10. r�sz

Hi�nyozt�l!

M�r mindannyian a h�zban voltunk �s besz�lgett�nk. Mindenki elmes�lte, hogy kivel mi t�rt�nt az elm�lt k�t �vben. Nagyon sok�ig besz�lgett�nk. M�r hajnali 4 �ra lehetett, amikor Emilyvel meg�llap�tottuk, hogy a fi�k nem b�rj�k tov�bb. Elaludtak. Mosolyra h�z�dott mind a kett�nk sz�ja. Fel�bresztett�k a fi�kat �s felment�nk vel�k a szob�inkba. Az eny�m m�g mindig ugyan �gy n�zett ki, mint amikor elk�lt�ztem. Bill mellettem �llt �s mosolygott. Olyan volt, mint egy boldog �t �ves. Oda b�jtam hozz� �s a v�ll�ba f�rtam az arcomat. S�rtam. Nagyon hi�nyzott Bill is �s ez az eg�sz. A v�ros, a h�gom, anyu, de �t soha t�bb� nem l�tom, mivel meghalt.

-         Sajn�lom.. tudom, hogy �nz� voltam.. – suttogtam lehajtott fejjel.

-         Cssss.. Nem haragszom r�d, de hi�nyozt�l. – emelte fel a fejemet.

M�lyen a szemembe n�zet �s mosolygott. Nem �rdekelte, hogy elmentem �s nem l�tott k�t �vig. Az �rdekelte csak, hogy most m�r mellette vagyok �s rem�lte, hogy t�bb� nem megyek el. Elindultam a f�rd� fel�, de � visszah�zott �s megcs�kolt. Elgyeng�ltem a cs�kj�t�l. Ezt � is �rezte. Er�sebben fogta a derekam. Nagyon hi�nyzott m�r a cs�kja. T�l r�g l�ttuk egym�st. Elindultunk az �gy fel�. Mire oda�rt�nk az �gyhoz a p�l�ink m�r nem voltak rajtunk. Led�ltem az �gyra, Bill pedig r�m.  Bill lassan kicsatolta az �vemet �s elkezdte leh�zni r�lam a nadr�gomat. �n is megtettem ugyanezt. Bill f�l�m hajolt �s a nyakamat cs�kolgatta. Nagyon �vatosan elindult a keze lefel� a testemen. Az ujjait bele akasztotta a tang�mba �s leh�zta r�lam. Felemelte a h�tamat �s kikapcsolta a melltart�mat. Levette r�lam azt is. Azt�n a kezei �jra v�ndor�tra t�vedtek. Nem igaz�n �rdekelt, hogy mit csin�l. Nekem csak az volt a fontos, hogy a k�zel�ben legyek �s boldog legyen. Mikor mag��v� tett halkan fels�hajtottam. Aznap is egym�s karjaiban aludtunk el. K�s� d�lut�n �bred�nk csak fel.

-         Szia kincsem. Rem�ltem, hogy nem csak �lom volt, hogy haza j�tt�l. – s�gta a f�lembe kicsit szomor�an.

-         T�nyleg haza j�ttem �s elint�ztem mindent, amit akartam, �gyhogy nem megyek m�r el soha, de soha t�bb�. –v�laszoltam mosolyogva.

-         �g�rd meg, hogy nem hagysz itt t�bbet.

-         �g�rem. Soha t�bb� nem hagylak itt. Szeretlek �s rem�lem, hogy tudod, nem vagyok m�r az a t�r�keny kicsi l�ny, aki itt hagyott t�ged.

-         Dehogy nem. Nem v�ltozt�l semmit. Ugyan az vagy, aki elment. – mondta Bill �s megcs�kolt.

Ek�zben Emily�k azon gondolkodnak, hogy m�rt j�ttem haza ilyen h�rtelen �s, hogy m�rt nem akartam tal�lkozni Billel. Nem �rtett�k, hogy mi t�rt�nhetett. Tal�n a Bill ir�nt �rzett szerelmem, vagy tal�n anyu hal�la?! Nem tudtak r� j�nni �s �n sem. �n sem �rtettem, hogy m�rt akarok az egyiknapr�l a m�sikra haza k�lt�zni. �gy �reztem, van valami, ami azt akarja, hogy visszaj�jjek Magdeburgba. Megtettem. Visszaj�ttem �s ez az �rz�s csak er�s�d�tt. Itt kellett maradnom Bill �s a h�gom mellett. Vigy�znom kell r�juk. Bill haza ment a cuccai�rt. �tk�lt�z�tt hozz�nk. Eddig az�rt nem tette meg, mert nem akart egyed�l abban az �gyban fek�dni, ahol azel�tt egy�tt voltunk nem is egyszer. Valami�rt nagyon ragaszkodott ahoz a szob�hoz. Miut�n elmentem, Bill nem volt hajland� kimozdulni a szob�j�b�l. Hetekig csak s�rt, hol az �gy�n, hol az ablakban. Amikor �jszaka Emily bement a szob�mba �s felgy�jtotta a villanyt, mindig megdobbant a sz�ve. Rem�lte, hogy �n vagyok az, de r� kellett j�nnie, ha �n lenn�k, arr�l m�r tudna. �gy egy id� ut�n elfogadta azt a t�nyt, hogy tal�n soha t�bb� nem l�t. De amikor egy nap be�ll�tottam az utc�ba Billnek nagy k� esett le a sz�v�r�l. B�r nem voltam ugyan az. K�ls�leg nem. A hajam le lett v�gva r�videbbre �s v�r�sre volt festve. Igen, a k�ls�m teljesen m�s volt, de Bill �gy is megismert. Pedig nem n�ztem a h�zuk fel� m�g v�letlen�l sem. A szemem el�rult volna.  

Az igaz szerelem minden sebet begy�gy�t. Lehet, hogy egy p�r sz�tszakad, de ut�na ugyan ott tudj�k folytatni, ahol abba hagyt�k �s ez a szerelem. Ha k�t ember szereti egym�st annyira, hogy v�rjanak egym�sra ak�r �veket is, akkor az jelent valamit. L�tezik m�g egy�ltal�n ilyen, hogy k�t ember els� l�t�sra egym�sba szeressen? Ha igen, akkor nagyon szerencs�s az a k�t illet�.