- �����breszt� h�talv�k!!! A hasatokra s�t a nap!!! – �lltam cs�p�re tett k�zzel a 4 fi� f�l�tt, akik elaludtak este a t�bort�zn�l.

- Jajj, m�g egy kicsi haaad… - fordult Tom a m�sik oldal�ra.

- Aki �jjel nagyleg�ny, az legyen nappal is!! Gyer�nk!! Felkelni!! – b�lcselkedtem.

- Olyan gonosz vagy!!! – nyafogott tov�bb a raszt�s, mik�zben k�m�s fejjel fel�lt. – F�j a fejem…

- H�t igen… M�snapos vagy… - �llap�tottam meg.

- MI??? �N??? Nem is ittam sokat!! – h�borgott.

- T�nyleg nem… elv�gre is csak a nevedet nem tudtad… - cs�v�ltam a fejem.

- De azt tudtam!! Csak kimondani nem!! – vigyorgott.

- Mert nagyon neh�z, �s bonyolult n�v az, hogy Tom… - n�ztem r� k�tkedve.

- Ennyi s�r ut�n neked is az lett volna… - �s�tott Gustav.

- H�t, az biztos, hogy Tom megd�nt�tte a s�riv�si rekordunkat… - helyeselt Georg, aki id� k�zben szint�n mag�hoz t�rt.

- 18 �vegn�l abbahagytuk a sz�mol�st… - vigyorgott Gustav, magyar�zattal szolg�lva k�rd� tekintetemre.

- 25 f�l� nem mentem!!! Most viszont dobok egy s�rg�t! – pattant fel hirtelen, �s elfutott a h�z fel�. Ikre viszont m�g mindig h�zta a l�b�rt.

- Bill… Most m�r neked is ideje felkelni!! – r�ztam meg finoman a v�ll�t.

- Mmmmm… - volt a t�m�r v�lasza.

- Ebb�l el�g!!! Gyer�nk!! – kezdtem el r�ngatni, de kis id� m�lva elkapta a kezem:

- Ok�, rendben, fenn vagyok… - motyogta, �s t�nyleg kinyitotta a szem�t.

- Zsu m�r csin�lja a reggelit! Nem vagytok �hesek?? – n�ztem k�rbe a m�g igen csak besz�k�lt t�rsas�gon.

- De! Mint a farkas!! – pattant ki hirtelen a basszer csip�ja.

- Mi lesz a kaja?? – csillant fel Gugu szeme is.

- Hmm… Mintha s�ltszalonna illat�t �rezn�m… - somford�lt Georg a bej�rat fel�.

- Jajj, ne is eml�ts most nekem ilyeneket, mert mindj�rt viszontl�tod a s�r�met… - fogta a has�t Bill.

- Na! Csak nem te is itt�l?? – n�ztem r� csod�lkozva.

- De… �s el�g nagy hiba volt… ugyanis tudniillik, hogy nem b�rja a gyomrom a s�rt… - t�p�szkodott fel a f�ldr�l az �nekes.

- Akkor meg minek itt�l?? – n�ztem r� rosszall�an.

- H�t… mert… - kereste a szavakat. – Olyan j� volt a hangulat… nem tudtam meg�llni!!! �s k�l�nben is csak egy f�lig jutottam, mert rosszul lettem k�zben.

- Bolond! - fogtam meg a fejem.

- De nyugi, a s�r nem ment k�rba… fel�ldoztam magam!!! – vigyorgott az id�k�zben visszat�rt Tom. – Szerintem h�zzunk kaj�lni, mert Zsu megint kitett mag��rt!!

- Hajjaj!!! – d�lt h�tra Tom az asztaln�l. – Na, most m�r nem f�j a fejem…

- Csod�ln�m is, ha m�g mindig f�jna… 3x csin�ltam repet�t… - tette cs�p�re a kez�t Zsu.

- Az igazs�g az, hogy m�g mindig tudn�k enni, csak nincs sz�vem ugr�ltatni!! – mosolyodott el nagylelk�en a git�ros.

- Eml�keztetlek, hogy nem h�z�k�r�ra j�tt�nk, hanem nyaralni! – emelte fel a mutat�ujj�t Bill.

- Igaz is! K�ne szervezni valami programot… - morfond�roztam.

