6. r�sz

-         �s, ha r�nk tal�lnak, �s hazajutunk, mi lesz? – k�rdeztem.

-         N����zd!!! – mutatott a h�tam m�g� Tom.

-         Most �gy akarod terelni a sz�t, vagy mi? – n�ztem r� furcs�n.

-         Mi? Dehogy! De n�zd m�r! – ism�t a messzibe mutatott.

H�trafordultam, �s az �gen egy helikoptert vettem �szre.

-         Az az, aminek l�tszik?! – k�rdeztem meglep�dve.

-         Az h�t!

Tom felpattant, �s a parton kap�l�zni kezdett. �n is ut�noztam, vagyis integetni kezdtem a g�p fel�. Val�sz�n�leg �szrevettek minket, mert egyre k�zelebb sz�llt a pil�ta a szigethez.

-         �szrevettek! – ki�ltottam. – Megmenek�lt����nk!!! – Tom nyak�ba ugrottam.

-         Ugye, �n megmondtam… - mondta vid�man, majd szorosan �t�lelt.

-         N�zd, lesz�ll a g�p.

-         Menj�nk oda.

Elkezdt�nk arra menni, �s l�ttuk, hogy a helikopter oldal�ra a „ment�” felirat volt felfestve, sz�val t�bb, mint val�sz�n�, hogy minket kerestek. �s meg is tal�ltak. El sem hiszem! A g�p lesz�llt, �s lassan a propeller is le�llt. Kisz�llt k�t f�rfi, akiken ment�s egyenruha volt.

-         J� napot! – k�sz�ntek.

-         J� napot! – k�sz�nt�nk vissza.

-         J�l vannak? L�ttuk a lezuhant rep�l�g�pet a magasb�l, maguk is rajta utaztak, igaz?

-         Igen, mi j�l vagyunk, de m�sok nem �lt�k t�l a zuhan�st. – mondta Tom.

-         Oh �rtem. Magukat most elvissz�k a legk�zelebbi k�rh�zba. Esetleg akarnak hozni valami ruh�t?

Ugyanis Tomon egy boxer volt, rajtam pedig f�rd�ruha.

-         H�t, ha v�rn�nak egy percet, azt megk�sz�nn�nk. – mondta Tom.

-         Persze. Nyugodtan �lt�zzenek �t. Mi addig megn�zz�k a g�p roncsait.

Ezzel a pil�ta, �s a t�rsa elindult az erd�be, amerre fentr�l l�tt�k a lezuhant vasmadarat.

-         Akkor menj�nk gyorsan �t�lt�zni. – indultam meg a cuccaink fel�.

Tom egy kicsit lemaradva, de j�tt ut�nam. Mikor oda�rtem nem is tudtam hirtelen, hogy mit csin�ljak. Mit vegyek fel, vagy most mi legyen… A „gondolkod�smenetemet” Tom zavarta meg.

-         ����, a ruh�imat te vetted le r�lam? – k�rdezte.

-         �mm, aha… - mondtam kicsit pirulva. – Nem volt�l magadn�l, �s…

-         De k�r, hogy nem eml�kszem r�. – v�gott a szavamba. – De nem hittem volna, hogy kihaszn�lod az alkalmat. – mondta egy kaj�n vigyor k�s�ret�ben.

-         De iz� vagy! – l�ktem meg egy kicsit.

-         H�j, ne l�kd�ss, mert m�g mindig sz�d�l�k…

-         T�nyleg, m�g mindig s�padt vagy egy kicsit. Nem f�j a fejed?

-         Egy kicsit… De, ha kapok r� egy puszit, tal�n jobb lesz.

-         Ha csak tal�n, akkor nem kapsz. �g�rd meg, hogy jobban leszel egy gy�gy puszit�l.

-         J�, �g�rem. – mosolygott.

Adtam neki az arc�ra egy puszit.

-         De �n ide gondoltam. – mutatott a biggyesztett ajkaira.

-         Oda majd m�skor, most ink�bb vegy�l fel valami ruh�t.

