- Mi történt?? - Lina, meglepődve
- Semmi... Vagyis minden, túl sok minden... - én
csalódottan, és összezavarodva.
- Ezt nem értem. - értetlenkedett Lina.
- Nem is baj...
- Dehogynem! Látom, hogy ne mvagy jól! Most hazamegyünk!
- Khm... - hívta fel magára Bill a figyelmet - azt
hiszem én nem is zavarok tovább. Most jobb, ha megyek.
- Jaj bocsi. Ő itt Cassie, a legjobb barátnőm. -
mutatott be Lina.
- Örülök, hogy megismertelek. - Bill, kedvesen - én
Bill vagyok.
- Én is örülök. - próbáltam mosolyogni... - Bocsi a,
hogy megzavartalak titeket. Csak szólni akartam, hogy
hazamegyek. Úgyhogy Lina, nyugodtan itt maradhatsz még.
- Szó sem lehet róla! Hazakísérlek! - Lina aggódva
- Nyugi, nem vagyok már kisgyerek, haza tudok menni
egyedül is. - próbáltam nem mutatni, hogy milyen
rossz passzban vagyok.
- Bill, nem baj, ha ezt a sétát most elhalasztjuk? -
nézett Lina kérdően Billre.
- Dehogy! Nyugottan menj csak Cassie-vel.
- Mondom, hogy nem kell! - kezdtem ingerült lenni.
- Veled megyek, vita lezárva.-nézett rám. - Akkor
Bill, még beszélünk!
- Majd hívlak! - mosolygott.
- Rendben! Szia!- majd Lina adott egy puszit Bill
arcára.
Erre a fiú kicsit elpirult, majd elmosolyodott.
- Sziasztok! - kiáltotta utánnunk.

Mikor hazaértünk ledőltem a kanapéra, és semmi kedvem
nem volt ahhoz, hogy most mindent elmeséljek Lina-nak.

- Van kedved beszélni róla? - Lina
- Miről? - úgy csináltam,mintha nem tudnám, hogy mire
kíváncsi.
- Szóval nincs... - lehangoltan.
Erre nem tudtam mit mondani. Csak becsuktam a szemeimet,
és próbáltam kikapcsolni.
- De azért, ha mégis akarod, nekem mindent elmondhatsz!
- Tudom. - mondtam halkan.
- Itt aludhatok nálad?
- Persze! Én majd itt alszok kint, te pedig aludhatsz
bent az ágyon. - kedtelenül.
- Alszok én itt szivesen.
- Nem, most nem akarok ott aludni. - hiszen az Mex-re
emlékeztet... gondoltam magamban.
- Hát te tudod, akkor én most megyek tuhanyozni.-Lina
- Oké. Én meg megágyazok.

Elővettem az ágyneműket, és megágyaztam. Hirtelen
nagyon fáradt lettem. Miután Lina végzett, én is
letuhanyoztam. Aztán lefeküdtem a kanapéra, de aludni
nem tudtam. Csak forgolódtam. Pedig nem akartam
gondolkozni! De egyszerűen nem bírtam kikapcsolni.
Aztán az is eszembe jutott, hogy milyen bunkó voltam,
hiszen nem elég, hogy Lina miattam jött el a buliból,
még azt sem kérdeztem meg, hogy mi van Billel.
Egyszerűen egy önző dög vagyok!

Az éjszaka közepén ajtó csapódást hallottam.

- Lina? - kérdeztem ilyedten.
- Bocsi, nem akartalak felkelteni! - válaszolt
- Semmi baj, nem aludtam. Nem tudok...
- Figyelj - ült le mellém. - Hidd el, hogy jobb lesz,
ha elmondod mi történt. - Lina,megértően.
- Lehet...
- Jól van, nem erőltetem. Csak wc-re jöttem ki.

Elment a mosdóba, és mikor kijött rögtön a szoba felé
indult.
- Jó éjt! - mondta.
- Várj! - arra gondoltam talán jobb, ha elmondok neki
mindent.
- Igen? Mi az? - lepődött meg.
- Itt maradsz még egy kicsit?

Odaült mellém, és mindent szóról,szóra elmeséltem neki.
Azt is, hogy Mex megcsalt, és azt is, hogy én is
megcsaltam őt.

- Uh, hát ez nem egyszerű eset... - Lina
- Kösz, erre magamtól is rájöttem - flegmán - de...
annyira rossz! Egyrészt, mert Mex átvert, és kitudja,
már mióta járkál el másik csajokkal... A másik, ami
miatt szar, hogy én is ugyanolyan rossz voltam.
Hiszen majdnem lefeküdtem egy másik csávóval.
- Ne hülyéskedj már! Először is ott van az a "majdnem",
hiszen nem volt meg az a srác, csak MAJDNEM. És
egyértelműen ő a hibás!
- Hát... Akkor is...
- És most szakítani fogsz vele?
- Fogalmam sincs. Hiszen szeretem...-mondtam halkan.
- Tessék? Te ezek után még szereted?? - Lina, meglepődve
- Igen, szeretem. De...
- De?
- Nem is tudom... Az a másik fiú... Annyira gyengéd volt.
- És megmentette az életedet is! - mosolygott Lina.
- Hát igen... - közben visszagondoltam azokra a
pillanatokra, amikor együtt voltunk.
- És milyen volt?
- Mármint Tommal?
- Aha.
- Hát iszonyatosan szenvedélyes volt. Tudta, hogy mi
kell egy csajnak - vigyorogtam.
- Ooooh. =]
- Őszintén szólva sokkal jobb érzés volt vele lenni,
mint Mex-szel, mindaddig, amíg nem jutott az eszembe
Mex, és az a szőke csaj.
- És mikor mondod el Mex-nek, hogy tudod?
- Amint hazaér.
- Helyes! De akkor most szakítasz vele, vagy nem?
- Nem tudom. Túl sok dolog köt össze minket, ahhoz,
hogy egy futókaland miatt dobjam. És lehet, hogy nem
is látom többet Tomot... Lehet, hogy nem is akarom...
Azt meg, hogy megcsalt, nem tudom, hogy meg tudom-e
bocsátani... Még alszok rá egyet.
- Rendben. Most visszamegyek aludni, de bármi van szólj.
- Oké. Jó éjt!
- Jó éjt!

Mostmár elég fáradt voltam, és pár perc múlva már
aludtam is. Reggel 7-kor keltem, bár nem tudom, hogy
miért ilyen korán... Ja, és Tommal álmodtam.
+18-as, úgyhogy azt most nem mesélem el, de nagyon jó
volt. Tisztára élethű. De most nem tudom, hogy jól
tettem-e, hogy elrohantam tőle. Biztosan megbántottam.