- Van egy �tletem! – �t�tt az asztalra Gustav. – Menny�nk el vacsizni ma este! K�stoljunk meg valami itteni speck� kaj�t!!

- Nagyon j���!! – lelkendezett Zsuzsi – Mikor k�rbevezett�k Ell�t a falun, l�ttam egy nagyon hangulatos kis �ttermet! K�zvetlen�l a part mellet van!

- T�kkk�letes! – jelentette ki Tom.

- Fel�lem rendben! – b�logatott Bill.

- Kaja? Alap!!!! – virult Georg.

- Nagyszer�! Benne vagyok! – mosolyogtam.

- Akkor ezt meg is besz�lt�k! Elmegyek, �s foglalok asztalt est�re! – �llt fel Gugu.

- �n is veled megyek! – aj�nlkozott Zsu.

- �n pedig k�sz�tem a gyomromat est�re! – vigyorodott el Tom. Miut�n ezt frank�n megbesz�lt�k, mindenki ment a dolg�ra. Zsu �s Gusc bementek a faluba, Georg lefek�dt a f�gg��gyba „olvas�s” c�msz�val, (de a fej�re bor�tott �js�gb�l �n m�sra k�vetkeztettem…)

mi, a fiukkal meg �k�rk�dt�nk a parton.

- �r Isten! Tom, mit csin�lsz?? Azt nem �gy kell!! – fogtam a fejem. �ppen homokv�rat pr�b�t �p�teni (�rtelem..), csak nem ment neki, ugyanis ez sz�m�ra annyib�l �llt, hogy csin�lt egy homokkupacot, a tetej�be nyomott egy botot, azut�n r�sz�rt egy csom� levelet.

- M�g ezt sem vagy k�pes norm�lisan megcsin�lnia!! – cs�v�ltam a fejem.

- Most mit v�rsz t�le?? – ki�ltott oda Bill, aki a mellett�nk l�v� dzsindzs�ba b�kl�szott.

- K�sz tesa… - fintorgott a raszt�s. – De most mi baj van ezzel?? – mutatott r� „remekm�v�re”, ami �pp omladozott a r�sz�rt kagyl�kt�l.

- Semmi, Tom! Semmi… - s�hajtottam, azzal r�hagytam a dolgot, �s ink�bb visszat�rtem a napoz�shoz.

- Ella! – hallottam Bill hangj�t mell�lem p�r perc m�lva. Fel�ltem.

- Ezt neked hoztam!!! – adott a kezembe egy gy�ny�r� orchide�t.

- Jajj, hisz ez gy�ny�r�!!! K�sz�n�m!! – adtam egy puszit az arc�ra, amit�l kicsit elpirult.

- Volt t�bb f�le is, de szerintem ez volt a legszebb! – mosolygott, mik�zben a hajamba t�zte a vir�got. F�rtben 5 vir�gfej volt rajta. Feh�r alapon lil�s – bord� foltok voltak a szirmokon, k�z�pen egy k�kes bib�vel. M�g soha nem l�ttam ilyen csod�s n�v�nyt. �s att�l m�g szebbnek t�nt, hogy Billt�l kaptam.

- Jajj, fejezd m�r be!! – l�kte oldalba az �nekes ikr�t. Ekkor �n is Tomra n�ztem, aki kaj�nul vigyorgott, �s h�zogatta a szem�ld�k�t. El�g muris fejet v�gott, ez�rt elnevettem magam.

- Ajaj… itt m�g lesz valami… - mosolygott tov�bb, de mikor tekintete tal�lkozott testv�re gyilkos pillant�s�val, jobbnak l�tta, ha m�g egy csigah�zat t�z a homokkupacb�l ki�ll� bot tetej�re. Ezek ut�n gyorsan t�m�t v�ltott, hogy v�get vessen a k�nos cs�ndnek:

- K�ssz a mesterm�!!!! – csapta �ssze k�t tenyer�t, majd fel�llt.

- �s most itt akarod hagyni, hogy gy�ny�rk�dj�nk benne?? – n�ztem fel r�. � leguggolt hozz�m, f�lre t�rte a f�lemb�l a hajat, �s beles�gta:

- Vigy�zz r�!! Neked csin�ltam!! – azzal elnevette mag�t.