-         J�, ha tudn�m, hogy hol tal�lok egy m�sik boxert…

-         Ott van egy, az nem j�? – mutattam a ruhakupacra.

-         H�t v�g�l is… - ezzel m�r h�zta le az als�gaty�j�t.

-         H�j, nem tudn�l m�shol �lt�zni?

-         Mi�rt? Engem nem zavarsz…

-         J�, akkor �n elmegyek valami fa m�g�… - fogtam azokat a ruh�kat, amik akkor voltak rajtam, mikor lezuhant a g�p.

A susny�sban (xD) �t�lt�ztem, majd mikor visszamentem, nem l�ttam Tomot.

- Tom?! – n�ztem k�rbe.

Ekkor nagyon meglep�dtem, ugyanis abb�l az ir�nyb�l l�ttam j�nni, ahol �n �lt�ztem.

-         Te… te?! – kerekedtek el a szemeim.

-         �n nem leskel�dtem. – mondta Tom t�k term�szetesen, majd f�ty�r�szni kezdett az eget szeml�lve.

-         Tom Kaulitz! Te komolyan v�gign�zted, ahogy �t�lt�ztem?

-         H�t sajnos az elej�t nem l�ttam…

-         �s m�g be is vallod… xP

-         H�t egy kapcsolat alapja az �szintes�g, nem?

-         Egy kapcsolat… - ism�telten halkan. – �s k�zt�nk milyen kapcsolat van? – k�rdeztem Tomt�l.

-         Ez t�led f�gg. – mondta, mik�zben m�lyen a szemembe n�zett.

T�lem f�gg? Hogy �rti ezt? Ez azt jelenten�, hogy � el tudna k�pzelni ak�rmit?

-         De most menj�nk, mert m�g itt hagynak. – megindult a helikopter fel�.

Ut�na mentem, majd felsz�lltunk a g�pre. Becsatoltak miket Tommal a h�ts� �l�sre, �s mondt�k, hogy sz�ljunk, ha rosszul vagyunk, meg ilyenek… Azt�n hallottuk, ahogy a r�di�n �rtes�tenek valakit, hogy megtal�lt�k a g�p maradv�nyait, �s k�t t�l�l�t. Megk�rdezt�k a neveinket, �s bemondt�k a k�zpontnak. Azt�n k�rt�k, hogy k�ldjenek ki valami m�sik szolg�latot, hogy azonos�ts�k az elhunytakat, �s a holmijukat elhozz�k. Most kezdem csak felfogni, hogy milyen szerencs�s vagyok. nem, hogy t�l�ltem ezt a sz�rny� trag�di�t, de megismerkedtem egy  fi�val, aki egy�rtelm�en nem k�z�mb�s sz�momra. Igaz, hogy szerelmet m�g nem �rzek ir�nta, de mindenf�lek�ppen valami k�l�n�set �rzek, ha vele vagyok. Ezen k�v�l vicces, �s m�g j�l is n�z ki. �s ki tudja mi lesz m�g ebb�l a kapcsolatb�l. Az �ton a k�rh�z fel� nem besz�lgett�nk, mert nem is hallottuk volna egym�st, meg fel kellett fogni, hogy mi is t�rt�nik val�j�ban. De �n v�gig Tom kez�t szor�tottam, ugyanis kicsit f�ltem a rep�l�st�l, most miut�n egyszer m�r t�l�ltem egy katasztr�f�t. Nem tartott sok�ig az �t, kb. 10 perc eltelt�vel megl�ttuk a sz�razf�ldet, azt�n pedig egy �p�let tetej�n landoltunk, ami mint k�s�bb kider�lt a k�rh�z volt. Bevittek minket k�t k�l�n szob�ba, ahol �tlagos vizsg�latokat v�geztek el rajtunk. Nem tartott tov�bb az eg�sz 30 percn�l. Miut�n meg�llap�tott�k, hogy minden rendben, megengedt�k, hogy �rtes�tsem a hozz�tartoz�imat, hogy �lek. (Milyen kedvesek… xD)