15. r�sz. Mi nem lesz�nk bar�tok.

Lement�nk a partra.

-        Ez az egyik kedvenc r�szem. Sz�p homokos szakasz.

-        Im�dom a tengert. – mondta Bill �s levette a cip�j�t.

Felhajtotta a nadr�gja sz�r�t �s a v�dlija k�zep�ig bes�t�lt a v�zbe.

-        Gyere, t�k j� meleg a v�z.

-        Nem akarom, hogy vizes legyen a ruh�m.

-        Nem fog felcsapni a hull�m a szokny�dig, gyere.

Meglep�dtem, hogy �gy viselkedik velem, de j�l esett. Kib�jtam a szand�lomb�l �s be�lltam mell� a v�zbe.

-        Ez t�nyleg j�.

-        Na ugye.

Egy p�r percig csak �lltunk zavartan �s b�multunk magunk el�, mintha valami �rdekeset tal�ltunk volna a szem�nkkel.

-        Kezded, vagy kezdjem? – Bill.

-        Majd �n. Tartozom egy bocs�natk�r�ssel. – mondtam, �s k�zben elkezdt�nk a v�zben s�t�lni. – Nem akartalak megb�ntani. Nagyon j�l �reztem magam a koncerten �s nem csak az�rt, mert �k a kedvenceim. Az�rt is, mert �r�ltem, hogy veszeked�s �s ut�lkoz�s n�lk�l �lj�k v�gig. Nem szoktam hazudozni, �gy veled is �szinte leszek. Soha egy pillanatig nem b�ntam meg, azt a kritik�t, amit r�latok �rtam. Elfelejtettelek benneteket �s ez j� volt �gy. Nem foglalkoztatott, hogy ti mit �reztek, mert azt se tudtam kik vagytok �s nem is igaz�n �rdekelt. Azt�n megismertem Gustavot �s megkedveltem. � azt mondta m�r nem b�nja, hogy �gy alakultak a dolgok, ez�rt �n tov�bbra sem hagytam, hogy nyomasszon. Azt�n megl�ttam a szob�dat. Az�ta nem tudom kiverni a fejemb�l. Tudom, mit jelent a munk�dnak �lni �s minden m�st f�lretenni. Nap, mint nap tal�lkozok h�rn�vre v�gy� fiatalokkal �s seg�tek nekik elindulni egy j� ir�nyba. Tudom, nekik milyen �rz�s �s iszony�an szarul �rzem magam, hogy ezt tettem veled. Megfosztottalak ett�l az �rz�st�l. De tudod, ez nem csak az �n felel�ss�gem volt. �n csak meg�rtam a v�lem�nyem. Nem akartam, hogy ez legyen a v�ge. Csak a munk�mat v�geztem. Ez volt a dolgom ugyanis. Az hogy ezzel egy lavin�t ind�tottam el, ami els�p�rte a Tokio Hotelt, az nem �llt sz�nd�komban. Nem akarok a bar�tod lenni, �s nem kell velem tal�lkoznod sem. Csak azt szeretn�m, hogy ha v�letlen �sszefutunk, ne ker�lj�k ki egym�st, �s ne ut�lj.

-        Figyelj, �n pici korom �ta �lmodtam valamir�l, amir�l soha nem voltam hajland� lemondani. Azt�n egyik pillanatr�l a m�sikra h�resek voltunk �s elismertek a zeneiparban. Azt hittem csak �lom az eg�sz �s soha nem akartam fel�bredni. De valaki az eg�szb�l r�m�lmot csin�lt. Mintha sz�vemet t�pte volna ki. A Tokio Hotel nekem nem a munk�m volt. A szerelmem volt. A mindenem. Tudom, azt gondolod, hogy megsz�llott vagyok, �s fanatikusan ragaszkodok a m�lthoz. �s igazad is van.

-        �n nem akarok belesz�lni az �letedbe, de ha ragaszkodsz a m�lthoz sosem lesz j�v�d. Nem alapozhatsz elm�lt dolgokra, csakis a jelenre.

-        Figyelj, ez nem olyan k�nny�, ok�? Volt m�r olyan dolog, amivel kapcsolatban �gy �rzel lez�ratlanul �rt v�get? Hogy egyszer csak elm�lt �s olyan �rz�s, mintha nem tudn�d elengedni, mert hi�nyzik valami, ami ehhez sz�ks�ges?

-        Hidd el, volt ilyen. – mondtam szomor�an egy r�gi eml�kre gondolva.