- Jajj, de l�k�tt vagy!!! – l�ktem el. � visszatasz�tott �s elfutott a tenger fel�. �n neki estem Billnek, aki megfogott.

- Kapjuk el!! – vigyorodott el, azzal mindketten ikre ut�n szaladtunk, aki m�r a habok k�z�tt lubickolt. Ezek ut�n eg�szen addig v�zi csat�ztunk, m�g a nap el nem kezdett lefele k�szni, �s haza nem �rtek Zsu�k.

- H�t ti mit csin�ltatok ilyen sok�ig?? – k�rdeztem t�l�k, t�r�lk�z�vel sz�r�tva a hajam, kinn a parton.

- ����… sok mindent!! Ha m�r egyszer bement�nk a faluba, k�r�l is n�zt�nk! – vont v�llat Gusc.

- Egy csom�szor voltatok m�r a faluba… - n�ztem r�juk k�tkedve.

- J�, de nem �gy kettesben! – vigyorgott Zsuzsi. Ezzel mindent megmagyar�zott, �s bunk�s�gnak tartottam a tov�bbi k�rdez�sk�d�st. Ink�bb gyorsan elmentem lef�r�dni, hajat sz�r�tani �s �lt�zk�dni, mert lassan indultunk. Egy fekete, spagetti p�ntos egybe r�szes miniszokny�t vettem fel saruval… nem nagy cucc, a fi�knak m�gis kiesett a szem�k, mikor megl�ttak.

- Hopp� – hopp�… h�t ez… - akadt el Tom.

- Sexy… - seg�tette ki Georg. Ezen kicsit elpirultam.

- Szerintem nem k�ne ilyen ruh�kat felvenni a jelenl�t�kben!! – b�k�tt Bill a sr�cokra.

- Jajj, mintha neked nem tetszene!! – n�zett r� g�nyosan a raszt�s.

- Egy sz�val sem mondtam ilyet! De szerintem n�lam kell a legkev�sb� f�lnie att�l, hogy r�ugrok! – v�laszolt, �kre… khm… ikre hanglejt�s�t ut�nozva. Ezen, mi Zsuval j�t mulattuk.

- Nem akartam r�ugrani!!! – k�rte ki mag�nak a s�rtett. – Csak a tudt�ra adtam, hogy meghozta az �tv�gyam! – ezt a kijelent�st testv�re egy fejbev�g�ssal d�jazta.

- Gyerekek, miut�n befejezt�tek Ella �lt�z�k�nek elemz�s�t, (ami MELLesleg nagyon csinos) ak�r indulhatn�nk is! – tette cs�p�re a kez�t Gusc, f�lbeszak�tva a kirobbanni k�sz�l� vit�t. Zsu csak egy sz�r�s pillant�ssal jutalmazta a megjegyz�st, de azt is elnevette, a sr�c cuki „bocs�natk�r�” arckifejez�se l�tt�n. A faluba vezet� �ton v�gig engem piszk�ltak, hogy vehettem volna fel r�videbb szokny�t is, amire Billnek az volt a megjegyz�se, hogy ennyi er�vel j�hettem volna bikinibe is… (-_-’) Ez�rt gondolom senki sem csod�lkozik azon, hogy h�l�t adtam az Istennek, mikor v�gre meg�rkezt�nk az �tteremhez, �s a fiukat a kaja foglalta le.

- Wow! Ez nagyon klassz!! – t�tottam a sz�mat, bel�pve a helys�gbe. Egy n�dtet�vel fedett kis h�z volt… Vagy nem is igaz�n h�z, hiszen csak egy der�kig �r� far�cs volt az oldala. A mennyezetr�l k�l�nb�z� sz�n� lampionok l�gtak le, �s a pinc�rek f�szokny�s, vir�gf�z�res fazonok voltak. A mixer pult m�g�tt �ll� hapsin volt egyed�l Hawaii – mint�s gatya. A mi asztalunk, k�zvetlen�l a far�cs mellett volt, a tengerre n�z� oldalon. Azt mondta a pinc�r, aki odavezetett minket, hogy ez a vend�gl� legjobb asztala. Gustavnak igen sokat kellett k�zdenie �rte. (De aranyos!! J)

- Ugyan semmis�g!!! Ennyi j�r nek�nk, ha m�r itt vagyunk!! – szabadkozott, mikor megdics�rt�k. A dobos egy hatszem�lyes asztalt foglaltatott nek�nk. Az �l�srend a k�vetkez� volt: Bal oldat: legbel�l a r�cs mellett Bill, mellette Zsu, k�v�l Gustav.

