4. r�sz. A titokzatos f�rfi.

A telefonom, mint egy �letment� cs�r�gni kezdett.

-        Bocs. – mondtam Gustavnak �s kimentem a szob�b�l. – Igen?

-        Boldog sz�linapot! – ki�ltott Peter a f�lembe.

-        Nem felejtetted el?

-        Nem h�t. �s ma este elviszlek vacsizni egy felkapott �tterembe. Sz�pen �lt�zz fel, 6-ra �rted megyek. Nincs ellenkez�s!

-        K�sz�n�m.

-        Na �s mi a helyzet az �j t�rsaddal?

-        Ne is mond. Igaz�b�l j� fej �s kellemesen csal�dtam benne, ami azt illeti, de a t�bbit majd vacsora k�zben, mert most itt vagyok n�la.

-        Mit keresel a lak�s�n? Nem mondod, hogy…

-        Jaj, dehogy! Hova gondolsz? Az a barom berendez� elvitette az irod�mb�l a dolgaimat. A hifit, a t�v�t, a dvd-t, mindent. Itt n�zz�k meg azt az �j form�ci�t.

-        Na j�l van. Akkor 6-kor n�lad.

-        K�szi, puszi.

-        Puszi.

Letettem a telefont �s visszamentem a szoba el�.

-        Elkezdj�k?

-        Ja persze. Lent a nappaliban.

Hozott k�t �d�t�t �s le�lt�nk a kanap�ra. Adtam neki egy p�ld�nyt a tagokr�l, a h�tter�kr�l, azt�n betettem egy dvd-t r�luk, amin bemutatkoznak �s acapella �nekelnek egy sz�mot.

-        J�k. – Gustav.

-        Azok. De a ti band�tok �ta sokan pr�b�lnak koppintani benneteket. Ezek is n�gyen vannak, s�t az �nekes meg a git�ros tes�k. Ut�lom az ilyet.

-        �n is. De egy es�lyt az�rt meg�rdemelnek.

-        Az igaz. Tetszik a hangz�s, �s j�l �ssze lettek v�logatva k�ls�re is.

-        Mondjuk �n enn�l, jobban dobolok. – vigyorgott bek�pzelten.

-        R�gt�n gondoltam.

Meghallgattuk a menedzser�k �ltal �tk�ld�tt hanganyagot is �s meg voltunk mindketten el�gedve vele.

-        M�r csak a nev�k hi�nyzik.

-        Neh�z. – Gustav.

-        Lehet j�t tenne nekik, ha valami fiatalos, p�rg�s sokat mond�, de m�gis sokat rejt� nevet tal�ln�nk ki. A Tokio Hotel t�k j� p�lda erre. A nevetek vonzotta a sajt�t, mint a legyeket. K�t t�k egyszer� sz�, m�gis mindenki azzal kezdi mi�rt pont ez a nevetek.

-        Ne is mond, m�r az agyamra mentek vele.

M�r 3 �ra volt, mikor m�g mindig nem jutottunk d�l�re. �hesek voltunk �s f�radtak, �gy elk�sz�nt�nk egym�st�l.

-        Ahogy eszedbe jut valami, h�vj fel.

-        Mikor vagy el�rhet�? – Gustav.

-        Munka �gyben 0-24. – mosolyogtam.

-        Rendben, akkor majd zaklatlak. �s te is h�vsz, ha kital�lsz valamit, vagy �n�ll�sulsz?

-        Mondtam, m�t�l t�rsak vagyunk. Ha eszembe jut valami, egyb�l h�vlak hogy megbesz�lj�k.

-        K�szi.

-        Nem kell. Na szia.

Besz�lltam a kocsimba �s hazamentem. Ism�t egy gyors zacsk�s kaja szolg�lt eb�dk�nt, azt�n ir�ny a k�d. 5-kor kezdtem el ruh�t v�logatni. 6 el�tt 10 perccel m�r startra k�szen kortyolgattam a sz�ks�ges k�v�adagomat, mikor Peter v�gre megj�tt. Dud�lt a h�z el�tt. Gyorsan felkaptam a cip�met, t�ska �s ir�ny vacsor�zni.

-        F�n�k, meg�rkezett a sz�linapos p�r a k�l�nasztalhoz. – pinc�r.

-        J�l van. – Tom. – �ltess�tek le �ket �s vegy�tek fel a rendel�st. A sr�cot k�rdezz�tek meg, mikor vigy�k a tort�t.

-        Rendben.

Le�lt�nk az asztalunkhoz.

-        Na, volt�l m�r itt? – Peter.

-        Most el�sz�r. Sz�p hely. Tetszik a git�rgy�jtem�ny mindenfel�, ahova n�zek.

-        �zl�ses szerintem is.

Megrendelt�k a kaj�nkat �s k�zben mes�ltem neki Bill kis szob�j�r�l �s arr�l, hogy mit mondott Gustav.

-        Mondtad neki, hogy te vagy az a kritikus l�ny?

-        Dehogy. Pont h�vt�l �s �r�ltem is, hogy nem kell err�l t�bbet besz�ln�nk. Sz�rny� volt. Nem is gondoltam, hogy ez ennyire rossz volt nekik. Az a sr�c megsz�llott. L�ttad volna azt a helyet. Fanatikus.

-        �k azok? – k�rdezte Tom a pinc�rfi�t.

-        Igen. A f��tel ut�n egyb�l vihetj�k a tort�t.

-        �szbont� az a csaj.

