van! – kivettem a szekrényéből a sárga, kék csíkos pulcsiját. Pont illik a szerelésemhez.
- Akkor mehetünk – mosolyodott el
- Szuper – én – És hogy megyünk oda ki?
- Taxival – mondta miközben bezárta a házat
- Öhm…szerintem a többieknél nincs kulcs – szóltam közbe
- Majd mennek hozzátok – von vállat
- Felőlem – én
- Kényelmes? – kérdezte Bill aranyosan mosolyogva a pulcsijára utalva miközben egy taxi felé mentünk
- Igen – bólogatok – Olyan…olyan Bill illata van – nevetek, amin csak ő mosolygott – Láttam pár képet amikor ebben vagy, csak akkor még a régi hajad volt.
- Jah, akkor nagyon szerettem – Bill
Odaértünk a taxihoz, odaadtunk a sofőrnek a mozi címét és már indultunk is.
- Amúgy hogy-hogy új hajad lett? Mért nem maradt a régi manga? – kérdeztem
- A stáb szerint kellett a változatosság. Hogy még egyedibbnek tűnjön a zenekar meg tudod. – Bill
- Gondoltam hogy nem önszántatból – mosolygok
- Itt már egyáltalán nem mi döntünk. – húzza el a száját – Minden a nagy hírnévre és a címlapokra megy – mondta gúnyosan – A dalszövegekbe is csak besegíthetünk. Azt sem mi írjuk.
- Hát sajnos ilyen ha sztár vagy. De én sem én írom a szövegeket. Csak párba szóltam bele eddig, mert általában tetszenek. – én
- Az a baj, hogyha nagyon híres leszel és sok mindent elérsz, sok fellépésed és díjad van, akkor a tökéletest várják tőled. Nem csak a fanok meg a zsűri, hanem az egész stáb is. Ezért mindent úgy kell csinálni, ahogy ők mondják. – meséli szomorúan – Te még csak most futsz be, és már így is sokan szeretnek. Viszont nagyon erősnek és elszántnak kell lenned ahhoz, hogy végigvidd és megszokd az egészet.
- Tudom és már többször is elgondolkoztam ezen, de mindig arra jutottam, hogy szeretem amit csinálok és nem fogom abbahagyni néhány kis hülyeség miatt. Igaz hogy sokszor teljesen megváltoztatnák a stílusodat, amit általában meg is tesznek, de ebbe sok mindenkinek sikerült már beleszoknia. Ismerek ilyeneket, és ha nekik menni fog, nekem is. Végülis itt vagytok ti. Nektek is ment. – én
- De csak nehezen. Tudod hogy már azt jósolgatják hogy 1-2 év múlva sehol sem leszünk – nézett ki az ablakon
- Csak hogy idegeljenek. Hiszen jók vagytok, millióan imádnak titeket, rengeteg díjatok van, szeretitek a fanjaitokat. Mi kell még? – én
- De hisz úgy találkoztunk legelőször hogy ki nem állhattál minket. Most mi ez a nagy lelkendezés? – húzta fel az egyik szemöldökét
- Régen szerettelek titeket. Jó 3 éve. De az előtt meg anti voltam, így nem volt nehéz újra átvenni azt a stílust. De azért arra még emlékszek hogy mért szerettelek titeket. – én
- És mért? – kérdezte kiváncsian
- Hát…tetszett a zenétek meg a…a külsőtök meg úgy minden. – mondtam kicsit zavartan
Ekkor megállt a kocsi egy nagy épület előtt, ahol már sokan vártak hogy bemehessenek. Már fél 10 volt. Kifizettük a taxit és már mentünk is a jegyekért. Szerencsére még volt ^^ Valahova középre kaptunk helyet.
- Veszünk kukoricát? Ahhoz van zacskó. – mondtam miközben a Fűrész 4 plakátot néztem
- Zacskó? – kérdez vissza Bill
- Ha nagyon undorító lesz, akkor nekem annyi – nevetek Bill felé fordulva
- Hát majd nem nézed. – Bill
- Jah, lesz ki aki elvonja a figyelmemet –mondtam, amin csak nagyot mosolygott – De veszünk kukoricát? Az kell hogy ha félek legyen mit tépkednem. – nevetek
- Huh te nem vagy semmi – vigyorog
- Tudom – mosolygok
Ekkor kinyitották a kaput hogy lehet bemenni. Mi még gyorsan vettünk két zacskó kukoricát, majd indultunk be a megfelelő terembe. Tényleg a közepén voltunk, így pont jó volt. Tele volt a terem. Ezek szerint itt sokan szeretik a horrort. :P
- Mikor kezdődik már? – türelmetlenkedek, majd mivel zavart az a karfa vagy mi Bill és köztem, felhajtottam
- 10 perc múlva… „Mikor lesz már vége??” – utánozta a hangomat
- Oh dehogy is, imádom az ilyen filmeket – én
- Jah, azért akartál annyira zacskót – mosolyog
Ekkor lekapcsolták a lámpákat. Először a bemutatók voltak különböző filmekről, majd elkezdődött a Fűrész 4. (aki kiváncsi, az a youtuben talál belőle részleteket). Hát…már az 5. percben jöttek a brutál részek. Közben ahogy gondoltam, a kukoricát ettem megszállottan, meg tépkedtem. xD Egyszer hirtelen egy ijesztő rész következett + valami haláli hátborzongató zene kíséretében. Én meg úgy megijedtem, hogy a kukoricás zacskót ami a kezemben volt egy kisebb sikítás kíséretében kiejtettem a kezemből… vagyis feldobtam xD. Ami szerencsésen a mögöttem lévő 3 pasira esett, akik meg kell jegyeznem…elég jó képűek voltak.
- Oh…bocsi, bocsi – mondtam angolul hátra felé fordulva
- Semmi – ők, miközben leszedegedik magukról a kukoricákat
- Ekkora hülyét mint én… - fordulok vissza előre
- oda a zacskó – nevet halkan
- Itt a tied – vigyorgok – De nem lesz rá szükség.
- Kérsz? – nyújtja oda
- Most nem – én
Aztán kicsit később volt egy rész, ahol sok fűrésszel vágták el egy ember fejét. Persze az ember élt…:S Meg bevarrták az ember szemét meg a száját. Meg mutatták hogy az egyik hogy vágta bele a baltát a másikba. :S Az egyik résznél reflex szerűen Bill kezét megfogtam és jó erősen szorítottam.
Aztán a film végéig úgy ültünk, hogy egymás kezét fogtuk. ^^

Folyt. köv.
Hát ez most elég hosszú lett, rem. tetszik =)