Jobb oldalt: legbel�l, Billel szemben �n, mellettem Tom, Gusc - cal szemben Georg. Nem k�rt�nk �tlapot, viszont Gustav a szem�lyzet lelk�re k�t�tte, hogy a sziget specialit�sait szeretn�nk megk�stolni, mind italok, mind pedig �telek ter�n. Ezt �k nagyon szimpatikusnak tal�lt�k, �gy m�r int�zkedtek is az �rdek�nkben.

- Milyen rendesek az itteniek!! – jegyezte meg Zsu.

- Igen! �n szem�ly szerint az�rt szeretek nyaralni, mert k�lf�ld�n nem �gy �llnak hozz�nk, mint a szt�rokhoz, hanem mint a rendes emberekhez!! – b�logatott Bill.

- H�t nem tudom… �n most �rzem �gy, hogy szt�rk�nt b�nnak velem… - mosolyodtam el. Erre senki nem mondott semmit, mert nagyon j�l tudt�k, hogy az �rt�krendek k�ztem �s k�zt�k teljesen m�sak.

- M�g p�r ny�r vel�nk, �s az ilyesmi term�szetes lesz!! – vigyorgott Tom. �n csak halv�nyan elmosolyodtam, �s len�ztem az asztallapra. Bill �szrevette:

- Mert, hogy j�v� ny�ron is j�ssz hozz�nk… igaz?? – fogta meg a kezem.

- Nem tudom… az m�g a j�v� zen�je!!! Sz�momra m�g az is el�g hihetetlen, hogy itt vagyok! Pedig ennek m�r lassan 2 h�napja… - vontam meg a v�llam, majd finoman elh�ztam a kezem Bill�t�l. � furcs�n n�zett r�m, de m�g miel�tt azt hihette volna, hogy megb�ntott valamivel, r� mosolyogtam, �s az asztal alatt �tkulcsoltam l�baimmal az �v�t, jelezve azt, hogy nem a k�zels�g�t ellenzem, csak a t�bbiek jelenl�t�ben az el�bbi gesztus f�lre�rthet� volt. � is elmosolyodott, �s apr� b�lint�ssal jelezte, hogy �rti a c�lz�st. Mivel ez mind egy pillanat alatt t�rt�n, a sr�cok nem vett�k �szre, s�t vitt�k tov�bb a besz�lget�st:

- Pedig szerintem mi el�g hihet�ek vagyunk!!! Sz�val �n eld�nt�ttem, hogy j�v�re is j�ssz!! – kaj�nkodott Tom.

- Perszeee!! �s az ad�ss�gom m�r akkora lesz, hogy meg sem tudom majd fizetni!! – h�borodtam fel.

- Milyen ad�ss�g?? – kelt ki mag�b�l Zsu is.

- H�t a nyaral�s, meg, hogy n�latok lakok, stb… - soroltam.

- Pff… Hallod Tom?? Minek n�z minket ez a csaj?? – cs�v�lja a fej�t Georg.

- Nem tudom haver, de valami nagyon f�lresiklott az ismerked�skor, ha azt hiszi, megengedj�k neki, hogy visszafizessen b�rmit!!! Sz�val akkor kezdj�k el�r�l: Hello, Tom vagyok!!! �s ha megtudom, hogy azon r�g�dsz, hogyan tudn�d megadni az „ad�ss�god”, j�l seggbe r�glak!!! – ny�jtott kezet. Erre elnevettem magam.

- De akkor is!!! Valahogy viszonoznom kell ezt nektek!! – makacskodtam.

- Tudod, mivel viszonozhatn�d??? – hajolt hozz�m a raszt�s.

- Na?? – v�rtam a folytat�st.