-        �n ezt �rzem. Egyik nap m�g koncertre k�sz�l�dtem, m�sik nap meg a b�cs� sajt�t�j�koztat�ra.

-        Sajn�lom. – mondtam a szem�be, hogy l�ssa t�nyleg komolyan gondolom. – �s nem csak a m�lt est�t, hanem mindent.

-        Sajn�lom, amiket akkor mondtam neked. Nem ismerlek t�ged �s nincs jogom v�lem�nyt alkotni r�lad. Biztos sokkal jobb �s �rt�kesebb ember vagy, mint aminek �n gondollak t�ged. Vagy gondoltalak. Nem tudom, mennyire v�ltozik a v�lem�nyem r�lad, de tal�n megismerlek majd �s…

Egy hatalmas hull�m �szrev�tlen�l k�zel�tette meg a partot �s derekamig felcsap� v�zt�meget z�d�tott r�m. Bill szemf�lesebb volt �s rutinosan elugrott, mikor meghallotta, hogy a v�z a partnak csap�dik, de �n belemer�ltem a besz�lget�sbe.

-        Basszus! – ki�ltottam, � pedig hatalmas szemekkel n�zett r�m. Megl�ttam r�m�lt arc�t �s egyszerre t�rt ki bel�l�nk a nevet�s.

Le�lt�nk padra �s v�rtam, hogy a perzsel� nap megtegye j�t�kony sz�r�t� hat�s�t.

-        Mintha azt mondtad volna, hogy nem lesz akkora hull�m, hogy fel�rjen a szokny�mig.

-        El�fordul, igaz nagyon ritk�n, hogy t�vedek. – mosolygott �desen.

-        Na j�l van. Ha megsz�radtam, esz�nk valamit?

-        Az j� lenne. Nagyon �hes vagyok.

10 perc ut�n fel�lltunk �s egy k�zeli Gyros b�f� fel� vett�k az ir�nyt.

-        Itt akarsz enni? – k�rdezte elsz�rnyedve Bill.

-        Mi bajod?

-        Az hogy az utc�n van.

-        Mint minden, ami nem h�zban. – mondtam, nem nagyon �rtve mit is akar kihozni ebb�l.

-        �n nem eszem az utc�n.

-        Mi�rt is?

-        Ut�lom, hogy azt n�zik az emberek, hogy eszem. R�ad�sul k�zzel sem szoktam enni.

-        Ok�, de �n az�rt ehetek? – k�rdeztem g�nyosan k�nyesked� besz�dpartnerem �s a pulthoz mentem. – Egy csirkegyrost szeretn�k pit�ban, hagyma �s cs�p�s n�lk�l. �s egy light col�t.

-        Ok� h�lgyem. – felelte a sr�c �s m�r k�sz�tette is. – Parancsoljon.

Fizettem �s elvettem a kaj�t, az �d�t�met pedig Bill kez�be nyomtam, hogy tudjak enni rendesen.

-        Ez nagyon j�l n�z ki. – n�zte ki a sz�mb�l.

-        �s finom is. Megk�stolod? – tartottam fel�.

-        Nem, k�szi.

-        Ugyan Bill. Nem n�z senki. �n is elfordulok. – g�nyoltam.

-        Na j�. De csak egy harap�s.

-        �n is �gy gondoltam. – mondtam �s a sz�ja fel� tartottam a szendvicset, � pedig beleharapott.

-        Hmm… ez isteni. – mormogta teli sz�jjal.

-        Itt van valami. – mutattam a sz�m azon r�sz�re, ahol Bill�n l�ttam meg egy must�rfoltot.

-        Hol?

-        Na j�. – mondtam, �s a szalv�t�mmal let�r�ltem.

Most �rtem hozz� el�sz�r �s nagyon furcsa �rz�s �nt�tt el. L�tsz�lag �t is. Meglepve t�rte, hogy t�r�lgetem a sz�j�t.

-        Na j�, �n is eszem egyet. – mondta �s ment vissza a b�f�hez.

P�r perc m�lva m�r az el�bbi padon falatoztunk csendben. Mikor befejezt�k az �tkez�st, fel� fordultam.

-        �r�l�k, hogy megbesz�lt�k a dolgot. Nyilv�nval� mindkett�nk sz�m�ra hogy bar�tok nem lesz�nk. �n mindig arra gondoln�k, hogy valahogy j�v� tegyem a dolgokat, te pedig arra, hogy �gysem tudn�m j�v� tenni.

