5. r�sz. A sz�p anyuka.

A vas�rnapi napot a sz�linapom �nnepl�s�vel t�lt�ttem. �tmentem a n�v�remhez, Nikihez �s a csal�dj�hoz. � m�r 28 �ves, �s van egy t�nd�ri kisl�nya Vivien. Im�d engem. �n vagyok a t�k�letes nagyn�ni, minden alkalommal viszek neki valami aj�nd�kot �s szeretek j�tszani vele. 7 �ves �s egy igazi kir�lyl�ny. Az apja nem �l m�r vel�k, mert Nikivel elv�ltak tavaly. Nem messze laknak t�lem, kocsival �gy f�l �ra.

K�s� este indultam t�l�k haza.

-        Holnap, akkor elj�ssz Vivien fell�p�s�re? – Niki.

-        H�nykor lesz?

-        5-kor a suliban.

-        Ott leszek.

-        �n nem biztos, hogy oda�rek id�ben, de majd h�vlak.

-        Rendben.

Megpusziltuk egym�st �s hazamentem. Ez a h�tv�ge is gyorsan elment.

H�tf� reggel 9-re bementem. A bels��p�t�sz sr�c m�r ott v�rt r�m a vadonat �j berendez�ssel �s s�r� bocs�natk�r�sek k�zepette el�rte, hogy ne r�gassam ki. 10-re Gustav is meg�rkezett �s egy�tt ment�nk fel Samhez el�adni az �tlet�nket. Samnek nagyon tetszett a n�v �s Gustavot is j� munkaer�nek gondolta m�r �gy, els� alkalommal.

-        Nos, akkor int�zz�tek az els� fell�p�seket �s a bemutatkoz� sajt�konferenci�t. – Sam.

-        Rendben. – felelt�k egyszerre.

-        �s Gustav.

-        Igen?

-        Sz�p munka.

-        K�sz�n�m, f�n�k.

-        Sam. Maradjunk a Samn�l.

-        K�sz�n�m, Sam.

-        Na, most pedig asszisztenst cser�l�nk Peterrel. – mondtam Gustavnak, mikor m�r az irod�nkban voltunk.

-        Hogyhogy?

-        Rebeka nem az az asszisztens, akire sz�ks�gem van. Peterrel volt egy kis egyezs�g�nk �s ez�rt cser�l�nk.

-        Mi�rt? Az � asszisztense jobb?

-        Sokkal. Nem ismerem, ugyan �s m�g nem dolgoztunk egy�tt, de tudom, hogy j�l dolgozik. Lelkes �s ambici�zus.

-        Ok�.

-        Rebeka, bej�nn�l? – sz�ltam a telefonba.

-        J�v�k. – �s m�r ny�lt is az ajt�. – Tess�k?

-        Egyszer� leszek �s l�nyegre t�r�. Nincs sz�ks�gem tov�bb a munk�lataidra, ha egy�ltal�n ezt munk�nak lehet nevezni. A l�nyeg hogy holnapt�l Peternek dolgozol. Pakold �ssze a holmid, �s m�r ma menj �t hozz�.

-        T�nyleg?

-        Szoktam viccelni?

-        Nem.

-        Na, akkor hagy ne mondjam el m�gegyszer.

-        K�sz�n�m. – mondta �s kiment.

-        Ez a l�ny t�nyleg h�l�s, ami�rt elk�ldted. – Gustav.

-        Tudod, nem mindenki szeretne velem dolgozni. Azt mondj�k, szigor� vagyok, �s sokat k�vetelek. Majd megl�tjuk, Kitty hogy viseli ezt. Most viszont mennem kell. Dolgom van 5-t�l.

-        �n m�g maradok ismerkedni.

-        Akkor holnap tal�lkozunk. Szia.

-        Szia.

Hazamentem, gyorsan felvettem valami alkalmi ruh�t �s m�r mentem is Vivien sulij�ba. 5 el�tt oda�rtem �s sehol nem tal�ltam. A tornateremben volt fel�ll�tva egy sz�npad. Bementem m�g�, az �lt�z�kh�z.

-        J� napot. Kit keres? – egy f�rfi.

-        Vivient. Fell�p ma, �s kicsit agg�dok, hogy nem l�tom sehol.

-        �lt�znek, �s a zenetan�runk m�g �tveszi vel�k a fontosabb r�szeket. Nyugodtan foglalja el a hely�t.

-        K�sz�n�m. – megnyugodva �ltem le a n�z�k k�z�.

-        Ki volt ez? – Georg.

-        Vivien anyuk�ja. Agg�dott, hogy nem tal�lja.

-        Irt� j�l n�z ki, ahhoz k�pest, hogy 7 �ves l�nya van.

-        Ebben egyet�rt�nk.

-        Nem tudod, hogy h�vj�k?

-        Nem ismerem. Mi van, tetszik?

-        Viccelsz? Nagyon j�l n�z ki.

Elkezd�d�tt az el�ad�s �s v�gre Vivient is megl�ttam. Nagyon �gyes volt. � git�rozott a zenekarban. Niki nem �rt oda, �gyhogy nekem kell �t majd hazavinni. Mikor v�ge lett, megv�rtam, m�g �t�lt�zik.

-        Szia, nagyn�ni. – �lelte �t a derekam.

-        Szia kicsim, nagyon �gyes volt�l. – pusziltam meg. – Kit�l kapt�l vir�got?

-        Ezt neked k�ldi a tan�rb�csi.

-        Nekem?