- Azzal, - �s itt ikr�re pillantott. – ha j�l �rzed magad!!! – elmosolyodtam, de mindenki m�s egy nagyot s�hajtott, mert arra sz�m�tottak, hogy a git�ros valami rosszat mond. B�r �gy tettem, mintha nem l�ttam volna ezt a sunyi oldalpillant�st, tudtam nagyon j�l, hogy mire c�lzott vele a sr�c. Bill zavartan megvakarta a tark�j�t, majd furcs�n �sszemosolyogtak ikr�vel. Erre �n is elmosolyodtam, de tov�bbra is tettetem a vakot. M�r kezdett kicsit nyomott lenni a hangulat, mikor v�gre kihozt�k a men�nket. Annyi f�le kaja volt a t�lc�kon, �s olyan guszt�k, hogy a szemem alig b�rt betelni vele. A pinc�r mindenkit v�gigk�rdezett, hogy alkoholos, vagy mentes kokt�lt k�r, majd elment. Term�szetesen mindenki maradt az alkoholosn�l. Neki�lltunk enni. Persze Georg �s Tom nem b�rt�k ki barmul�s n�lk�l, �gy a kaja is j� hangulatban telt. Miut�n v�gezt�nk a vacsival, (ami isteni volt) kihozt�k a kokt�ljainkat.

- Ez valami eszm�letlen�l finom volt!! – nyilv�n�tott v�lem�nyt Tom. Ezzel mindenki egyet �rtett.

- �s a kokt�lok is azok! – teszem hozz�.

- Vitathatatlanul! – helyeselt Georg. – Nekem nagyon bej�tt a mai este!

- Ezzel szerintem mindenki �gy van! – pillantott r�m Bill. A l�bunk az asztal alatt m�g mindig �ssze volt kulcsolva, �s eg�sz vacsora alatt hasonl� pillant�sokat v�ltottunk. Term�szetesen most is viszonoztam a gesztus�t, kedves mosollyal.

- H�t… sajnos egyszer minden v�get �r… gyerekek, �n nem akarlak s�rgetni titeket, de m�r negyed egy… lassan menn�nk k�ne! – pillantott �r�j�ra Gustav.

- Megisszuk a kokt�ljainkat, �s h�zunk haza, apuci!! – v�laszolt Tom, egy kisgyereket ut�nozva.

- Jajj, hogy nekem milyen t�nd�ri kisfiam van!! – cs�pett a raszt�s arc�ba, mire mindenki elkezdett nevetni.

- Ajj - ajj! Szerintem nem k�ne t�bb alkoholt inniuk!! M�r azt k�pzelik, hogy �k egy csal�d!!! – n�ztem k�ts�gbees�st sz�nlelve Zsura. Ezen megint nevettek. M�g els�t�tt�nk p�r ilyen po�nt, azt�n mindenki kiitta pohara tartalm�t, majd Gustav rendezte a sz�ml�t �s elindultunk haza. Pontosabban indultunk volna…

- N�zz�tek milyen sz�p a tengerpart a holdf�nyn�l!!! Nem megy�nk egyet s�t�lni?? – n�ztem rem�nykedve a t�bbiekre.

- Bocs szivi, de �n degeszre zab�ltam magam!! Ne k�rd, hogy dolgozzam is le!! – fogta a has�t a raszt�s.

- Igaza van Tomnak, most mindenki dugig van, sz�val szerintem menny�nk vissza a fah�zba! – �rvelt Zsuzsi. Ekkor Gustav finoman megl�kte a v�ll�val Billt. Nem tudom, ez minek a jele volt, mert ugye �n „nem” l�ttam. M�r �pp kezdtem elszontyolodni, hogy senki nem tart velem, mikor Bill mell�m l�pett:

- Majd �n elmegyek vele! Ti mennyetek csak haza! – mindenki arc�n sokat �rt� mosoly suhan �t, majd egy „ok�”-val nyugt�zva visszaindultak a sz�ll�shoz. Mi Billel pedig lement�nk a partra, �s lev�ve cip�nket s�t�ltunk v�gig a f�venyen, �lvezve, hogy a ki-kicsap� hull�mok olykor �rik a l�bunkat.

- K�szi, hogy elj�tt�l velem! – t�rtem meg a p�r perce be�llt csendet.

- Nincs mit! – mosolygott a sr�c. – Ez nekem csak j�! Szeretek veled lenni! – mivel ezt eddig is tudtam, csak elmosolyodtam rajta.