-        H�t sajnos ez �gy van. Tudod, ha m�shogy alakultak volna a dolgok…

-        Ne folytasd. Nincs �rtelme. Nincs jogom k�rni t�led b�rmit is, de az�rt azt szeretn�m, ha nem ut�ln�l.

-        Megpr�b�lom. – felelte.

-        Na j�. Hazaviszlek.

�gy is tettem.

-        K�szi a vacsit. – Bill, miel�tt kisz�llt.

-        �n meg a s�t�t.

-        Akkor, szia. – mondta �s kisz�llt.

K�vettem a szememmel, ahogy bemegy a h�zba, azt�n indultam �n is haza. M�r 10 �ra volt. Elrep�lt az id� a parton s�t�lva. Szok�sos rendrak�sba kezdtem. Ezt teszem, mikor nem akarok gondolkodni, vagy valami bajom van. Rendet rakok, �s att�l jobban �rzem magam.

Mire kipucoltam a lak�som szinte minden zeg�t – zug�t, m�r hajnali 1 �ra lett. F�ztem egy te�t �s le�ltem a t�v� el�. Nem voltam �lmos.

3 �ra k�r�l m�r nem tudtam tov�bb terelni a gondolataimat �s besz�lnem kellett valakivel. Niki nem j�het sz�ba, mert felkelten�m Vivient is. Gustavnak eszem �g�ban sincs besz�lni err�l. Peter! J�tt a felismer�s �s m�r h�vtam is.

- Hell�, Peter vagyok. Mond az �zit, azt�n hagyj aludni. – sz�lalt meg az �zenetr�gz�t�je.

� t�nyleg csak akkor nem veszi fel a telefont, ha alszik. Ez az! Kitty!

-        Mit rontottam el? – sz�lt bele f�radt ny�sz�rg� hangon, mikor felvette.

-        Honnan tudod, hogy �n vagyok?

-        Hajnali 3-kor csak k�t embert tudok, aki k�pes felh�vni. Az egyik az any�m, a m�sik pedig a f�n�k�m. Nos, any�m itt alszik a m�sik szob�ban, �gy nem hiszem, hogy a telefont v�lasztja, ha mondani akar valamit. �gy kiz�r�sos alapon, csak te lehetsz az.

-        Na j�. Bocs, de valakivel besz�lgetnem kell, mert �gy �rzem meg�r�l�k.

-        Az alv�s m�g nem jutott eszedbe?

-        Gondolod, hogy puszta kedvtel�sb�l vagyok fent ilyen k�s�n, mikor kevesebb, mint 3 �ra m�lva kelnem k�ne?

-        J�l van, csak meglept�l. Ha nem munk�val kapcsolatosan h�vsz, az azt jelenti, hogy kedvelsz engem, amire nem sz�m�tottam igaz�n.

-        Nehezen mutatom ki, ha kedvelek valakit. De ez most mindegy. Az eg�sz d�lut�nt Billel t�lt�ttem.

-        �s?

-        Megbesz�lt�k a dolgokat �s bocs�natot k�rt�nk egym�st�l. Azt�n �n csurom v�z lettem, � pedig �let�ben el�sz�r utc�n kaj�lt, azt�n azt mondtam neki, hogy mi sosem lesz�nk bar�tok, � pedig burkoltan k�z�lte, hogy ut�l. – v�zoltam fel hadarva a helyzetet.

-        �s neked tetszik. Nem akarsz a bar�tja lenni, ink�bb a szeret�je. De � ut�l �s te sem tudod mit �rezz ir�nta. Tudn�d �t nagyon is kedvelni, mert nagyon j�l �rezted magad vele, de a kis hang bel�l azt tan�csolja, verd ki a fejedb�l ezt a sr�cot. �gyhogy most lefekszel aludni �s reggelre m�r frissen mondod, hogy �sszer�en d�nt�ttetek. Azt�n bej�ssz dolgozni, �s litersz�m iszod majd a k�v�t, amit �n f�zhetek neked, pedig k�pes volt�l hajnalok hajnal�n felkelteni.

-        El�sz�r is szeretem a k�zvetlen st�lusod, de az�rt ez kicsit t�lz�s volt. Bar�tn�sre vetted a figur�t �s ez nagyon j�l esett. A m�sik pedig, hogy k�sz�n�m. Kimondtad, amit gondoltam, de nem mertem kimondani.