-        K�zelr�l m�g szebb.

-        Nem tudod a nev�t?

-        Nem. Csak a sr�c�t, Peter. Hab�r a tort�ra r� van �rva a neve. Viki.

-        �s h�ny �ves?

-        24.

-        T�k�letes. Hozz egyet a legjobb pezsg�nkb�l �s vidd oda nekik. Mond meg, hogy a f�n�k aj�nd�ka a legszebb 24 �ves n�nek, akit valaha l�tott.

-        Ayala?

-        Igen azt.

-        Ok� f�n�k, viszem. – elszaladt egy �veg�rt �s m�r j�tt is az asztalunkhoz. – Eln�z�st k�rek a zavar�s�rt. Ez a f�n�k aj�nd�ka a legszebb 24 �ves n�nek, akit valaha l�tott.

-        Az igen. – vigyorgott Peter.

-        K�sz�n�m, de ismerem a f�n�k�t? – k�rdeztem meglepve.

-        Nem hiszem. Legal�bbis � nem ismeri mag�t.

-        �rtem. H�t k�sz�n�m sz�pen. Mondja meg neki, hogy k�sz�n�m annak a titokzatos f�rfinak, akir�l semmit nem tudok, m�gis �r�m�t okozott nekem.

-        Rendben, �s tov�bbi j� �tv�gyat. – mondta �s m�r ment is vissza Tomhoz, hogy �tadja az �zenetet.

-        M�g j� fej is. – Tom. – Na j�. Ahogy befejezik, vigy�tek a tort�t, nekem most dolgom van.

Kellemesen megvacsor�ztunk. Ahogy az egyik pinc�r vitte el a t�ny�runkat, egy m�sik j�tt tort�val a kez�ben, rajta 24 sz�nes gyertya �gett. Peter fel�llva �nekelte el nekem a boldog sz�let�snapot.

-        K�sz�n�m. – fel�lltam, elf�jtam a gyerty�kat �s �t�leltem Petert. – De t�bbsz�r ne �nekelj. – nevettem.

Ett�nk egy-egy szeletet, majd a t�bbit becsomagoltattam �s hazavittem magammal.

-        V�rjon. – sz�ltam a pinc�r ut�n, mikor Peter fizetett.

-        Egy szeletet, egy gyerty�val adjon oda a f�n�k�nek. �zenem, hogy k�sz�n�m.

-        Rendben, h�lgyem.

-        Na mivan? Elcs�b�tott az idegen?

-        Csak kedves volt �s �n viszonzom.

-        Ugyan. Mi�ta nem volt m�r pasid?

-        �s neked? – v�gtam vissza.

-        Ha tudni akarod m�sf�l �ve nem volt komolyabb.

-        Mi�ta itt dolgozol. Na ezzel �n is �gy vagyok, tudod j�l.

-        Mi�rt nem n�zed meg magadnak ezt a pasit? Tal�n iszony� j�k�p�. �s biztos vastag a t�rc�ja is, ha az egyik legmen�bb �tterem az �v�.

-        Ink�bb nem. Am�gy sem sz�m�t a p�nz. Vagy a melegek hogy vannak ezzel? –g�nyol�dtam.

-        Ugyan�gy sz�m�t, mint nektek, csak mi bevalljuk.

Hamarosan m�r otthon voltam, �s m�r t�rcs�ztam is Gustav sz�m�t.

-        Igen?

-        Ayala!

-        Tess�k?

-        A banda neve! Ayala.

-        J�l hangzik. – gondolkodott el. – De mit jelent?

-        Ez egy pezsg�. Dr�ga �s finom. Gondolj bele. Fiatalok, illik r�juk a pezsg�. Ez a fajta pedig t�nyleg nagyon finom. Ma ittam �s egyb�l �k jutottak eszembe.

-        J�. Ez tetszik! Belepezsegnek a zenei iparba.

-        Pontosan. Akkor benne vagy?

-        Benne h�t!

-        Akkor ezt meg is besz�lt�k. K�szi. H�tf�n tal�lkozunk. El�g, ha 10-re j�ssz.

-        Ott leszek. J��jt.

-        Neked is. Szia.

Tom hamarosan haza�rt.

-        Te m�g fent vagy?

-        Most k�sz�l�k lefek�dni.

-        Olyan gy�ny�r� l�nyt l�ttam ma az �tteremben. A sz�linapj�t �nnepelt�k a pasij�val. Hab�r az a gyerek tuti meleg, de mindegy. Sz�val k�ldtem neki egy �veggel a legjobb pezsg�nkb�l, azt�n � k�ld�tt nekem egy szelet tort�t, hogy megk�sz�nje.

-        �s mi volt?

-        Semmi. Mire megkaptam a tort�t, m�r lel�pett. Rem�lem, l�tom m�g. Akkor tuti nem fogom elszalasztani.

-        Azt sejtem.

M�snap kis sz�netekkel d�lut�nig aludtam. R�mf�rt m�r �s el�gedett voltam. Gustavval �s a nagy �tletemmel is. �gy jutalmaztam magam egy kiad�s alv�ssal. K�s�bb viszont elment a kedvem. Eszembe jutott Bill szob�ja. Eddig nem foglalkoztam vele. �vek �ta volt m�r, �s meg is voltam s�rtve, ami�rt bepereltek. De soha nem gondoltam, hogy t�nkreteszek valamit, ami egy m�sik ember sz�m�ra az �letet jelenti.