15/1. r�sz

Utols� nap jegyesek k�nt

Reggel, mikor fel�bredtem nagyon izgultam. Vajon minden rendben lesz a mai napon? Kin�ztem az ablakon, �s egy gy�ny�r� l�tv�ny t�rult el�m. A h� lassan, apr� pelyhekben esett. Az utca feh�r volt. Csak itt-ott �gett a villany a h�zakban. Lassan az eg�sz v�ros �ledezik. M�g a Kaulitz ikrek is, hisz egyik�k sz�m�ra ez egy nagyon fontos nap. Az esk�v�je napja. Reggel �desanyja hangj�ra �bred.

-         Bill! Fiam! �breszt�! Lek�sed a saj�t esk�v�det! – keltegette Simone kisebbik fi�t.

-         Anya! Te mit keresel itt? J�zusom h�ny �ra? Elaludtam? – k�rdezte Bill ezernyi k�rd�s�t. Nagyon izgult, hogy minden, �gy t�rt�nik-e ahogy kell.

-         Semmi baj! Nyugi! Egy�bk�nt az�rt vagyok itt, mert seg�tenem kell Amynek, �s ne agg�dj nem aludt�l el! M�g csak 8 �ra. – v�laszolt Simone mosolyogva az � kicsi fi�nak, aki m�r nem sok�ig lesz az � kicsi fia, hisz feles�g�l vesz egy l�nyt.

-         Huh! Megnyugodtam. De hol van Amy?

-         A konyh�ban. – n�zett fia ut�n Simone. – Nekem akkor is a kisfiam maradsz. – motyogta maga el�.

Bill ez alatt m�r le�rt a konyh�ba. M�g�m lop�zott �s �t�lelt h�tulr�l.

-         J� reggelt egyetlenem! – s�gta a f�lembe.

-         Jajj.. a sz�vbajt hoztad r�m.. Megint.. – fordultam fel�. � csak �rtetlen�l n�zett r�m. Nem �rtette, hogy m�rt mondom azt, hogy „megint”. – Amikor legels� �jjel itt aludt�l.. m�snap reggel ugyan ezt s�gtad a f�lembe �s ugyan itt.

-         T�nyleg! Eml�kszem.. – v�laszol mosolyogva �s megcs�kol.

V�g�l Emily szak�tott f�lbe benn�nket.

-         Tudtam, hogy nem b�rj�tok ki ezt a napot. – jelentette ki mosolyogva.

-         Neked is szia egy�bk�nt. – v�laszoltam r�h�gve.

-         J�lvan na! De az�rt legal�bb a mai napot b�rj�tok ki.. legal�bb �jf�lig..

-         Nem fog menni. – jelentette ki Bill �s mosolyogva r�m n�zett.

-         Most mi van? – k�rdezte �rtetlen�l, de v�g�l is r�j�ttem, hogy mit akar Bill.

-         Nem �rdekel, hogy lehet-e. Nehogy m�r az�rt ne cs�kolhassalak meg, mert ma van az esk�v�nk. – mondta Bill sunyi mosollyal az arc�n.

-         Ebben igazad van. Na gyere, menj�nk fel a szob�ba. – kezdtem el h�zni a kez�n�l Billt.

A l�pcs�n felfel� haladva bele�tk�zt�nk Simon�ba.

-         Hova hova?

-         A szob�ba. – v�laszoltam mosolyogva.

-         Hajaj.. Egy napot nem b�rtok ki egym�s n�lk�l?

-         A-a! – v�laszoltunk Billel egyszerre.

T�bb emberrel nem tal�koztunk a szob�nkig. Mikor be�rt�nk Bill a l�b�val bel�kte az ajt�t �s neki nyomott.

-         Egy utols�t, mint jegyesek? – k�rdezte kaj�n vigyorral az arc�n.

-         Aha! – v�laszoltam, majd magamhoz h�ztam �s megcs�koltam.

Sok�ig cs�kol�ztunk �gy. K�zben �n a l�bamat a derek�ra fontam a kezemet pedig a nyak�ba. Rajtam csak egy f�rd� k�nt�s volt �gy att�l hamar megszabad�tott. Nekem sem volt neh�z dolgom, hisz rajta pedig egy boxer volt. Lassan elindultunk az �gy fel�. Mikor oda �rt�nk Bill letett r� �s f�l�m hajolt. Elkezdte cs�kolgatni a nyakamat �s k�zben a derekamat, �s a combomat simogatta. Nekem igaz�b�l nem igaz�n volt dolgom most. Valahogy nem �gy j�tt ki. T�z perc m�lva lihegve d�lt le mell�m. Fel� ford�tottam a fejem �s mosolyogtam.

-         Szeretlek! – s�gtam a f�l�be egy cs�k k�s�ret�ben.

-         �n is!

M�g egy kicsit besz�lgett�nk, majd boldogan les�t�ltunk a konyh�ba.