11. rész

- Nem megyünk el ma valahova egy közöset bulizni? – kérdezte Máté
- Ennyit arról hogy úgysem fogunk sűrű találkozni – mosolygott rám Bill elégedetten
__________________

- Ha vége a bemutatónak úgyis hazamegyünk – én – Ugye Máté? - vonogattam a szemöldökömet
- Mért nyáron akarsz visszajönni? – Máté
- Visszajöttök nyáron? – Tom
- Hát vagy most maradunk tovább, vagy nyáron jövünk vissza – én
- Nyáron mi is itt leszünk általában – Bill
- Én most akarok maradni – Máté
- Akkor maradj, én meg majd visszajövök nélküled – vontam vállat
- Egyedül? – nézett kérdően
- Nem. Felszedek addig valakit és azzal – vigyorgok
- Jah…ismerem azt a te felszedősdi játékodat. Egy éjszaka és kész. – Máté
- Hm…ezt nem is tudtam rólad – vigyorog rám Tom kajánul
- Pedig ez van. Nincs időm hosszú szerelmes kapcsolatokra. A szerelem már alapból egy nagy baromság… - forgatom a szemem
- Egyáltalán nem baromság. A legjobb érzés a világon – Bill
- Jah – Máté
- Igen, de a vége úgyis csalódás. – húzom el a szám
- Váltsunk témát – Tom
- Okay – én
- Felelsz vagy mersz? – Tom
- Hárman?? – én
- Mért ne? – Tom
- Benne vagyok – én
- Én is – Bill és Máté
- Én kezdek – kapott le egy félig tele ásványvizes üveget az asztalról és rámjutott.
- Merek - én
- Hm… - vigyorog – Ma este elmegyünk a mekibe. Megeszel egy big macet.
- Nah ne! Kizárt! – ráztam a fejem
- Vagy vetkőzöl? – nézett végig rajtam Bill mosolyogva, ugyanis nem sok minden volt rajtam. Ha valamit leveszek, akkor már fehérneműben vagyok.
- Nem érnek a kiegészítők – Máté
- Valahogy gondoltam – forgatom a szemem és újra Tomra néztem – Olyan nincs hogy…little mac? xD  – kérdeztem mosolyogva
- Nincs – nevet
- Nah jó, én pörgetek – Mátéra jutott
- Felelek – Máté
- Mikor vesztetted el? – néztem rá kérdően
- Mit érdekel? – vigyorog
- Ez a játék – én
- 14 voltam – Máté
- Akkor még mindig én vagyok a legjobb – húzza ki magát Tom
- Jah…már elég rég elkezdted. Gondolom már nem vagy olyan jó, mert már el vagy használódva xD – vigyorgok, mire Bill és Máté nevetni kezd
- Megmutassam? – Tom
- De előtte gyakorolj. – nevetek – Sokat.
- Akkor ezt vehetem igennek? – vigyorog
- Vedd aminek akarod – én
- A két szexmániás egymásra talált – vigyorog Máté, mire Bill is követi a példáját
- Tudod, hogy nem vagyok szexmániás – nézek rá szúrós tekintettel
- Jól van nah. Tudom. De ez olyan jól hangzott. Most mondjam azt hogy…a két futókalandos típus egymásra talált? Ez annyira gagyi – magyarázta ki magát
- Imádom amikor magyarázkodsz – mosolygok
- Ugye milyen édes vagyok?! – néz nagy szemekkel
- Haggyuk… - forgatom a szemem
- Én pörgetek – Máté. Tomra jutott.
- Merek – Tom
- Kapd le Kittyt – mihelyst ezt kimondta Máté, Tom egyből le is kapott, mivel mellettem ült. Hát nem volt rossz…:P Semmi különöset nem éreztem a csók közben. Egyszerűen csak jó volt és jól esett.
- Hm…jó a piercinged – mosolygok miután kb 1 percig smároltunk
- Hát még az ágyban mennyire jó… - vigyorog
- Kabbe – mutattam a középső ujjamat
Töm pörgetett. Billre jutott.

- Merek - Bill
- Hívd fel Saraht, és mond meg neki hogy feloszlott a Tokio Hotel, mert…mert Gustav kilépett – vigyorog Tom
- Ez mire jó? – vonta fel Bill az egyik szemöldökét kérdően
- Csak kiváncsi vagyok hogy mit szól hozzá az a… - kezdte Tom, de Bill közbevágott:
- Tom! – szólt rá
- Ti nem vagytok jóban Sarahval? – nézem meglepetten Tomra
- Csak próbáljuk nem kimutatni egymás utálatát – forgatja a szemét – Csak azért van Billel, mert a Tokio Hotel énekese és gazdag. De a hülye öcsém nem hiszi el.
- Oh…hát én még nem nagyon ismerem egyikőtöket sem, szóval nem mondok semmit – jobbnak láttam így
- Nah Bill, hívd. És hangosísd ki – Tom
- Okay – Bill szemforgatva
- Szija picim! – szólt bele Sarah a telefonba
- Szia. Képzeld, Gustav kilépett a Tokio Hotelből, és valószínűleg feloszlunk – mondta Bill ezzel gyilkos pillantásokat vetve testvérére
- MI?? De picim! Mi lesz akkor? Mi lesz az álmaiddal? Mi lesz velünk?? – kérdezte Sarah teljesen leblokkolva
A „Mi lesz velünk??” kérdés után Bill meg sem tudott szólalni a döbbenettől…

Folyt. Köv.
>> Lécci írjatok véleményt, mert ha nem tetszik, akk nem írom tovább fölöslegesen...