- �n is veled! – mondtam v�laszul. Egy pillanatra tal�lkozott a tekintet�nk, majd mind ketten vigyorogva elfordultunk a m�sik ir�nyba.

- Na most ne mondja senki, hogy nem vagyunk gyerekesek! – nevetett az �nekes. �n is k�vettem a p�ld�j�t.

- Ha m�r itt tartunk… - sand�tottam r�. – Te vagy a fog�! – csaptam finoman a v�ll�ra, majd elszaladtam. A sr�c csak nevetett:

- �s mit kapok, ha elkaplak?? – ki�ltott ut�nam.

- Az meglepi!! De ezt ugyeb�r csak akkor tudod meg, HA elkapt�l!! – ny�jtottam r� a nyelvem. Ez a v�lasz tetszhetett neki, mert ut�nam iramodott. M�r elhagytuk a falut, �s csak a sz�z tengerparton rohantunk, a bok�ig �r� v�zben. Sejtettem, hogy hamar be fog �rni azokkal a hossz� l�baival, �s ez �gy is lett.

- Megvagy!!! – ki�ltotta, mik�zben h�tulr�l elkapta a derekam �s felemelt, majd mivel kap�l�ztam fordult velem egyet.

- Ok�, most m�r letehetsz!!! – adtam meg magam nevetve.

- El�re figyelmeztetlek, ha megint elfutsz, m�r nem megyek ut�nad!!! – mondta mosolyogva.

- Nem fogok!!! – �g�rtem. Ez l�tsz�lag meggy�zte, �s letett.

- Sz�val mit kapok?? – ford�tott mag�val szembe vigyorogva.

- Mit szeretn�?? – n�ztem a szem�be. Az arca erre elkomolyodott. Egy darabig csak �lltunk, �llva egym�s tekintet�t, majd lassan hozz�m hajolt, �s… megcs�kolt. Nem ellenkeztem, s�t kifejezetten j�l esett. Gyeng�den �s lassan cs�kolt, a piercing - j�t pedig egyenesen �lveztem. Mindk�t kezemmel �tkaroltam a nyak�t, � pedig egyik kez�vel a derekam. A m�sikkal h�tulr�l kit�masztotta a nyakam. Legal�bb 10 percig �lltunk �gy ott. Mikor befejezt�k homlokunkat egym�snak t�masztottuk. Bill volt, aki hamarabb elmosolyodott. A m�sik kez�t is a derekamra cs�sztatta, majd meg�lelt. �n is viszonoztam az �lel�s�t. Belekapaszkodtam a test�be, mintha att�l f�ln�k, ha elenged mindennek v�ge.

- Szeretlek… - s�gta a f�lembe, amit�l libab�r�s lettem. – �szint�n, tiszta sz�vemb�l… szeretlek!

- �n is Bill!!! Elmondhatatlanul szeretlek! – b�jtam hozz� m�g jobban. Ett�l � elmosolyodott, �s kiegyenesedett:

- �r�l�k, hogy ezt tiszt�ztuk!! M�r nem b�rtam volna sok�ig!! – vigyorgott. – �s ilyen meglepet�seket m�skorra is tartogathatn�l! – erre elnevettem magam:

- Innent�l kezdve ez nem meglepi lesz!

- Na, ez m�r tetszik! – h�zogatta meg a szem�ld�k�t, majd nyomott m�g egy cs�kot a sz�mra �s elengedett, hogy �ssze tudjuk f�zni a kez�nket.

- De szerintem most m�r induljuk el visszafel�, mert a t�bbiek otthon majd meg vesznek a k�v�ncsis�gt�l… - indult el a falu fel�.

- Hogy �rted ezt?? – n�ztem r� gyan�san.

- Ismerem �ket, mint a rossz p�nzt!! Figyeld meg, hogy mikor hazamegy�nk m�g mindenki f�nt lesz, �s ahogy bel�p�nk a h�zba, let�madnak minket!- magyar�zta nevet�ssel a hangj�ban.

- Ez ennyire v�rhat� volt?? – n�ztem fel r�.

- �����… igen! – vigyorodott el.

- Ez most kicsit egoist�n hangzott… - h�ztam fel a f�l szem�ld�k�m. Erre elnevett�k magunkat, �s k�zen fogva visszat�rt�nk a faluba…