-        Igen. Azt mondta, hogy adjam oda ezt a vir�got a csodasz�p anyuk�mnak.

-        Kedves, de nem vagyok az anyuk�d.

-        � azt hiszi. – mosolygott. - M�g vissza kell mennem a t�sk�m�rt.

-        J�l van, kicsim. Itt v�rlak. �s mond meg a tan�rb�csidnak, hogy nagyon sz�pen k�sz�n�m.

Vivien �tadta Georgnak az �zenetet, azt�n hazavittem. Megv�rtam, m�g a n�v�rem haza�r, azt�n �n is hazamentem.

-        Na, hogy siker�lt az el�ad�s? – k�rdezte Gustav Georgot, mikor haza�rt.

-        �gyesek voltak a sr�cok. �s tal�lkoztam egy nagyon is j� n�vel. Az egyik kedvenc tan�tv�nyom anyuk�ja. Gyerekek, nekem megdobogtatta a sz�vemet a l�tv�ny.

-        Tom szombaton �lte ezt �t az �tteremben.

-        Jaja. Ott volt az a l�ny, �s m�g fl�rt�lt is velem. Legal�bbis k�ld�tt egy szeletet a sz�linapi tort�j�b�l. – Tom.

-        �n k�ldtem a l�ny�val egy sz�l vir�got neki. � pedig visszak�ldte a l�nyt, hogy mondja meg, k�sz�ni.

-        Nem is tal�lkoztatok? – Tom.

-        Nem. Hamar elmentek. De most m�r tudom, hogy ki �. Legk�zelebb majd nem engedem el sz� n�lk�l.

-        Egy�bk�nt mi lenne, ha �gy csajozn�tok, hogy a kiszemelt l�ny l�t is titeket? – r�h�g�tt bar�tain Gustav.

M�snap m�r 8-ra bementem. Igaz�b�l k�v�ncsi voltam, Kitty is olyan link-e, mint Rebeka volt.

-        J� reggelt. – k�sz�nt�tt, mikor oda�rtem az irod�m el�.

-        Szia. Viktoria Nolting. – ny�jtottam kezet.

-        Kitty Markus. Peter azt mondta, m�t�l veled dolgozok.

-        Igen. Gyere be, besz�lgess�nk. Azt�n j�n az �j t�rsam rem�lem, �s �t is megismered.

-        Ok�.

Bement�nk �s le�ltettem az asztalommal szemben.

-        Na mes�lj magadr�l.

-        21 �ves vagyok. F�sulira j�rok, ez az els� ny�ri gyakorlatom. Im�dom a zen�t �s embereknek seg�teni. Ez�rt v�lasztottam ezt a hivat�st. Ha minden igaz a diplom�m megszerz�se ut�n menedzser leszek.

-        Sz�leiddel laksz?

-        Jelenleg igen, de tervezem a k�l�nk�lt�z�st. Szeretn�k venni egy lak�st, de egyel�re nem tal�ltam megfelel�t.

-        �rtem. Bar�tod van?

-        Nincs. Nem igaz�n van id�m keresg�lni megfelel� pasit. Nappal suli, d�lut�n �ltal�ban tanulok, ny�ron pedig itt dolgozok veletek.

-        �rtem. Mit gondolsz r�lam?

-        Igaz�b�l feln�zek r�d.

-        Ez �rdekes. Mi�rt? – t�nyleg meglepett ezzel.

-        Sokat hallottam m�r r�lad fels�bb �vesekt�l, akik m�r voltak itt gyakorlaton. Azok a kis f�l�s, bizonytalan esetlen l�nyok mind ny�vogtak, hogy te hogy b�nsz vel�k, meg csak k�v�t f�ztek neked eg�sz ny�ron. De �n azt hiszem, �tl�tom a te szemsz�gedb�l a dolgot. �gy gondolom, ezen a p�ly�n csak az marad fent, aki magabiztos �s k�pes minden helyzetb�l kil�balni. Bocs, hogy ezt mondom, de szerintem te csak tesztelted ezeket a l�nyokat, mert l�tni akartad megfelelnek-e.

-        Hmm… - d�nny�gtem elgondolkodtat�an.

-        Rem�lem nem s�rtettelek meg, csak nekem ilyen a st�lusom. Ami a sz�vemen az a sz�mon.

-        Tetszel nekem. Szerintem mi j�ban lesz�nk. Hasonl� t�pus voltam, mikor kezdtem.

-        K�rdezhetek valamit?

-        Persze, nyugodtan.

-        Te vagy az a Viktoria Nolting, aki r�gen a Music Towern�l volt kritikus?

-        Igen, �n.

-        Im�dtam a cikkeidet. Tetszett a megl�t�sod a zeneiparral kapcsolatban.

-        Akkor gondolom a Tokio Hoteles ki �gyemr�l is hallott�l.

-        Igen. Im�dtam �ket. A kedvenceim voltak. Nagyon sajn�ltam �ket, mikor feloszl�sra ker�lt a sor. De ha �szinte lehetek, volt n�mi igazs�g a cikkedben. Az a lemez m�r t�nyleg nem az igazi th volt.

-        Mondok valamit neked. Az �j t�rsam Gustav Sch�fer. �s m�g nem tudja, hogy �n vagyok az a kritikus. �gyhogy el�tte ne nagyon besz�lj�nk majd err�l. Elmondom majd neki, ha itt az ideje.

-        Minek lesz itt az ideje? – l�pett be Gustav az ajt�n.